Elmúló költő

Nagyon fáradt voltam.
Húsevő virágok .
Haljatok.

Korán sötétedik.
Üveggyapotban
Úsztam.

Leköptek.
Munkásruhába.
Pedig nekik dolgoztam.

Hideg is van .
Nagyon hideg van.
Egy kis hőm van csak.

A mutatók a műszerek.
Gépeket akarok.
Kompenzálni ami a természetből elveszett.

Rossz embereket akarok.
Akik mondják hogy nem vagyok költő.
Hogy el fogok múlni.

Mi lett a világunkból emberek.
Mondta Szűrös Mátyás nehéz lesz.
Már akkor is egyből elgondolkodtam rajta.

Mért nem azt mondta jó lesz, hát ha nehéz lesz.
Akkor vissza az egészet, én nem nehéz világot akarok.
Hanem könnyűt , nem akartam nehézre váltani meg minek.

Világ legszegényebbje lennék.
Akkor  nyugodtan lehetnék büszke arra mim van.
Novemberben születtem a tél kapujában megfagytam a Mózeskosárban.






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2012-11-09 19:36:11
Utolsó módosítás ideje: 2012-11-09 19:36:11