Az átváltozás
Szétverem a gépem, ő egy részem, bennem van
Benn ragadtam ebben az álomban, mely megváltoztat, átváltozom
Az, akit ismersz, megfontoltabb volt
Hegek vannak a testén, megtört , haragos
Az, akit ismersz, sokszor nem enged
Az a részem többé már nem létezik
Minden fájdalom eltűnik, ez a körforgásosságom sajátossága
Minden hang elnyelődik, nincs menekvés az új tudatom elöl
Annak, akit ismersz, valaha voltak érzései
De a vér abbahagyta a pumpálást, és pusztulás vár rá
Azt, akit ismersz, mára drótok tartják össze
És akkor is, mikor éppen veled vagyok, annyira messze vagyok
Megpróbálhatok elszakadni, de leszíjaztam magam
Megpróbálhatom kitörölni a hangot a fejemből
Látom, miként pusztítja el minden egyes romlott részem
Nem akarok figyelni, de túlságosan is tiszta előtem minden.
Magamba menekülve, nem félek semmitől
Annie, tarts egy kicsit szorosabban, mert szétcsúszom
Nem adja fel, holtan akar engem
A rohadt életbe, ez a zaj belül a fejemben!
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.