Juhász M. Lajos : álmodhassak ma éjjel

Folytatódnak a Dokk estek, az eseményt a dokk.hu facebook lapján is hirdetjük.

 
2842 szerző 38698 verse
dokk.hu irodalmi kikötő :: alapítva 2000-ben
Bejelentkezés
KIEMELT AJÁNLATUNK

Németh Bálint
  Extrasystole
Új maradandokkok

Farkas György: cím nélkül (6)
Farkas György: cím nélkül (5)
Farkas György: cím nélkül (4)
Farkas György: cím nélkül (3)
Farkas György: cím nélkül (2)
Farkas György: cím nélkül (1)
Farkas György: A darázs
Farkas György: Források
Szilasi Katalin: Öreg pásztor kesergése
Szilasi Katalin: Hervadás cseresznyével
FRISS FÓRUMOK

Gyors & Gyilkos 23 órája
Farkas György 23 órája
Cservinka Dávid 1 napja
Filip Tamás 1 napja
Tóth János Janus 1 napja
Valyon László 1 napja
Szilasi Katalin 2 napja
Bátai Tibor 3 napja
Ózdi Annamária 3 napja
Kiss-Péterffy Márta 8 napja
Kiss-Teleki Rita 8 napja
Karaffa Gyula 9 napja
Egry Artúr 10 napja
Duma György 10 napja
DOKK_FAQ 11 napja
Csombor Blanka 14 napja
Tóth Gabriella 16 napja
Vadas Tibor 16 napja
Tamási József 17 napja
Zsigmond Eszter 19 napja
FRISS NAPLÓK

 Jószándékú párbeszélgetés 13 perce
A fény nem publikus 10 órája
Minimal Planet 12 órája
Ötvös Németh Edit naplója 15 órája
PÁLÓCZI - SZABADVERSTAN 16 órája
A SZERKESZTŐSÉGI FŐEMLŐS 20 órája
Gyurcsi 20 órája
A vádlottak padján 23 órája
Hetedíziglen 1 napja
az univerzum szélén 1 napja
Bátai Tibor 1 napja
négysorosok 1 napja
ELKÉPZELHETŐ 2 napja
nélküled 3 napja
mix 4 napja
BECENÉV LEFOGLALÁSA
VERSKERESő

Részlet a versből:
SZERZőKERESő

Szerző névrészletre:
FÓRUMKERESő

Szövegrészlet:
FOTÓK

Juhász M. Lajos
álmodhassak ma éjjel

(profán litánia)

invokáció
az én bánatom úgy szívja be a lucskos világ
mint friss sír földje a ráhulló esőt ázott rögök fölött
suttogva szállva az örök gyerek jézus oltalmába
könyörgöm jószívű, boldogtalan apám

utazás
Visz a busz kerekei halott hókását darálnak halálra.
egy öreg gúzsba kötik életét szeme körül a ráncok
befejezett múltban beszél magában tágra zárt szemekkel
testes nők rikoltoznak egymásra lábuk közt csíkos szatyorral
anya gyermekkel ölében fájdalmas gyereksírás karistol üvegen fém
gügyögő hasztalan vigasz automatikus válasz
félelem
szürke kesztyűs kézben remeg a táska az én kezem
jégvirágos ablakról ridegen pattanó nevetés
elhagyott utat bámuló ablaknál gyanútlan kamaszok állnak.

eljöttem hát

udvar
Kovácsoltvas hajladozás beteg szélben meztelen
fák merednek a hóban bokrok kuporognak szégyenlősen
a pincelejáróban macskák vakaróznak puhán
körben a szanatórium homályos ablakok
törtfehér keretben
befelé mindig befelé
kopottra taposott lépcsőfokok
vezetik lépteim
lefelé mindig lefelé
magány az utolsó magány falak közé zárva
nedves foltok a falon pontos térképek
ha akarom nem tévedő léptek
halálpontos utak a pusztulásba
a nővér fáradt mosolyán könyörgő tekintet
tompa visszhang köszönök félek
nyikorgó ágyak alatt fapapucsok kopogása.

Itt vagyok apám.

kórterem
Láttam szemén a végtelen fátyla
láttam már látja mi ott túl van
túl ezen a életen félelmen
elmesélhetetlen szavak már csak a csendet
építik kívül belül körénk közénk csak a csendet
legyek őszből csak legyek hasztalan
de engem nézett apátlan fiát engem
a kimondhatatlannal növekvő csendben
éreztem nincs mit tennem
szavak életből csak szavak hasztalan

Mozdulat vajúdott benne nehezen született
apám felemelte szép kezét és próbált nevetni
még megborotváltam tiszta arcom de tudod finomításra már nincs idő
félholdas körmű kezei szemem előtt
az összes emlék forró fagyott kő
az ágyra hajtott meztelen agyamban
fájtak képek hangok gyerekkezemre
símuló óriás tenyér a szemem sarkában
csiklandva gyűlt fájdalomban éreztem időtlen szürke tekintetét
csak suttogtam
magamban
hiába hiába
apa apa apa.

Ha reggel tükörbe nézek törtfényű szemmel
azóta tudom
a foncsor mögött a lágy órák hová tűnnek
hová szivárognak át kattogó percek
mitől szárad ki a parttalan ár
az időtlen idő hogy kopik el bennem.

Pierrot meszes arca mosolytalan
bámul szembe apám tükörképem
általad homályos s torz kép csak
másnapos halál
unalmas arcom
ha reggel szememből szemed figyel engem
és közel hajolok a hideg üveghez
mindig érzem
pontnyi vérem
jelzi végem
éltél éltem.

refr.:
az én bánatom úgy szívja be a világ
mint sír földje az esőt rögök fölött
suttogva jézus oltalmába
könyörgöm apám

Most
sebhely az élet
szárad bőrömön
leheletemtől párás a tükör
nem látok nem könnyezem.

Napok napok után ünneptelen
álomtalan éjek érzéketlen
ezer és ezer borotva vág
suhan a penge eleven testek
kínban gyönyörben vérben
ölelkeznek halálos szerelemben
rájuk fonódik születés átka
sebek sebek néma reggelek
meneteltek meneteltek
hülyén a biztos halálba
feledéstivornya és rémálomébredés.

Vér nélkül szótlan halni meg - idegenül
s nincs élő áldozat - gyertya lángja hűl
ölnék érted ölnék magamért idétlenül
vigyorgok semmit sem tettem  visszahullt
fejemre egy halott gyermeke lettem.

Nem nőhetek fel az összedobbanás
egy pillanat volt csupán szívzörejjé vált
az is elnémult csöndben szívemben
csontok hús börtönében tombol a hallgatás
üres szavakat dobál nyirkos mondatok
gúzsában tekereg megkövült laokoon néma társ
kiáltok hörgök lihegek görcs sírás lelkemben
hiába hiába
apa apa apa.

Nem hallasz engem.

temető
Végső terminál csak érkezés az indulási oldal
soha nem olvadó koszos fekete hókupac ravatal
ügyetlen nylonba tekert áttetsző tested
semmit ölelő üres báb viasz az arc
állunk kezünk összekulcsolva remeg
hiába tudom lelked a mennybe száll
éteri tested a köztes létben örvendezve
szanszára küllői közül szabadulva pihen
vagy közöttünk köröttünk fáj még asztráltested tán.

Összetört meggyengült tested
- finom kezeden érzékeny erek
lezár szem szemöldök szabályos íve
az orr az áll mintha magamat látnám
vékony boka gyenge csukló
mindig fájt vállad -
tested hűvös sírba engedik gödörbe
kegyetlen hideg fagyott csákánnyal
felnyitott jéghideg sebbe
s befogad a sír
barna dobozva zárva lezárt irat életed
könyörtelen pecsétek alatt semmivé vált
a múlt napok hordaléka térdig gázolok a semmiben
aggódás érzékeny éjek adatok szavak szeretet gyűlölet.

Hideg volt ó istenem metsző kristályidő jéghideg őrület
a gödör szélén meredten pap litániázott emlékbe
fagyott dobpergő szívem lábam lefagyott fázott
zsebemben cigarettásdobozt gyűrkélő kezem
a fagytól a sebből sugárzó fagytól könnyezett szemem
fátyolos árnyak toporogtak motyogtak részvétet köröttem
hó alatt düledező kövek alatt sudár halálfák alatt
vitt kifelé utam de  sírba rakott tested apám magával rántott.

utazás2
Acélhideg csenden kattogott a villamoskerék
homlokom jégvirágok között reszketett
fogam mormogó szavak közt vacogta az igét
hamu a hamuhoz ideje van a meghalásnak
ideje van a gyűjtésnek ideje van a szétszóratásnak
csak nekem nincs már időm igém imám.

Ki éli túl a zuhanást?
Apám emlékezetemben fölemellek
megcsókollak megölellek
átkarollak mint a gyermek.
Istenem atyám engedd hadd tegyek
én hitetlen egyetlen csodát.

Vagy legalább álmodhassak ma éjjel.

Kezemben remeg a toll üvegcserepek
szilánkos fény felborult pohár
fényképek szétszórva asztalomon
szigorú háromszögre kötött nyakkendő
szürke öltöny fegyelmezett arc és mosoly
redőnyön át rézsút ver be a fény
szétszabdal kezet és múltidőt
jobb kezedben cigaretta füstöl
mosolyogsz a gépre a hivatalban
s cipőd mint tavasz ragyog
homlokod megértő redő
a kisfiú bizonytalan fintor
apa fogja kezét a napba hunyorog
a fényképálom hazudik
apa szájához emeli a sörösüveget
ásóra támaszkodik kis szünet
fiatal izmot rejt kockás inge
sima maszk arca
éle az égre mutat.

Örökül rám csak a nincs maradt.

epilógus
Az én lucskos gyászom úgy szívja be a világ
mint ázott sír földje a ráhulló friss esőt locsog a gödör
fecseg a bánat ki hallja meg
üres palack
rettentő magány
részvétlen tekintet.





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.



Kedvenc versek

Egyelőre a lista üres. Bővíteni a listát az egyes versek olvasásakor lehet.
Mások kedvenc versei

2024-02-01 08:36 l
2024-01-06 21:31 Sokadik
2023-07-15 16:45 Kosztolányi M. szerint
2023-07-10 12:57 Genovéva ajánlása
2022-10-13 10:07 lilis
2022-05-13 09:03 lili
2021-11-05 08:42 lista
2020-11-27 16:47 Kedvenc verseim
2020-09-25 22:55 furim
2019-11-21 14:36 nélküled
ÚJDONSÁGOK a dokkon

2024-03-28 22:38   Napló: A fény nem publikus
2024-03-28 22:12   Napló: A fény nem publikus
2024-03-28 22:07   Napló: A fény nem publikus
2024-03-28 20:31   Napló: Minimal Planet
2024-03-28 19:56   Napló: Minimal Planet
2024-03-28 18:28   Napló: Ötvös Németh Edit naplója
2024-03-28 18:18   Napló: A fény nem publikus
2024-03-28 17:20   Napló: PÁLÓCZI - SZABADVERSTAN
2024-03-28 13:41   Napló: Jószándékú párbeszélgetés
2024-03-28 13:41   Napló: Jószándékú párbeszélgetés