Éjjel, és Nappal
Az Éjjel a Nappalt
sohasem látja.
Mégis ő a Nappal
legjobb barátja.
Nem tudja az egyik,
hogy a másik milyen.
A Nappal csak nappal olvashatja el,
amit az Éjjel neki üzen.
Éjjelnek, és Nappalnak
egy-egy fia volt.
Az egyik neve volt a Nap,
a másiké a Hold.
Tudták mindketten,
hogy valamit ki kell találni.
Azon gondolkodtak, hogy
kellene nappal éjszakát csinálni.
Egyszer csak egymásra néztek,
és a Hold a Nap elébe állt.
És a Földre hirtelen
sötét éjjel szállt.
Éjjel és Nappal szeme
boldogan felragyog,
és nappali égen fényesen
szikráznak a csillagok.
Egymásra leltek, de
tudták elmúlik e pillanat,
ami csak addig tart,
amíg a Hold, a Nap előtt marad.
De most már látták,
hogy milyen gyönyörű a másik,
és számolják az éveket
a következő napfogyatkozásig.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.
