„One learns to talk well only when one has renounced life for a time. That’s the price. Speaking is almost a resurrection in relation to life. Speech is another life from when one does not speak. So to live in speech one must pass through the death of life without speech. (…) there is a kind of ascetic role that stops one from talking well until one sees life with detachment. We balance, that’s why we pass from silence to words. We swing between the two because it’s the movement of life. From everyday life one rises to a life we call superior. The thinking life.” (Brice Parain, in: Vivre sa vie, Jean-Luc Godard)
WARNING! ACHTUNG! ADVERTENCIA! Az alábbi szöveg, ha tartalmaz is őszinte valóságelemeket, a teljes igazságtartalmat verbális hendikepjeim miatt nem tudom garantálni. Ennek ellenére, megpróbálom a lehetetlent, és igyekszem a lehető legpontosabban fogalmazni. Megértésüket előre is köszönöm. A pózmentesség sem garantált, ezért külön elnézést kérek. Minden amit „mondok”, felhasználható ellenem a későbbiekben. WARNING VÉGE
Rohadtul nem érdekel, hogy lájkol-e valaki, vagy, hogy én megtehetem-e. Mint írtam, nem a tetszésnyilvánítás eszközét látom a lájkokban, csak szeretem jelezni, ha megfordulok valakinél. Virtuális nemi identitásom: szövegbuzi. HeteroTEXTuális szövegbuzi vagyok.
Az illető, akit korábban említettem, nem tiltott meg nekem semmit. Finoman megkért. Én azóta önként tiszteletben tartom a kérését. Nem dacból, nem sértődöttségből, nem gúnyból. Hallgatólagos szerződést kötöttünk. Megtehetném, hogy szétlájkolom az oldalát, de tartom magam a „szerződéshez”. Én még olyan világba születettem, ahol nem kellett mindent írásba fektetni. Azért tartottam fontosnak megjegyezni ezt a dolgot, hogy jelezzem, emlékszem a megállapodásra. Bármilyen hihetetlennek tűnik, számomra ez egy elfogadható dolog. Nem vagyunk egyformák. Én pedig nem vagyok isten, hogy saját képemre akarjam formálni a világot. (Még csak az kéne! Isten őrizz, hogy csupa olyan ember járkáljon körülöttem, mint amilyen én vagyok. Meg is őrülnék.)
Nagyon fontosnak tartom, hogy ez világos legyen. Én ehhez most nagyon szeretném tartani magamat, ezért most egy ideig nem fogom a DOKK-on bizonyos naplókat olvasni.
Ha félreérthető voltam, utólag is elnézést kérek. És ha valaki úgy érzi, túlbuzgóságomban feleslegesen kavartam meg az állóvizet, őt is megkövetem: nem akartam bántani senkit.
"Tegnap bepakoltam a levest (krumplileves virslivel), és körbevittem a gyerekeknek. Soha nem szerettem naplót írni, mert nem tudtam, hogy hol a személyesség határa. A leves még benne van-e, vagy esetleg név szerint írjam ki a gyerekeket is tajszámmal együtt? Ráadásul nem tegnap történt, hanem tegnapelőtt, de tegnap nem volt erőm elővenni a gépet és írni. Eleve már az idő tekintetében sem mondok igazat. Milyen esélye van az igazmondásnak?" (Háy János: Ne haragudj, véletlen volt című naplóregényéből)
"-- What the fuck are you looking at? -- Just what I was wondering. -- Well Don't! -- Don't? Don't wonder? -- Uh-huhh. -- It would be a dull world whitout wondering."
"-- What the fuck are you looking at? -- Just what I was wondering. -- Well Don't! -- Don't? Don't wonder? Uh-huhh. It would be a dull world whitout wondering."
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak. Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
Kedvenc versek
Egyelőre a lista üres. Bővíteni a listát az egyes versek olvasásakor lehet.
