NAPLÓK: ELKÉPZELHETŐ Legutóbbi olvasó: 2021-04-22 00:32 Összes olvasás: 17399145. | [tulajdonos]: johnny B good | 2021-04-20 13:25 | Szürkület
Attila ismét megy a padlásra. Molylepkét öl. Szürkület erre a legalkalmasabb, amikor a lepkék beltérhez képest világos ablaküvegre telepednek. Megfejthetetlen, mintha őt várnák kiterített szárnyaikkal, nagyujját végignyomja az utolsó puha testen is. Valamikor idejárt föl verset írni. Akkor még nem voltak lepkék, csak remény és elszánás, hogy megírja, meg fogja írni a kor költészeti anyagát. Húsz év után belátja fölösleges. Nem küldi sehová. Nincs is mit. Talán majd idős korában. Azért szívesen fölmegy. Kíváncsi hányan várják a padlás ablakban. A pusztulás sorrendje egyelőre nem számít. Lehozza a száraz ruhát. | |
144. | [tulajdonos]: johnny B good | 2021-04-06 14:22 | Nyáj-immúnis
Bőr második rétegéig ér a penge. Az idő: penge. Másrészt pedig az ember érzi, dehogyis marad le a jövőről. Őriz valamiféle kárpótlást. Alakul. Pl. ő, hatvan éves a másodikon erőlködő-könnyed. Áttetsző függöny számára a nagy, eszmés kortárs. Kibogozható könnyedséget sugároz fertőzőek között. Liberál és illiberál agyában rég rögzítve néhány szélárnyékos hely. Szülőföld, ősi porta, sut. Éppen olvas egy verset. Műért. Leviszi a szemetet. Szeparál meg különböztet. Valami még jó lesz valamire. Vigyorog. Ősei kivétel nélkül gyűjtők, semmit ki nem dobni, ősmagyar specifikus. Hogy is a kortárs-köpönyegforgással? Néhány műanyag nem látszik műanyagnak. Téveszt. Pamutot hord. Adidas-tréningben vastagodni érzi péniszét. Harangozás után átmegy Budára. Ámul. És figyel. Mintha strázsán, ha egyáltalán strázsa az, ami agyzugában világ fölötti őrtorony. Beleolvas ingyen-újságba. Eladatlan sörök problematikája. A nyárra gondol. Úszkál, mint valahol leszakadt jégtábla. Fél Dunántúlnyi. Mosolyog ezen, az előző jégmező nagyobb volt. Annyi négyzetkilométer, számolta mint a trianoni Felvidék. Tavaly fizetett a szabad strandon. Máshol is lehet lubickolni, pl. a Tisza. Ahol a … Kistúr. Az Dolné Turovce. Magyar. Ne már. Az ember nem jégtábla, nem rekedhet meg Trianonnál. Kistúr. Altúr. Felsőtúr. Európa. Alcsút, Felcsút, Al, mi van All? Aldebrő, Felnémet. Már be van oltva. Nyárra vége lesz a covid őrületnek. Szereti hordani a maszkot. Nem látszanak a fogai. Sárgák, kövesek. Leszokhatna már erről a szépnek látszani dologról. Hatvan évesen nyilvános, hogy mindene az elmúlásé. A céltalan mászkálásról nem tud leszokni. Rengeteg nőt szedett föl így. Ó, ha a Tabán. Rengeteg? Tíz. Télen összeszámolta, tíz. Mind a tíz parancsoló típusú. Kifogta. Jobb egyedül. Ez se igaz. Úgy tesz mint aki fut. Elfut. Bécsi kapu. Hogy is van most, mikor érjük utol Ausztriát? Már a várban van, liheg a strázsán. | |
143. | [tulajdonos]: johnny B good | 2021-03-28 12:08 | rockokó
nem akarok beleszólni de a közösülés átlagos időtartama érdekel ez minket velünk született éhség salon a'la mode mégis morál „s az életbe belehazudunk egy kis” ördögit
várni azért várod a jézuskát aranyórát s anyádat élve felszín lettél kürtöltetsz magad előtt it's only r&r butt ya like it körüljárnak a sírók hey a sírók hey huj huj vissza ázsiába
jár nekünk az euró ha valaki sötétben ül annak ne zászlót vígy hanem lámpást érdekel ez minket ki aza a mink mink már közösült pinkkel | |
142. | [tulajdonos]: johnny B good | 2021-03-21 18:21 | egy nap
egy nap föl fogja jegyezni talán a metró megálló hirtelen támadt légáramlatában vagy amikor már nem vár semmire egy napon föl fogja jegyezni
minden nap áthurkolja cipőfűzőjét nadrágszíján a csatot most új addig nem használt lyukba húzza s ekkor a pillanat köré épül mint ajándékon csomagolópapír mint versköteten a borító a pillanat köré megjelenik az átfogó ölelés amit öregedésében szeretett volna már valakin kipróbálni ismeretlenül mint papot az isten temérdek jóság lakozott benne haszontalanul fölhalmozott évtizedek érlelték az ölelést és ezen a napon létezésének légköbméterén mint tépett madáron toll és pihe kitárt karja száll lebeg
| |
141. | [tulajdonos]: johnny B good | 2021-03-13 10:06 | Visszatérés otthonról (ma is újraképzelnem kell, hová rejtekezni)
-Hogy? -Hogyhogy hogy? ...a hazámból. A google kereső keresett. -why don't you live with derealisation? Erre nincs egy jobb szöveged? Hol is kezdjem? Valahol egy kőzetbolygón. A felszíni gravitációs erő..Talán a vallomással, hogy amikor éppen meginogtam valamiben akkor fényesebbé vált az elmém, s harsogóbbá a benépesült Föld. Valamikor a pannon-mocsárban összeállítottam egy tízes tevékenységi listát arra az esetre ha csődöt mond a képzelet. Amikor csak magyar voltam könnyen ment a tevékenység: deralizáció. Ám az ember kevésszer csak magyar. Igaz, a hazaáruló témakörben ez egészen másként van. Nothing's really changed even if everything feels different. Az maradtam, intézkedés alá vont személy. Nem vagyok alávaló, igaz félrevezethető, félrelelkesíthető. Nem vagyok alattvaló. Magyarország kibírja új haramiáit. -Hogy? -Hogyhogy hogy? ...különleges lefolyású tavak. Csak a víz nem téved el, vetem oda kék-fesztivál magamnak.
| |
140. | [tulajdonos]: johnny B good | 2021-02-28 17:47 | Már meg mernélek szólítani
Lehet-e tudni mi lufi és mi nem lufi? Elmondtam, hogy ajánlatot tett egy urológus. Kivel beszéltem volna meg, ha nem veled, aki Akarattyán eltűnt előlem a napsüllyedésben. Akit azóta számolatlanul képzeltem, mint ókori filozófus csillagászatot és geometriát.
Nem attól függ, hogy melyik oldalról közelítek hozzád. Léteznek soha nem találkozók, akik belaknak két lelket. Titokzatos szőke gésa: az ízlés három húrja, sírjaink fesztiválja, sokat hajóztam, sok-sok fejezet. Az élet elsiető, felületes nézőpontjából mégis sikerülhet az elméleti-élet.
Miért nem szólítottál meg? Miért csak belül? Következő nyarakon, mint háborodott gyilkos folyton visszatértem Akarattyára. Megszólítani. Eltűntél valahányszor. | |
139. | [tulajdonos]: johnny B good | 2021-02-24 12:15 | Akit a kékség ment meg
Plusz kilókkal könnyedén. Mint majd a halál előtt olyan tehetetlenül állsz az óceán fölött. Úgy érzed biztonságban. Zöld vaslemezen.
Szöktél. Kommunisták és sunyi-nemzeti-gagyi vett körül két ezred között. A könnyedségedet dobálták kővel, s kimarjult elmével elszöktél. Kontinensek kínálatai, az állam kínálatai, ahol a társadalom terelt és bezsúfolt egy kastélyos ringlispílbe, nem maradhatott meg a kisfiú, aki fészket csinált fákra. Amire ráfagyott és leolvadt a hó. Mióta észre sem vetted a varázsos új tavaszi porzást. Felnőtté válásodra semmivé lett a neked ítélt öröm: önző, számító szeretet negédes csillámai. Elszöktél azoktól is akiknek nem voltak feltételei. Nem vártak tőled semmit. Le is ölhetted volna valamennyit azon a hajnalon, amikor a kikötő felé eldobtad a zsákot és a hátadba hasított árkot, mint középkorban a megkorbácsolt reszketve tűrted, majdhogynem tüntetően - így kell behajózni látod átsütő gyerekséggel, plusz kilókkal könnyedén. Körül kiplakátolt arcok angyal jelmezben. Ígéret kikormozás. Sejtetted, hogy a beteg-regiment nyögésétől fülledt levegőt senki nem szellőztetheti át. Talán ezért elvonult eszméléseid már mind szökés. A jövő képmutatóinak kampós szögek álltak ki a falakból. Előzengett benned: Éljen a vezér! Az új vezér! S az új bókolók! Mégis megfigyelted mennyire kék egy-egy délután. Iskolapadban, a kamaszodás nagyszünetének magányában, mintha várt volna hajó. A vágyakozás monitorát fürkészted. Ott álltál az óceán fölött. Zöld vaslemezen. Kibogozhatatlan kötetlenül. Mint majd a | |
138. | [tulajdonos]: johnny B good | 2021-02-20 10:21 | Ön már nincs
Járhat a szája, de Ön már nincs abban a helyzetben, hogy védekezzen. Amennyiben befogná, megajándékoznám egy hasonlattal: Ön, mint Jézus két bevert szeggel.
Miért is fogná be. Talán az utókor értékelni fogja amit összehord? Lehet. Minden lehet. A múlt, Önnel a mostani jelen, olyan lesz, amilyennek harsogják új propagandisták.
A jövő, olyan mindegy melyik országról, szövetségről el- mélkedik, a jövő még ha igazolja is az Ön ideáit és oltári arany-bazárokra tűzik mottó-szerű mondatait, ebben az
esetben sem lesz önrealitás, hanem csak valaki egyszeri, vagy éppen senki-egyszeri, aki átlendül, mert átlendíti az isten-módot kapcsoló kor paranoid pszichózisa a ló túloldalára.
| |
137. | [tulajdonos]: johnny B good | 2021-02-14 10:24 | Kivérzés párájában (otthon tudnék-e lenni)
A mai napot nem használtad föl. Nem volt rossz heted maszkírozottan, még nem jutott sejtjeidbe az új típusú nemzeti-vírus.
Hó, hóha-te. Teljes hétig hallgattad, amint visszazeng a bekiabált Bükk. Alján szánt, vet, arat, csépel az ős paraszt, s te gyerek- játékosan metszed a szőlőt, visszaszúrod a kidőlt karót, végigrafiázod a sort – amit majd bekebelez az Állami Gazdaság. Arrébb ugyanúgy szemérem-tépetten szégyenkezik a Bél-kő. Elfojtott szikla-sikoly, ni a kőbordában ragadt egy benzint pöfögő ZIL. Hó, hóha-te, kasszírozni ott van tanító, pap, miniszterelnök, és a kerektemplomodat őriző Isten.
Ma Budapesten ér az álarcos humán kompozíció: Vérmező hó alatt. Nem vagy jó passzban, hogy végiggondold. Jó, a mai napot nem használtad föl, azért nem volt rossz heted. Összességében nem volt rossz ez a kétezer- húszas év, anyagilag gyarapodtál, elegen mondták, hogy szeretnek: nem egy stratégia, de rövid távon elég. Rövid az élet. Ne mondd, nem volt rossz életed, még ha lehetett volna jobb is. Kifejlődhettél határokon belül, akár a Bükk-alján, akár a Szív utcában Budapesten. Odaadtad volna nekik: néhány kazetta, szöveggyűjtemény, amid volt, kamasz-jövőd. Milyen jó, hogy nem akasztottad föl magad a puha diktatúra reménytelen albérletében, vagy a parlament előtt nem gyújtottad meg benzines- magad, mint az a prágai néppel-tűzön-vízen-át lihegők előtt. A munkás-paraszt-egység örök-ö- seként választottad a tengert. Jó, hogy végül nem hittél az újaknak sem, pedig mennyi tülekedő hangoskodott demokráciát. Hó, hóha-te. Nem volt rossz életed, akkor sem ha kihagytad a lehetőségeid. A mai napot sem használtad föl jól.
Ma neked kellett volna kasszírozni. Te már soha nem bízol tanítóra, papra, miniszterelnökre, soha nem bízol magyarra magyart. Idegen vagy, hiába a tájék fia, kihasználatlanság mementó. Itt a kerektemplomod őriző Istenhez is fölért a csömör. Ma, neked kellett volna pontokba szedni, mit, hol rontottál te és mit rontottak ők benned. Ma neked kellett volna kasszírozni, olyan tisztán álltál Vérmezőn a hóesésben. | |
136. | [tulajdonos]: johnny B good | 2021-02-14 10:17 | Kivérzés párájában (otthon tudnék-e lenni)
A mai napot nem használtad föl. Nem volt rossz heted maszkírozottan, még nem jutott sejtjeidbe az új típusú nemzeti-vírus.
Hó, hóha-te. Teljes hétig hallgattad, amint visszazeng a bekiabált Bükk. Alján szánt, vet, arat, csépel az ős paraszt, s te gyerek- játékosan metszed a szőlőt, visszaszúrod a kidőlt karót, végigrafiázod a sort – amit majd bekebelez az Állami Gazdaság. Arrébb ugyanúgy szemérem-tépetten szégyenkezik a Bél-kő. Elfojtott szikla-sikoly, ni a kőbordában ragadt egy benzint pöfögő ZIL. Hó, hóha-te, kasszírozni ott van tanító, pap, miniszterelnök, és a kerektemplomodat őriző Isten.
Ma Budapesten ér az álarcos humán kompozíció: Vérmező hó alatt. Nem vagy jó passzban, hogy végiggondold. Jó, a mai napot használtad föl, azért nem volt rossz heted, Összességében nem volt rossz ez a kétezer- húszas év, anyagilag gyarapodtál, elegen mondták, hogy szeretnek: nem egy stratégia, de rövid távon elég. Rövid az élet. Ne mondd, nem volt rossz életed, még ha lehetett volna jobb is. Kifejlődhettél határokon belül, akár a Bükk-alján, akár a Szív utcában Budapesten. Odaadtad volna nekik: néhány kazetta, szöveggyűjtemény, amid volt, kamasz-jövőd. Milyen jó, hogy nem akasztottad föl magad a puha diktatúra reménytelen albérletében, vagy a parlament előtt nem gyújtottad meg benzines- magad, mint az a prágai néppel-tűzön-vízen-át lihegők előtt. A munkás-paraszt-egység örök-ö- seként választottad a tengert. Jó, hogy végül nem hittél az újaknak sem, pedig mennyi tülekedő hangoskodott demokráciát. Hó, hóha-te. Nem volt rossz életed, akkor sem ha kihagytad a lehetőségeid. A mai napot sem használtad föl jól.
Ma neked kellett volna kasszírozni. Te már soha nem bízol tanítóra, papra, miniszterelnökre, soha nem bízol magyarra magyart. Idegen vagy, hiába a tájék fia, kihasználatlanság mementó. Itt a kerektemplomod őriző Istenhez is fölért a csömör. Ma, neked kellett volna pontokba szedni, mit, hol rontottál te és mit rontottak ők benned. Ma neked kellett volna kasszírozni, olyan tisztán álltál Vérmezőn a hóesésben. | |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak. Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|