NAPLÓK: ELKÉPZELHETŐ Legutóbbi olvasó: 2021-04-22 00:32 Összes olvasás: 17399| 145. | [tulajdonos]: johnny B good | 2021-04-20 13:25 | Szürkület
Attila ismét megy a padlásra.
Molylepkét öl. Szürkület
erre a legalkalmasabb, amikor a lepkék
beltérhez képest világos ablaküvegre
telepednek. Megfejthetetlen, mintha őt
várnák kiterített szárnyaikkal, nagyujját
végignyomja az utolsó puha testen is.
Valamikor idejárt föl verset írni. Akkor
még nem voltak lepkék, csak remény
és elszánás, hogy megírja, meg fogja
írni a kor költészeti anyagát. Húsz év
után belátja fölösleges. Nem küldi
sehová. Nincs is mit. Talán majd idős
korában. Azért szívesen fölmegy.
Kíváncsi hányan várják a padlás
ablakban. A pusztulás sorrendje egyelőre
nem számít. Lehozza a száraz ruhát. | |
| 144. | [tulajdonos]: johnny B good | 2021-04-06 14:22 |
Nyáj-immúnis
Bőr második rétegéig ér a penge. Az idő: penge.
Másrészt pedig az ember érzi, dehogyis marad le a jövőről.
Őriz valamiféle kárpótlást. Alakul. Pl. ő, hatvan éves a
másodikon erőlködő-könnyed. Áttetsző függöny számára
a nagy, eszmés kortárs. Kibogozható könnyedséget sugároz
fertőzőek között. Liberál és illiberál agyában rég rögzítve
néhány szélárnyékos hely. Szülőföld, ősi porta, sut. Éppen
olvas egy verset. Műért. Leviszi a szemetet. Szeparál meg
különböztet. Valami még jó lesz valamire. Vigyorog. Ősei
kivétel nélkül gyűjtők, semmit ki nem dobni, ősmagyar
specifikus. Hogy is a kortárs-köpönyegforgással? Néhány
műanyag nem látszik műanyagnak. Téveszt. Pamutot hord.
Adidas-tréningben vastagodni érzi péniszét. Harangozás után
átmegy Budára. Ámul.
És figyel. Mintha strázsán, ha egyáltalán
strázsa az, ami agyzugában világ fölötti őrtorony.
Beleolvas ingyen-újságba. Eladatlan sörök problematikája.
A nyárra gondol. Úszkál, mint valahol leszakadt
jégtábla.
Fél Dunántúlnyi. Mosolyog ezen, az előző jégmező nagyobb
volt. Annyi négyzetkilométer, számolta
mint a trianoni Felvidék.
Tavaly fizetett a szabad strandon. Máshol is lehet lubickolni,
pl. a Tisza. Ahol a … Kistúr. Az Dolné Turovce. Magyar.
Ne már. Az ember nem jégtábla, nem rekedhet meg
Trianonnál. Kistúr. Altúr. Felsőtúr. Európa.
Alcsút, Felcsút, Al, mi van All?
Aldebrő, Felnémet. Már be van oltva.
Nyárra vége lesz a covid őrületnek. Szereti hordani a
maszkot. Nem látszanak a fogai. Sárgák, kövesek.
Leszokhatna már erről a szépnek látszani dologról.
Hatvan évesen nyilvános, hogy mindene az elmúlásé.
A céltalan mászkálásról nem tud leszokni. Rengeteg
nőt szedett föl így. Ó, ha a Tabán. Rengeteg? Tíz.
Télen összeszámolta, tíz. Mind a tíz parancsoló típusú.
Kifogta. Jobb egyedül. Ez se igaz. Úgy tesz mint aki fut.
Elfut. Bécsi kapu. Hogy is van most, mikor érjük utol
Ausztriát?
Már a várban van, liheg a strázsán. | |
| 143. | [tulajdonos]: johnny B good | 2021-03-28 12:08 | rockokó
nem akarok beleszólni de
a közösülés átlagos időtartama
érdekel ez minket
velünk született éhség salon a'la mode
mégis morál
„s az életbe belehazudunk egy kis” ördögit
várni azért várod a jézuskát
aranyórát s anyádat élve
felszín lettél kürtöltetsz magad előtt
it's only r&r butt ya like it
körüljárnak a sírók hey a sírók hey
huj huj vissza ázsiába
jár nekünk az euró
ha valaki sötétben ül
annak ne zászlót vígy hanem lámpást
érdekel ez minket
ki aza a mink
mink már közösült pinkkel | |
| 142. | [tulajdonos]: johnny B good | 2021-03-21 18:21 |
egy nap
egy nap föl fogja jegyezni
talán a metró megálló hirtelen támadt
légáramlatában
vagy amikor már nem vár semmire
egy napon föl fogja jegyezni
minden nap áthurkolja cipőfűzőjét
nadrágszíján a csatot most új addig nem
használt lyukba húzza
s ekkor a pillanat köré épül
mint ajándékon csomagolópapír
mint versköteten a borító
a pillanat köré megjelenik az átfogó ölelés
amit öregedésében szeretett volna már
valakin kipróbálni
ismeretlenül mint papot az isten
temérdek jóság lakozott benne
haszontalanul
fölhalmozott évtizedek érlelték az ölelést
és ezen a napon létezésének légköbméterén
mint tépett madáron toll és pihe
kitárt karja száll lebeg
| |
| 141. | [tulajdonos]: johnny B good | 2021-03-13 10:06 |
Visszatérés otthonról
(ma is újraképzelnem kell, hová rejtekezni)
-Hogy?
-Hogyhogy hogy?
...a hazámból. A google kereső keresett.
-why don't you live with derealisation?
Erre nincs egy jobb szöveged?
Hol is kezdjem? Valahol egy kőzetbolygón.
A felszíni gravitációs erő..Talán a vallomással,
hogy amikor éppen meginogtam valamiben
akkor fényesebbé vált az elmém, s harsogóbbá
a benépesült Föld.
Valamikor a pannon-mocsárban összeállítottam
egy tízes tevékenységi listát arra az esetre ha
csődöt mond a képzelet.
Amikor csak magyar voltam könnyen ment a
tevékenység: deralizáció. Ám az ember kevésszer
csak magyar. Igaz, a hazaáruló témakörben ez
egészen másként van.
Nothing's really changed even if everything
feels different.
Az maradtam, intézkedés alá vont személy. Nem
vagyok alávaló, igaz félrevezethető, félrelelkesíthető.
Nem vagyok alattvaló. Magyarország kibírja új
haramiáit.
-Hogy?
-Hogyhogy hogy? ...különleges lefolyású tavak.
Csak a víz nem téved el, vetem oda kék-fesztivál
magamnak.
| |
| 140. | [tulajdonos]: johnny B good | 2021-02-28 17:47 |
Már meg mernélek szólítani
Lehet-e tudni mi lufi és mi nem lufi?
Elmondtam, hogy ajánlatot tett egy urológus.
Kivel beszéltem volna meg, ha nem veled,
aki Akarattyán eltűnt előlem a napsüllyedésben.
Akit azóta számolatlanul képzeltem, mint ókori
filozófus csillagászatot és geometriát.
Nem attól függ, hogy melyik oldalról közelítek
hozzád. Léteznek soha nem találkozók, akik
belaknak két lelket. Titokzatos szőke gésa: az ízlés
három húrja, sírjaink fesztiválja, sokat hajóztam,
sok-sok fejezet. Az élet elsiető, felületes
nézőpontjából mégis sikerülhet az elméleti-élet.
Miért nem szólítottál meg? Miért csak belül?
Következő nyarakon, mint háborodott gyilkos
folyton visszatértem Akarattyára. Megszólítani.
Eltűntél valahányszor. | |
| 139. | [tulajdonos]: johnny B good | 2021-02-24 12:15 | Akit a kékség ment meg
Plusz kilókkal könnyedén. Mint majd a halál
előtt olyan tehetetlenül állsz az óceán fölött.
Úgy érzed biztonságban. Zöld vaslemezen.
Szöktél. Kommunisták és sunyi-nemzeti-gagyi
vett körül két ezred között. A könnyedségedet
dobálták kővel, s kimarjult elmével elszöktél.
Kontinensek kínálatai, az állam kínálatai, ahol
a társadalom terelt és bezsúfolt egy kastélyos
ringlispílbe, nem maradhatott meg a kisfiú, aki
fészket csinált fákra. Amire ráfagyott és leolvadt a
hó. Mióta észre sem vetted a varázsos új tavaszi
porzást. Felnőtté válásodra semmivé lett a neked
ítélt öröm: önző, számító szeretet negédes csillámai.
Elszöktél azoktól is akiknek nem voltak feltételei.
Nem vártak tőled semmit. Le is ölhetted volna
valamennyit azon a hajnalon, amikor a kikötő
felé eldobtad a zsákot és a hátadba hasított árkot,
mint középkorban a megkorbácsolt reszketve tűrted,
majdhogynem tüntetően - így kell behajózni látod
átsütő gyerekséggel, plusz kilókkal könnyedén. Körül
kiplakátolt arcok angyal jelmezben. Ígéret kikormozás.
Sejtetted, hogy a beteg-regiment nyögésétől fülledt
levegőt senki nem szellőztetheti át. Talán ezért elvonult
eszméléseid már mind szökés. A jövő képmutatóinak
kampós szögek álltak ki a falakból. Előzengett benned:
Éljen a vezér! Az új vezér! S az új bókolók!
Mégis megfigyelted mennyire kék egy-egy délután.
Iskolapadban, a kamaszodás nagyszünetének
magányában, mintha várt volna hajó. A vágyakozás
monitorát fürkészted. Ott álltál az óceán fölött. Zöld
vaslemezen. Kibogozhatatlan kötetlenül. Mint majd a | |
| 138. | [tulajdonos]: johnny B good | 2021-02-20 10:21 |
Ön már nincs
Járhat a szája, de Ön már nincs abban a helyzetben, hogy
védekezzen. Amennyiben befogná, megajándékoznám
egy hasonlattal: Ön, mint Jézus két bevert szeggel.
Miért is fogná be. Talán az utókor értékelni fogja amit
összehord? Lehet. Minden lehet. A múlt, Önnel a mostani
jelen, olyan lesz, amilyennek harsogják új propagandisták.
A jövő, olyan mindegy melyik országról, szövetségről el-
mélkedik, a jövő még ha igazolja is az Ön ideáit és oltári
arany-bazárokra tűzik mottó-szerű mondatait, ebben az
esetben sem lesz önrealitás, hanem csak valaki egyszeri,
vagy éppen senki-egyszeri, aki átlendül, mert átlendíti az
isten-módot kapcsoló kor paranoid pszichózisa a ló túloldalára.
| |
| 137. | [tulajdonos]: johnny B good | 2021-02-14 10:24 | Kivérzés párájában (otthon tudnék-e lenni)
A mai napot nem használtad föl. Nem volt
rossz heted maszkírozottan, még nem jutott
sejtjeidbe az új típusú nemzeti-vírus.
Hó, hóha-te. Teljes hétig hallgattad, amint
visszazeng a bekiabált Bükk. Alján szánt,
vet, arat, csépel az ős paraszt, s te gyerek-
játékosan metszed a szőlőt, visszaszúrod a
kidőlt karót, végigrafiázod a sort – amit majd
bekebelez az Állami Gazdaság. Arrébb
ugyanúgy szemérem-tépetten szégyenkezik
a Bél-kő. Elfojtott szikla-sikoly, ni a kőbordában
ragadt egy benzint pöfögő ZIL.
Hó, hóha-te, kasszírozni ott van tanító, pap,
miniszterelnök, és a kerektemplomodat
őriző Isten.
Ma Budapesten ér az álarcos humán kompozíció:
Vérmező hó alatt. Nem vagy jó passzban, hogy
végiggondold. Jó, a mai napot nem használtad föl,
azért nem volt rossz heted.
Összességében nem volt rossz ez a kétezer-
húszas év, anyagilag gyarapodtál, elegen
mondták, hogy szeretnek: nem egy stratégia,
de rövid távon elég. Rövid az élet.
Ne mondd, nem volt rossz életed, még ha
lehetett volna jobb is. Kifejlődhettél határokon
belül, akár a Bükk-alján, akár a Szív utcában
Budapesten. Odaadtad volna nekik: néhány
kazetta, szöveggyűjtemény, amid volt, kamasz-jövőd.
Milyen jó, hogy nem akasztottad föl magad
a puha diktatúra reménytelen albérletében, vagy
a parlament előtt nem gyújtottad meg benzines-
magad, mint az a prágai néppel-tűzön-vízen-át
lihegők előtt. A munkás-paraszt-egység örök-ö-
seként választottad a tengert. Jó, hogy végül nem
hittél az újaknak sem, pedig mennyi tülekedő
hangoskodott demokráciát. Hó, hóha-te.
Nem volt rossz életed, akkor sem ha kihagytad
a lehetőségeid. A mai napot sem használtad föl jól.
Ma neked kellett volna kasszírozni. Te már soha
nem bízol tanítóra, papra, miniszterelnökre,
soha nem bízol magyarra magyart. Idegen
vagy, hiába a tájék fia, kihasználatlanság mementó.
Itt a kerektemplomod őriző Istenhez is fölért a
csömör. Ma, neked kellett volna pontokba szedni,
mit, hol rontottál te és mit rontottak ők benned.
Ma neked kellett volna kasszírozni, olyan tisztán
álltál Vérmezőn a hóesésben. | |
| 136. | [tulajdonos]: johnny B good | 2021-02-14 10:17 | Kivérzés párájában (otthon tudnék-e lenni)
A mai napot nem használtad föl. Nem volt
rossz heted maszkírozottan, még nem jutott
sejtjeidbe az új típusú nemzeti-vírus.
Hó, hóha-te. Teljes hétig hallgattad, amint
visszazeng a bekiabált Bükk. Alján szánt,
vet, arat, csépel az ős paraszt, s te gyerek-
játékosan metszed a szőlőt, visszaszúrod a
kidőlt karót, végigrafiázod a sort – amit majd
bekebelez az Állami Gazdaság. Arrébb
ugyanúgy szemérem-tépetten szégyenkezik
a Bél-kő. Elfojtott szikla-sikoly, ni a kőbordában
ragadt egy benzint pöfögő ZIL.
Hó, hóha-te, kasszírozni ott van tanító, pap,
miniszterelnök, és a kerektemplomodat
őriző Isten.
Ma Budapesten ér az álarcos humán
kompozíció: Vérmező hó alatt. Nem vagy
jó passzban, hogy végiggondold. Jó, a mai
napot használtad föl, azért nem volt rossz heted,
Összességében nem volt rossz ez a kétezer-
húszas év, anyagilag gyarapodtál, elegen
mondták, hogy szeretnek: nem egy stratégia,
de rövid távon elég. Rövid az élet.
Ne mondd, nem volt rossz életed, még ha
lehetett volna jobb is. Kifejlődhettél határokon
belül, akár a Bükk-alján, akár a Szív utcában
Budapesten. Odaadtad volna nekik: néhány
kazetta, szöveggyűjtemény, amid volt, kamasz-jövőd.
Milyen jó, hogy nem akasztottad föl magad
a puha diktatúra reménytelen albérletében, vagy
a parlament előtt nem gyújtottad meg benzines-
magad, mint az a prágai néppel-tűzön-vízen-át
lihegők előtt. A munkás-paraszt-egység örök-ö-
seként választottad a tengert. Jó, hogy végül nem
hittél az újaknak sem, pedig mennyi tülekedő
hangoskodott demokráciát. Hó, hóha-te.
Nem volt rossz életed, akkor sem ha kihagytad
a lehetőségeid. A mai napot sem használtad föl jól.
Ma neked kellett volna kasszírozni. Te már soha
nem bízol tanítóra, papra, miniszterelnökre,
soha nem bízol magyarra magyart. Idegen
vagy, hiába a tájék fia, kihasználatlanság mementó.
Itt a kerektemplomod őriző Istenhez is fölért a
csömör. Ma, neked kellett volna pontokba szedni,
mit, hol rontottál te és mit rontottak ők benned.
Ma neked kellett volna kasszírozni, olyan tisztán
álltál Vérmezőn a hóesésben. | |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
