Mint egy idegen
Mint egy idegen
Mint egy idegen, úgy meredtél rám,
azon az esős vasárnap délután.
Szemeden jéghideg fények,
szívemben halott remények.
Szavaid sziklaélű sora,
a „mit akarsz te”, és a „nem” és a „soha”
porba vert és áthatott,
mint kitaszított, megsebzett állatot.
Súgta már a szél, ahogy hajadba kapott,
s vijjogva rázta az ablakot,
s az eső is, mi egész nap csak esett,
azt dobolta, minden, minden elveszett.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Kötetben: Farkasüvöltés (Budapest, 2009)
Kiadó: Saját kiadás.
Feltöltés ideje: 2011-06-10 09:48:47
Utolsó módosítás ideje: 2011-06-10 09:48:47
