Nézd csak
nézd csak
hogy játszik a láng a mennyezeten
A kályhaajtó résnyire tárva
Csússz kicsit lejjebb a két kezemen
szelíden izzó félhomályba
Szélesre zárul szánkon a mosoly
akácfa zsarátnok sóhajok tükre
csak bólints ha indulunk
tudod, hogy komoly
idegenek várnak jöttünkre
Ne rettenj meg, csak nézd
hogy játszik mennyezeten a láng
Legyőzöd majd ha fúlsz., ha félsz
hogy meghalni szült Anyánk
Lélegzet visszafojt, gyomorba szakad a szív
küszöbön zöld mező, tört elem hasadva hív
A távol
ahol állunk
vállunkra hajtja koronás fejét a mangófa lombja
Semmink nincs már, amire várunk...
Láng ragyog, szemünkbe mondja
Elkészült ruhánk
magunkra öltöm testünk
meztelennek látszik
Nézd csak, ahogy két folt a földön
a fényben, önfeledten játszik
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2011-09-24 09:38:31
Utolsó módosítás ideje: 2011-09-24 09:38:31