"Ha" nélkül

Anyám először csak félt, később rettegett,
majd elveszett, megkerült, végül végleg elveszett.
Eldobták, újra előszedték, és szenvedett.
Anyám a nagyszüleimtől származó mostoha.
A többi leszármazott már csupa ostoba:
elveszős-megkerülős-félős-rettegős ember.
Én mindezeknek csupán az árnyéka:
önmagam nélküli árnyék,
csecsemőként kicsavart citrom,
születéskor ledarált hús.

A lelkemet már jó előre ellopták.
"a tolvaj nem egyébért jön, hogy lopjon..."
de én a szőrös, torz pofájába mondom:
nem vagyok selejt! Anyám sem az, és a
nagyszüleim sem voltak selejtek soha!
Csak őket is ellopták, mielőtt megszülettek volna:
maradék-martalék embertömeg.
Mind azt hiszik, szerethetetlen selejtek.
Pedig csodás agyagból formálták nagyszerű kezek.

"Ha Isten Fia vagy, vesd le magadat!"
Ha isten Fia vagy? Micsoda kérdés, micsoda kétség!
Nem tudták, hogy már eleve az Isten fiai.
Ezért levetették magukat, elvetették magukat,
ereiket felvágták, szétszívták az agyukat,
szétszopatták magukat, szeretetet csikartak,
zsigereltek, zsaroltak, bizonygattak,
bizonygattak, bizonygattak és csak bizonygattak.
Nem kellett volna! Csak egyszerűen elhinni:
Az Isten fia vagy. "Ha" nélkül, és mindenek előtt.









Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2015-09-14 16:42:08
Utolsó módosítás ideje: 2015-09-14 21:36:45