| KIEMELT AJÁNLATUNK |  |
| Új maradandokkok |  |
| FRISS FÓRUMOK | |
| FRISS NAPLÓK | |
| VERSKERESő |  |
| SZERZőKERESő | |
| FÓRUMKERESő | |
|
|
Szigeti György |
| Requiem |
|
(G. Z. emlékére)
Látod, milyen nehéz meghalni -
az a vicsorgó, sárgacsőrű halál
is megdolgozott érted -
ösztöneiből nem érthette,
hogy te ezt nem érted -
mikor le-le szállt csipegetni
ebből is, abból is valamennyit,
nem tudhatta,
mind te vagy -
az apró pici kavics te vagy,
a finom lárvácska te vagy -
cseperedő halál ez,
toporzékol,
mert nagy az élet.
Tudom, mindig megvetettél, ha sírtam,
könnyeimet nyalogattam,
és nem írtam -
hiába pattannak a rímek
a kiütésre,
hiába, mert megöl,
s megtart a béke.
Most szemközt ülök a nappal -
neked mindig szemedbe süt.
Elváltál tőlem, mint a
tükrömről lehullt ezüst -
elhagytál engem,
mint mindenkit, mindenütt.
|
|
|
Kötetben: Tudósítás a Kis utcából (Budapest 1997)
Kiadó: Orpheusz
|
| |
|
 Hagyjon üzenetet a költőnek!
Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listához.
Az e-mailküldési lehetőség megszűnt.
|
|
|
| POFAVIZIT | |
Francesco de Orellana
Ha érdekelnek a szerző versei, kattints a képre!
(Új szerzőért a bal felső sarok dokk.hu logójára klikkelj!)
|
|
| Aktuális nagyítás | |
| DOKK RSS | |
|
A DOKK fennállásának 10. évfordulója alkalmából megtartott rendezvénysorozat anyaga a
dokkestek.blogspot.com -on.
|
|
|
