Az írás (B)


Egy napon, ami nem is volt
másra jó, összegyűltek a
Tanácsteremben, hogy egy
fontos dolgot megvitassanak.
Senki nem tudta ki hívta először
annak. A nyúl, aki az egyik tábor
hangadója volt, meg a medve is
aki a másiké, a szent erdei könyv
szent irataira hivatkoztak. Ebben
a formájában az ominózus iratok
nem használták, de utalás az volt
bennük dögivel. Így mondták ‘dögivel’.
Felhők takarták a napot mely így tényleg
semmire sem volt jó. Ez is közre-
játszhatott. A ‘Nem tudsz te
szart se.’ volt az, amit a nyest már nem
tudott lenyelni. Viszont a nyúl-
ból kiharapott szőrös combdarabot
sem, mivel a medve még az előtt ketté-
tépte hogy a veséjén átszaladt volna
egy hosszú szőlőkaró. Mire feltámadt
a zivatart hozó jeges szél már mindenki
halott volt. A békésen pihenő testek
közül felkapta a gyűlés nyitószövegét
tartalmazó papírt és véletlenül egy
közeli fa hegyes ágára szögezte keresztbe.
’Apokaliptikus időket élünk testvéreim!’
Ez állt rajta.






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2010-09-26 14:26:11
Utolsó módosítás ideje: 2010-09-26 14:26:50