Im memoriam Glatter Miklós*

Fekete éjszakában rozsdás szögesdrótok mögött
betűket tapogatva sorokba, távolba üzensz,
félig szítt cigarettád füstje karikái között
próbálsz meg emlékezni Fannira, csókjára,

szenvedsz mint ember, mint magyar,
kit az uralom kitagadott,
mert most Jézus mögé bújva
nőtt az értelem fölé a hatalom
,
elhagyott gyártott Istened,
most vad hordák írják az időt
pengék élére vérpatakok forrásaként,
latrinák szélére ültetetteket aláz porig
csak a bűz párolog a hegyek között

Fanni szája íze, ölelése - már mind eltűntek,
hideg szél nyargal a világban, s az ember Istene
fejét töri miként pusztítson még többet.

Krematóriumok füstjéből hamu eső hullik rád.





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2018-11-12 08:32:12
Utolsó módosítás ideje: 2018-11-13 13:22:58