Zsuzsanna Grande : Anyám és én (2/)

Folytatódnak a Dokk estek, az eseményt a dokk.hu facebook lapján is hirdetjük.

 
2836 szerző 37482 verse
dokk.hu irodalmi kikötő :: alapítva 2000-ben
Bejelentkezés
KIEMELT AJÁNLATUNK

Francesco de Orellana
  Közös ügy(etlenkedés)eink
Új maradandokkok

Kiss Anna Mária: Balázs Fecó emlékére
Konta Ildikó: hálószobám
Szakállas Zsolt: függelék vagy. a felfázás monoton
Konta Ildikó: anyám még van
Konta Ildikó: new and newer age
Albert Zsolt: Rózsaablak naivitás
Kiss-Teleki Rita: Én jó voltam
Péter Béla: Időzet
Szilvási István: Kamukereszt
M. Szabó Mihály: Hol vagy?
FRISS FÓRUMOK

Tóth Gabriella 1 órája
M. Szabó Mihály 2 órája
DOKK_FAQ 4 órája
Nyári László 13 órája
Nagyító 1 napja
Karaffa Gyula 1 napja
Gyors & Gyilkos 1 napja
Kiss Anna Mária 1 napja
Farkas György 2 napja
Kiss-Teleki Rita 2 napja
Vezsenyi Ildikó 5 napja
Konta Ildikó 6 napja
Szilágyi Erzsébet 6 napja
Kránitz Laura 6 napja
Ötvös Németh Edit 7 napja
Szakállas Zsolt 7 napja
Szilasi Katalin 8 napja
Kántor Zsolt 11 napja
Kosztolányi Mária 11 napja
Tamási József 12 napja
FRISS NAPLÓK

 az utolsó alma 45 perce
törmelék 2 órája
Baltazar 2 órája
EXTITXU-UXTITXE 5 órája
történések 11 órája
Vezsenyi Ildikó Naplója 23 órája
Etzel Mark Bartfelder 1 napja
Hetedíziglen 1 napja
nélküled 1 napja
mix 1 napja
ELKÉPZELHETŐ 2 napja
argumentum 2 napja
Pihék 3 napja
A vádlottak padján 3 napja
az univerzum szélén 4 napja
BECENÉV LEFOGLALÁSA
VERSKERESő

Részlet a versből:
SZERZőKERESő

Szerző névrészletre:
FÓRUMKERESő

Szövegrészlet:
FOTÓK

Zsuzsanna Grande
Anyám és én (2/)

Anyámmal folyton diszharmóniában éltem. Vádoltam, azt hittem,
soha meg nem értem. Míg egy napon új érzés töltött el. Évekig
dühösen, sértetten dobáltam rá a kárhozat köveit. Mindig azzal jött,
hogy áldozatot hoz értem, de én azt nem kértem, beértem volna
egy szikrányi szeretettel. Egyre csak lázadtam, megtagadva az
isteni hierarchiát: köpdöstem fölöttem álló anyám. Veszett ebként,
ugattam felé, míg egy fáradságos, hosszú útnak delén rátaláltam
az alázat köpenyére. Az engesztelések partjához érve, arcomat
tisztára mostam az ég vizében, lábamat az áttetsző tükrök tavában.
Rádöbbentem: de hisz nem én szültem őt, mindenki azt adja,
amije van. Felébredtem. Valamit észrevettem szeme sarkában.
Mintha megérezte volna ébredésem, ahogy változtam, Ő is együtt
változott velem. Az eltékozolt évek kínjai barázdálták  arcát.
Megsajnáltam. Melegség járta át szívem. A szeretet átvette régi
dühöm helyét. Aztán csak mosolyogtunk, s fogtuk egymás kezét.









Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2018-02-08 16:38:33
Utolsó módosítás ideje: 2018-04-03 20:26:53


Kedvenc versek

Egyelőre a lista üres. Bővíteni a listát az egyes versek olvasásakor lehet.
Mások kedvenc versei

2020-12-09 08:13 lista
2020-11-27 16:47 Kedvenc verseim
2020-09-25 22:55 furim
2019-11-21 14:36 nélküled
2019-11-01 10:46 Francesco de Orellana
2019-10-28 10:21 Kosztolányi Mária
2019-10-07 16:11 paricska
2018-12-07 20:19 u.a.
2018-12-07 14:21 szép
2018-11-14 11:19 Bara
ÚJDONSÁGOK a dokkon

2021-01-16 20:54   Napló: az utolsó alma
2021-01-16 20:39   új fórumbejegyzés: DOKK_FAQ
2021-01-16 20:36   új fórumbejegyzés: Tóth Gabriella
2021-01-16 19:21   Napló: törmelék
2021-01-16 19:19       ÚJ bírálandokk-VERS: Sági Ferenc Dénes befejezetlen
2021-01-16 19:08   Új fórumbejegyzés: M. Szabó Mihály
2021-01-16 18:59   Napló: Baltazar
2021-01-16 18:51   új fórumbejegyzés: M. Szabó Mihály
2021-01-16 18:42       ÚJ bírálandokk-VERS: Szilasi Katalin A tisztaszoba hűvösében
2021-01-16 18:17   Napló: Baltazar