Valentinnapra II.
Megismertem néhány hónappal ezelőtt,
Akkor még nem is sejthettem, benne lelem meg a nagy Őt,
Teltek-múltak a napok hetek hónapok,
S rá kellett ébrednem, őrülten szerelmes vagyok.
Néha úgy tűnt, ez az érzés elkopott,
De jött valami, s a tűz ismét fellobogott,
Próbáltam nélküle is egy időn át létezni,
De olyan nekem, mint a levegő, mely nélkül nem lehet megélni.
Sokat gondoltam most már megvallhatom eleinte arra,
Hogy e kapcsolat nem szólhat, csak egy-két hétre esetleg hónapra,
De ma már több mint nyolc hónapja együtt járunk,
S úgy érezzük soha többé el nem kell válnunk.
Nem számít mekkora távolság van köztünk,
Mert tudjuk, ugyanaz az érzés van meg bennünk,
A bizalom az, melyre alapoztunk,
S ezzel minden problémát megoldottunk,
S ma már megmondhatom nem érdekel semmi,
Csak egy életen át mindig Vele lenni, s csak őt szeretni!
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.