|
Hogy miért van ennyi naplóm, miközben nincs is?
Nem magyarázkodom. Elég, ha én tudom.
De az biztos, életben tartok párat, mert reményt ad a túlélésre, sőt, kényszerít rá.
És ezek nem naplók, semmiképp sem.
Nevezhetők inkább jegyzeteknek.
Ha naplót írnék a ma reggelről, azt írnám,
készülök kalácsot sütni, kelt tésztából, Tupperware edényben.
Nagyon régen készülök rá.
Erzsike lekörmölte nekem, és elhozta a cég receptjeit,
sütnék belőle valamit,
míg itt vagyok a fiamék közelében.
Sőt a férjem is itt van, hogy meddig, bizonytalan.
Az időjárástól függ.
Azt elmondom, hogy a sütés értéke is bizonytalan bennem,
mint a versírásé.
Hogy kicsit javuljon a helyzet, a fehér liszt felét,
barnára cserélem. A cukrot mézre.
Itt mondom el, azaz kérdem, és itt is elmondom,
tudjátok-e, hogy a méz miért annyira értékes és egészséges táplálék?
Mert az összetétele leginkább hasonlít a vérre.
A lehető legjobb táptalaja a sejtjeinknek.
Egy kicsit írnék a többi naplóról is.
Belekukkantottam néhány másikba.
Van pár túlélő közte, van pár kifejezetten hasznos,
és egyik sem olyan szedett-vedett, mint az enyém,
amiben időről időre felbukkan az én,
hogy aztán újra el-el tűnjön.
|
