| KIEMELT AJÁNLATUNK | |
| Új maradandokkok | |
| FRISS FÓRUMOK | |
| FRISS NAPLÓK | |
| VERSKERESő | |
| SZERZőKERESő | |
| FÓRUMKERESő | |
|
|
Németh Kriszta |
Templom (átdolgozott változat) |
|
Fekete emberek, asszonyok
madárcsontuak,
kopott ruhában,
öregszagúan.
(Barna halálbogarak rajzanak.)
Hajlongnak a tömör padok között,
a nád sem hajlik szebben a Jordán vidékén.
Az öledben ültem anyám,
te sírtál és én sírtam.
A templom közepén roppant feszület állt,
rám szegezte jeges szemeit.
Én felálltam az öledben és hátat fordítottam neki.
Hátat fordítottam, mégis láttam.
Most már úgy rémlik,
mintha a halálbogarak,
mintha a fekete emberek
köréje sereglettek volna.
Ahogy egy KZ láger lakói rajzzák körül a kenyeres kocsit.
És már nem lehet eldönteni,
a barna bogarak egy dögöt,
vagy a fémből emelt istent veszik-e körbe.
Örvénylő,
hullámzó
haláltáncot járnak.
Idővel csendre intettél,
azt mondtad ne féljek, ez nem Isten,
csak annak fia.
|
|
|
Hagyjon üzenetet a költőnek!
Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listához.
Az e-mailküldési lehetőség megszűnt.
|
|
|
| POFAVIZIT | |
Gerle Kiss Éva
Ha érdekelnek a szerző versei, kattints a képre!
(Új szerzőért a bal felső sarok dokk.hu logójára klikkelj!)
|
|
| Aktuális nagyítás | |
| DOKK RSS | |
A DOKK fennállásának 10. évfordulója alkalmából megtartott rendezvénysorozat anyaga a
dokkestek.blogspot.com -on.
|
|
|