NAPLÓK: ELKÉPZELHETŐ Legutóbbi olvasó: 2023-12-07 17:15 Összes olvasás: 31815300. | [tulajdonos]: johnny B good | 2023-12-02 17:21 | reszkír
feldúl valahány cukiság és egy órát muszáj káromkodni mint hiteltelen pap példabeszéde után vagy a fénykép ahol rántotthúst eszek egy konkrét helyen én a folyton máshova valósi de még sehova tartozás előtt nézek mint bontatlan csomagot nézek ide a mába pedig minden mindegy hónak a sár sárnak a kipörgő kerék anyám is ridegnek érzem fagyos volt és nem tudom kiengedett-e a tűzben hogy lett volna ha minden úgy lett volna ahogy lehetett volna nem volt feltételem csak feltételem volt tőled se vártam semmit tőled vártam mindent mi az a minden nyomorral és mocsokkal csupa reszkír a hazugságlényegű birodalomban egy talpbetét lépéseim ritmusa ezek csak azért hogy írjak valamit de hogy ne a végén tudjak megbocsájtani hanem még erőm teljességében az tőled függ | |
299. | [tulajdonos]: johnny B good | 2023-11-27 10:46 | Nappal hét fok van még Sándornak
Az ősz rongyai nem tudták leküzdeni halálvágyaikat, célzottan hullottak a levelek, a marcangolt rész is helyére került. Ez már igazi tél. Nagyon messze tőled egy hídon hideg szél csap meg és egyre sietősebben sem távolodom. Ügyet intézni megyek, senkim sem voltál és viszlek magammal. Sorszám. „Tizeneggyen várakoznak Ön előtt” íme a cetlire írva: Sándornak, s mint fagy elől a gumósok behúzódsz ebbe a versbe..
Rouen, 2023. | |
298. | [tulajdonos]: johnny B good | 2023-11-19 08:51 | Szökésben
(Tudok-e eleget történelemről, társadalomról, tömegkultúráról, néplélektanról, az elnyomó gépezetről, ami fokozatosan elidegenít magától. Hogyan jutok a Kossuth utcából kontinensek közé.)
Második rész
Natio Hungarica, nem érdekelnek a határok – ez persze egy nyavalya, mint hogy nem ismerek el egy emberkirályt pusztán királynak. Hol élek? Hősök és antihősök panteonja. Miféle múlton taposhatnékom nike-jordanban? Saját dualizmus, nincs kiegyezés: megszülettem-e már én? Megszülethet-e az én nemzeti identitásom betagozódni kordonok elé, fólia alá. Ki lehetek? Daráló vagy bedarált? Natio Hungarica,
Natio Hungarica! Most te is azt hiszed nincs semmiféle kifogás. Hogy becstelen, primitív, gyűlölködő embertömeg parlamenti, önkormányzati, EU, népszavazáson át ide juttatta szülőföldem, nincs semmiféle magyarázkodás, boldog aki éhezik, retteg, gyűlöl s kiszolgáltatott nyüszítő patkányként él, nincs nyugdíja, kórháza, iskolája csak robot és kussoltatás, s hetente milliárd közpénzekért pártjogász-agyak cégeket vásárolnak föl szeme elől, ő kisemberfejjel kimenti magát, hogy nem tévedett. Azt gondolnád ennyi történt: pártos-jog, fogoly-állam. Az elhullott emberfejeid – hány századon át immár, hány nacionalista őrület? – legalább lámpavason őrizhetnéd, mintha egy Hold alatt is sötét ösvény vihetne kiút felé. Natio Hungarica! Kossuth utcából kontinensek közé. Nem érdekelnek a határok. Születni? Eszmélni? Mennyi rizikótényező? És miért létezhet, mint egy nem vállalt magzat szívtöréssel a nemzeti identitás? | |
297. | [tulajdonos]: johnny B good | 2023-11-14 07:52 | Villámlásspecialista
Tököt farag, miközben mozdulatainak napvetítését, az árnyékát figyeli. Kontúr áramlat. Teljesen lenyűgözi, mint egykor a braille-írás. Szétdarabolt tök sárga vérű málladéka az asztalon. Arcához emeli késes kezét. Útjába áll a Napfénynek, ami szépít. Elrejti magát a látványtól. S most, most mélyalkalmazkodás, érzi, a fény fejébe hatol. Ez a vége. Árnyék, tök. Fény. Játék. Újat farag. Majd. Ha nem süt a Nap, majd szürkületben következik az árnyék demitizálása. Folytatja a könyvet. Villámlásspecialista. | |
296. | [tulajdonos]: johnny B good | 2023-11-08 18:35 | Szökésben
(Tudok-e eleget történelemről, társadalomról, tömegkultúráról, néplélektanról, az elnyomó gépezetről, ami fokozatosan elidegenít magától. Hogyan jutok a Kossuth utcából kontinensek közé.)
Negyedik rész
A díszletkészítő végzett az aznapra tervezett munkával. Amíg a színjátszóknak elkészíti a rendelt bábut, ajaj bele kell húznia, nézte a naptárat, hol a Karácsony? Nem adja föl. Még sikerülhet. Az arc. Belecsempészi a kinézés összeségébe...hétköznapi fekete pólón gyönyörű csillogású kereszt, ájtatos arc, de kissé ravasz tekintet szégyellős kisebbségi érzéssel, amin átsugárzik a megfoghatatlan dölyf, már-már magallománia, a nekem ne mondjátok, én, mi tudjuk, csakhát.. Meglesz. A díszletkészítő újfent behatolt a memóriájába és észre sem vette az időt. Már a teke pályán kellett volna lennie. Mi a francért nem sikerült eddig az a tekintet, az arc, a halvány hazug identitás, ha egyszer ebbe született bele? | |
295. | [tulajdonos]: johnny B good | 2023-11-03 07:32 | a kivérzés párájában V.
kifaggathatatlan minél tovább beszélsz a távolihoz ahogy lombban a napfény
beszélsz mintha fészekben csipogáshoz mindahhoz amit hangzással tárgyiasít képzelet
minél tovább beszélsz az istálló mögötti szilvafához - fészkestől apád újra kivágatja veled
annál tovább - mint bajnokot a szpíker - dicsőíted magad ismét vidám eleven tíz évesen végzel a lefelé tartó életgyökérrel is | |
294. | [tulajdonos]: johnny B good | 2023-10-25 21:15 | az ébredés döntő szakaszában
nincs első látás az első látás vízió jó esetben reflektorral
s mint zagyválódott el fokonként az álmom dinnye mintákból íz
a gyerekkéz szorítás ó sohasem a születésemben sem voltam otthon
vadetetőn okultam mi vessző volt az iskola kötelezettség erőltett idea hogy az embernek
szüksége van hűségre s mint zagyválódott el fokonként hűségem az ébredés döntő szakaszában
őseimmel mértékegység hitelesítésben natúr rafia kötődés ami hivatalban anyakönyv s nyilvántartott utca házszám
dátummal az idő megtaposók és megtaposottak kötödésem jogom versem itt ahol születtem kiforgatók között mennyit ér
zagyvalékban lenni kellene otthonnak ahogy fűtött hideg a lehetőért
ahol hallgatózni legalább bámulni mint mogorva vadak a Bükkben | |
293. | [tulajdonos]: johnny B good | 2023-10-21 08:19 | Neurális hálók
Biológiai ingerületem vezetése idegi hírvivőim átúszás közben az üzenettel amiről semmit nem tudok csak bízni ez a lehetőségem marad hogy majd a jóság sziszifusza
Biológiai szimulációim új paradigma az információ feldolgozásban új világpélda az önszervezéshez tudat és tudattalan káosza bízni: ez a lehetőségem marad hogy majd a jóság sziszifusza
A jóság sziszifusza
Mostanáig meg tudtam különböztetni értékeset értéktelentől hogyan volt ez lehetséges a külső látszatot messianisztikus mámorban leöntöttem kikutatott vegytintával s az örök életű világmindenségben emberi neurózisról értekeztem elszigetelt ködkolostorban és hát egy ember és közlendője felejthető
De az értelem építése közben valamire rendelnem kellett magam a vágyódás sok időt elvett kerítő képmutatók hatalmi barbárságában játékférfivé nőttem akit végül leuralt az elvágyódás
Tévelyegni fogsz te is öcsém
Hacsak fel nem függesztem magam születés előtti létből merítve talán a jóság sziszifusza kimenekít majd útbaigazítóktól | |
292. | [tulajdonos]: johnny B good | 2023-10-15 11:34 | Sikertelen lázadás
Ősélmény. Raktárakba összetolt idő. Manipulált és manipulálatlan Én. Magánüggyé cseperedik minden. Amit meg akarok mutatni azt meg kell. Plecslitlenül hinnem.
Kondira. Ne legyek izmos. Gyűjteni, semmilyen izmus. Motiváció löket. Kompatibilis ritmus. Folyó ez, kivett értelem. Bármit érvelsz. Élve fekszel, kitől függ ha és hogy kelsz.
Én te ó. Félre ütsz, félre nyelsz. Takaró művésznevekkel. Cucc üresjárathoz. Én te háttérelem. Nem kell otthon libacombot enni. Az lagzira kell és temetni. | |
291. | [tulajdonos]: johnny B good | 2023-10-13 19:33 | Sikertelen lázadás I.
Észrevettem, de csak most szólok. Nem volt értékskálám, zűrös, mit tudom én. A házunkat színeztük. Kétszínűre. Tetszett az ablak körül fehér, sárgára a többit. Én kétféle sárgára gondoltam, de Apám nem ment bele. Csicsás, nőben sem szép a túldíszített. Akkor nem segítek, fordulj föl, otthagytam. Színészkedtem. Direkt nem hívtunk szakembert. Apám mintha ma hallanám: „ketten mindent meg tudunk csinálni fiam”.
Házat színezni nagyon kényes dolog. Nem lehet szél, nem lehet nagyon meleg. A nap nem sütheti, nem érheti hirtelen zápor. „Kényes, olyan, mint a nő, így hasonlította Apám. És ahogy dörzsöltem a falat minden mondatát rád vonatkoztattam. „Kényes, mint a nők, tudod”. „Ott nem érdekes, lehet annyi hiba”. Tartós lesz ez fiam”. Azt hinnéd utólag találom ki, hogy elkezdtem mindent nőhöz hasonlítani. A ceruzát, rajzot, virágot, italt, amihez közöm volt. Hajót, lovat, Ferrarit. Óceán hajnali víztükrét. Horgonyt, zátonyt. Közhelyet.
| |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak. Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|