NAPLÓK: Dokk-verspályázat Legutóbbi olvasó: 2025-07-10 09:41 Összes olvasás: 6016Olvasói hozzászólások nélkül43. | Pálóczi Antal: Pályázat 2. | 2025-07-06 18:37 | J.A. LEVELE H.A ÚRHOZ
„Azt hittem, te egy kiállhatatlan Petőfi, egy szóvívómester Ady vagy egy idegeskedő József Attila vagy… Nem tudtam, hogy költő…” (Pálóczi Antal kommentje Miklya Zsoltnak)
Horger Antal, Horger Antal, Semmi sincs mi megvigasztal. Vagyonom csak néhány rímpár.
Az meg ott egy fénylő sínpár? | | Olvasói hozzászólások nélkül42. | legyen meg itt is: Verspályázat 2 | 2025-07-06 17:59 | "Kedves Dokkerek, Dokkolók és Rockerek!
Az új verspályázat egy József Attilához kapcsolódó témára kell reagáljon. A költő életében fontos személy volt Horger Antal. Csak egy címet adunk, amely a vers címe kell legyen, de ebben a témában azért szárnyalhat a fantázia is. Kérünk mindenkit, aki nem ismerné a történetet, járja körül alaposan. Ne kapkodjatok, van idő megírni. A forma továbbra sem kötött, de azért ne három oldalas esszé-versek szülessenek. Úgy érzem, az előző feladathoz képest talán kicsit játékosabb, viszont bizonyos szempontból fegyelmezettebb is.
A vers címe; "J. A. levele Horger Antal úrhoz"
Képzeljük el, hogy született egy ilyen vers, csak a költő nem hozta nyilvánosságra. A ti dolgotok megírni. A díjazás ugyanaz. Hónap utolsó napján, éjfélig lehet pályázni. Csak azonosított, regisztrált felhasználó vehet részt a pályázaton. Pályázni csak egy pályaművel lehet.
Jó munkát kívánunk mindenkinek!" | | Olvasói hozzászólások nélkül41. | Berényi Klára: pályázat | 2025-06-30 19:35 | Kötényesének
Indul focimezben az ének (versláb ti-ti-tára dekázgat) én írom ezért mire féljek, zöldjén igazam figurázhat.
Kezdők, te meg én, csereszinten, aki, lő, s aki védi: hibázhat, játszd vissza, ha kell, de szerintem, a bogyót a miénkbe bikáztad.
Lepkét legyezett a vetődés, árnyék fenekét kanalaztam, hálónk fala rács, szeme lőrés, sárfoltos a bőr a ficakban.
Bújok kihalászni a lasztit, míg bírja a test meg a párja, s kezdem, ha lehet, beszaladni az időm, ami tán focipálya.
| | Olvasói hozzászólások nélkül40. | Duma György: Pályázat2 | 2025-06-29 23:50 | Áthallás
Perclábakon az éveket a végtelenig vonszolom, de huss-nyi fénypamacsokon, bejárhatom a kozmoszom. Kezdettől végig tart utam, megállni soha nem tudok, fáradva lépem életem, emlékeim a csillagok.
Rostálj ki minden szenvedést, őrizd csupán a fényeket, s színe előtt majd mondhatod, őróla vettél méretet. | | Olvasói hozzászólások nélkül39. | Mórotz Krisztina: kérészéletű | 2025-06-27 12:24 | kérészéletű
Sziklám. most értettem meg mit akarsz. Írj mindig a vidám homok- szobrászról és mutattasd meg nekem a partot a homokot a gyermeket, aki nem tud átfutni egy futballpályán, magáévá tenni az időt. Ekkor értettem meg. hogy az ezüst csillanások a kvarcvidéken, valójában Jézus intelme arra, hogy ne építsd a házad homokra, inkább tedd azt sziklára! De te maradtál nem mentél Jézus után. A Nap fénye hátadon csillant, mint megannyi apró kaleidoszkóp. Nappal építettél, este belerúgtál. Hajnalra a zápor elmosta. Reggel jő az újraépítés, este a szétesés. (Tiszavirágot sosem láttam, tiszavirágra most lenne szükség, mint egy mezőre, amit ezüst és arany szirmok terítenek be. Úgy tudom boldog, de csak egyetlen napig él: kicsinek érzem magam. túl kicsinek. > Vissza a homokra építeni) …talán csak mi ketten bolyongunk világon, ne sírj! Inkább mesélj a szabadságról, a szeretetről! Dobj ki mindent, mint egy ócska bárkából, azt ami felesleges. ami fáj! Tudod te mi a fájdalom? Mi a gyengédség? …távolabb az örökké ideges. vékony fáid látom. Nincsenek szavak. Könnytelen szemeimet szúrja valami. Segíts kiszedni a bogárkát! Könnyezem. … írj a mindig a vidám homokszobrászról, akit végül agyonüt egy fa. Így mondtad. hogy agyonüti a rezgőnyár: Jézus keresztje, ami minden lépéssel nehezebb és nehezebb. Nincs a nyomorult szél se. Nem issza a párát. …azért születünk a világra. hogy ne legyünk egyedül? - ezt a magányt nem érzi más gondolod? Utunkat végig kell járnunk, mindaddig amíg, meg nem értjük magunkban az embert. …amikor felnő a gyermek, aki nézi a hangyákat a lábán, látja az egyik mindig a vezér, a többi utána poroszkál, s égeti a lábát … - érzem. a pilleszárny rebbenésekből, időd rövid egy perc, amikor majd felsír a lélek, a másik az utolsó lélegzet szétszakad. … … észre sem vesszük a pókháló finomságát. Magára hagyjuk a hitet. Dombokon gurulunk felfelé, sohasem lefelé. Kavicsot adok, a tavam mellől hoztam. a halak alusznak álomtalanul. A szitakötőt álmából fel ne rázd! - ne sírj, a nyarat újra kezdjük. …rúgd fel a homokszobraidat! Nevess! Mondom, hogy nevess! itt hagyunk minden virágot. Nem stációzunk. A hit emberré nő benned, s ne mondj imát a holtakért! Az élőkért igen. Éltünk, nevettünk ez volt hát az élet. Ne sírj a homokból szőtt imáinkra
| | Olvasói hozzászólások nélkül38. | PÉter Béla: Ütközés | 2025-06-27 09:28 | az ötven felettiek maradtak, mondván öregek. így is úgy is végük, hangzott a központi ítélet. a támaszpontokon mély csönd, és megteltek az egek, majd elhúztak távoli bázisok felé. az élet órái megszámláltattak. az itt hagyottak a tűz, a pusztulás, s a rémület félrevert szívverésében csak kutatták az átjárót, amihez még reményt fűz az emlékezet: menekülés, át az időrésen!
| | Olvasói hozzászólások nélkül37. | Szebeni Sándor: Pályázat 2. | 2025-06-25 17:34 | Az időben így tűnnek el
Ahogy öregszem, távollátóvá leszek, már messziről észlelem a rosszat. Csak az a kérdés, hogy a szépet így honnan vehetném észre? A jelen mindig leleplezi önmagát: a ma akkor legboldogabb, ha a jövő álmodja nekünk. Fájdalmat érzünk előbb, félelmet csak utána. és most e reggelen úgy fáj, úgy fáj... Régebben is fájt, mégis egészen másképp. Hová tűnt a dolgok közti boldog barátság? Miért a körvonalak, miért választódik el minden a másikától? Miért e durva kontraszt?
Előttem látomás lebeg, találkozások és alakok néhai képe, sejtések és érintések kusza szövevénye. Bontom a szálat, ha szakad, kötöm. A kéz állhatatos, kever ezernyi színt, de távolság kell az emlékezéshez. A szembe-falon fölrémlik H. I. alakja, aki már elkerülte a hosszú élet vétkét. Fölötte, az éjkék égen hajnali hold, a háttérben homályos hegyek. Tüzet gyújtottunk a tölgyes szélén, néztük, hogy pattog, sistereg, sziszeg... Egy arc, amely már nem létezik. Egy arc -- már láthatatlan. Így nincsenek, akik voltak. Az időben így tűnnek el.
Ez a késő ősz épp oly hűvös, mint hajdan, az eső suhogása is változatlan, de az emlékezet a régi utakat már elfeledte. Szembenéztem a világgal? Honnan tudhatnám biztosan? Látom az idő üresjáratát: bármi történne, nem történne semmi. Van bizonyos mozgás, de nem történik semmi. Szállni szeretnék, de nem visz a szárnyam. Ez a szárny már nem akar égbe emelni.
| | Olvasói hozzászólások nélkül36. | Péter Béla: Kimért időnk, EPHEMERA | 2025-06-25 10:53 | Fej, tor, potroh, szárny, s a lába hiába száll orgiába !? Röpmámorú létháború! Boldog, bolond tiszavirág sóhajtozva hisz (?) a világ. | | Olvasói hozzászólások nélkül35. | Albert Zsolt: Zacc | 2025-06-15 15:31 | Zacc
A nedves és puha kávézacc az udvari veteményesbe kerül, a palánták közé. A mozdulat, ahogy kiöntöd az időt, megmutatja hited a teremtésben. Földből sarjadó napokra vársz, fény felé forduló zöld hajtásokra.
De egyelőre csak a meg nem történés párája leng körül. A semmi vizei fölé sötétséget énekelsz, a mélyben termek falairól lehulló vakolat, a várakozás elhalt rétegei. Közben a mag halálból ébred, az időnek csontja és húsa nő.
| | Olvasói hozzászólások nélkül34. | Ötvös Németh Edit: pályázat | 2025-06-14 21:37 |
percek násza
tű fokán átfűzött levegő hangya lábnyomában az eső pillantás a nyár hevében magzat mosolya a méhben egy kirándulás utóélete mézes a kenyér kéred-e ? tétova árnyak részegen rókák futnak a réteken csúcspont utáni lejtő a szerelem holnap is eljő ? fényhíd a vitorlások között két tekintet ami összeütközött bicikli mi idegen útra tévedt rombolnak a visszaélések amikor a burok megreped még nincsenek nyomási ingerek rikoltás a sárga házban a kényszerzubbony mozdulatlanságában a leégett karamell bűzös szaga színe mint viharban a nap sugara becsekkolás a túlvilágra a mennyország kapuján tábla : zárva
| |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak. Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|