Csengődi Péter : 2008. 12. 09.

Folytatódnak a Dokk estek, az eseményt a dokk.hu facebook lapján is hirdetjük.

 
2842 szerző 38698 verse
dokk.hu irodalmi kikötő :: alapítva 2000-ben
Bejelentkezés
KIEMELT AJÁNLATUNK

Németh Bálint
  Extrasystole
Új maradandokkok

Farkas György: cím nélkül (6)
Farkas György: cím nélkül (5)
Farkas György: cím nélkül (4)
Farkas György: cím nélkül (3)
Farkas György: cím nélkül (2)
Farkas György: cím nélkül (1)
Farkas György: A darázs
Farkas György: Források
Szilasi Katalin: Öreg pásztor kesergése
Szilasi Katalin: Hervadás cseresznyével
FRISS FÓRUMOK

Gyors & Gyilkos 1 napja
Farkas György 1 napja
Cservinka Dávid 1 napja
Filip Tamás 1 napja
Tóth János Janus 1 napja
Valyon László 2 napja
Szilasi Katalin 3 napja
Bátai Tibor 3 napja
Ózdi Annamária 3 napja
Kiss-Péterffy Márta 8 napja
Kiss-Teleki Rita 8 napja
Karaffa Gyula 9 napja
Egry Artúr 10 napja
Duma György 11 napja
DOKK_FAQ 12 napja
Csombor Blanka 14 napja
Tóth Gabriella 16 napja
Vadas Tibor 16 napja
Tamási József 17 napja
Zsigmond Eszter 19 napja
FRISS NAPLÓK

 Minimal Planet 15 perce
az univerzum szélén 22 perce
A SZERKESZTŐSÉGI FŐEMLŐS 55 perce
Jószándékú párbeszélgetés 2 órája
A fény nem publikus 13 órája
Ötvös Németh Edit naplója 17 órája
PÁLÓCZI - SZABADVERSTAN 18 órája
Gyurcsi 22 órája
A vádlottak padján 1 napja
Hetedíziglen 1 napja
Bátai Tibor 1 napja
négysorosok 1 napja
ELKÉPZELHETŐ 2 napja
nélküled 3 napja
mix 4 napja
BECENÉV LEFOGLALÁSA
VERSKERESő

Részlet a versből:
SZERZőKERESő

Szerző névrészletre:
FÓRUMKERESő

Szövegrészlet:
FOTÓK

Csengődi Péter
2008. 12. 09.

        szabadságnak nevezed,
        mikor a kis ketrecedből
        kiengednek egy nagyobba

És dorgált az élő:
Hazugság,
Hogy most is az égre mutatsz,
Hazugság, mert ezt teszed,
Mióta az első esőcseppek
Kikezdték
Öröknek szánt másodat!
Azt mondod, lepereg rólad,
De lassan kioldódik
Belőled is a nemes.
Az idő bokszzsákja vagy,
Törmelékké válsz,
Élettelen fatörzsként
Szédülsz le
Hamis magaslatodról.


És válaszolt a szobor:
Körbenőttek a fák,
A borostyánindák
Mélyen belém kapaszkodtak.
Ahogy a csonton a hús, húson a bőr,
Úgy fed be a zöld moha.
Így vagyok, tehetetlenül,
Miközben a víz a repedésekben
A hajnali faggyal darabokra feszít,
Mint a tudat, az út és az igazság,
És én csak hallgatok.
Mégis hogy lenne örök,
Aminek teste van?
Úgy állok előtted, mint halálraítélt,
Példa a némán tűrt pusztulásra.
Ne mondd, hogy szabad vagyok,
Csak mert a tiszta ég alatt
Raboskodom a mozdulatlanságban.


És csak álltak bambán, szemben,
Az élőként kiáltó szobor,
A szoborrá halkult élő,
És apró évszázadok alatt
A halálban örök ellenségek
Lassan egymássá lettek.





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.



Kedvenc versek

Egyelőre a lista üres. Bővíteni a listát az egyes versek olvasásakor lehet.
Mások kedvenc versei

2024-02-01 08:36 l
2024-01-06 21:31 Sokadik
2023-07-15 16:45 Kosztolányi M. szerint
2023-07-10 12:57 Genovéva ajánlása
2022-10-13 10:07 lilis
2022-05-13 09:03 lili
2021-11-05 08:42 lista
2020-11-27 16:47 Kedvenc verseim
2020-09-25 22:55 furim
2019-11-21 14:36 nélküled
ÚJDONSÁGOK a dokkon

2024-03-29 11:52   Napló: Minimal Planet
2024-03-29 11:45   Napló: az univerzum szélén
2024-03-29 11:42   Napló: Minimal Planet
2024-03-29 11:12   Napló: A SZERKESZTŐSÉGI FŐEMLŐS
2024-03-29 11:07   Napló: A SZERKESZTŐSÉGI FŐEMLŐS
2024-03-29 10:35   Napló: Minimal Planet
2024-03-28 22:38   Napló: A fény nem publikus
2024-03-28 22:12   Napló: A fény nem publikus
2024-03-28 22:07   Napló: A fény nem publikus
2024-03-28 20:31   Napló: Minimal Planet