NAPLÓK: Szuszogó szavak Legutóbbi olvasó: 2022-07-04 08:21 Összes olvasás: 72550613. | [tulajdonos]: betűfüzérek | 2022-05-28 23:56 | HiábaValóság
Hiába világod, hiába, ha "másod" - hiába a hiány, értelmetlen, látod.
Hiába kérdezel, mindegy már, mit teszel - hiába a hiány, elveszetté leszel.
Szavaknak imája, ...hiába...hiába - a mondat elszökött, ki látta? ki látta?
(2022. március)
| |
612. | [tulajdonos]: betűfüzérek | 2022-01-13 15:04 | Házi Napmézes (Panni születésnapjára)
Rázza, rázza aranyhaját... földre hull a sok-sok karát. Földre, fára, lány szemére, pilláján pihen meg fénye.
Naphajszálak táncot járnak, (Sárgán izzó sugárvásznak.) olyan, mint egy égkatlan réz ...nézd... összefonom, s mézfonat-kész.
Viszem, tűzöm szép hajadba. (Még szebb legyen ezen napra.) Köszöntelek, szívem telve... lánykám lettél, megszületve.
(2021.07.07.) | |
611. | [tulajdonos]: betűfüzérek | 2022-01-13 15:01 | Ennyi
Ne aggódj miattam, Kincsem. Azt viszem, amiben - végülis - hittem. Amit adtak, az rajtam van, ingem. Az erő nincs magától, azért küzdeni kell. S ha eleget harcoltál, békét lelsz, majd... figyelj. Elég egy madárdal, a nyári szellő lágya, elég egy kiscica... egy apró gyermek álma. Elég, hogy nyugalom vegyen birtokába. Ne aggódj miattam, Kincsem. Minden van, még ha úgy is tűnik, hogy nincsen.
2022. január | |
610. | [tulajdonos]: betűfüzérek | 2020-05-30 16:40 | Köszönöm, hogy/ha távollétemben is olvastatok. Újból ízlelgetem a szavakat, a gondolatok ruháit. Talán nem vesztem el teljesen. Üdv. Éva | |
609. | [tulajdonos]: betűfüzérek | 2019-05-28 18:38 | Mit ér hát..?
Széttörhet a világ egyetlen perc alatt - miért legyünk hát jók? ... a halál elragad.
Gonoszok tombolnak, sátán-hangjuk süvít - behálózva lelkünk... semmi fel nem dühít.
Köntörfalaz a Sors (sosem volt egyenes) bal keze felsegít... a jobbik beteges.
Két lépés előre, három aztán hátra - lyukakat toporgunk bele a mocsárba.
Átcsúszhatunk azon jeltelen semmibe - tán megértjük végül mi hozott el ide.
Addig pedig tűrjük a terhek súlyait - reménynek, örömnek mély biz' a kútja itt.
Mérgeződnek testek e földi pokolban - de Váltást Ígértél... bármihez jogod van.
A kérdések pedig örökké követnek - mit ér hát a jóság, ha bűnnel szövetted?
(Sztancsik Éva - módosítva: 2019. május) | |
608. | [tulajdonos]: betűfüzérek | 2019-05-21 20:27 | Még el kell mondanom (Nekrológ helyett)
Bennem maradt a történeted, Eszter. Nem gondoltam, hogy van még itt hely, hiszen annyi már a mese, a nyomor... annyi a baj, hogy magam sem tudom mi az, ami ebben a rengeteg jelen és múltdobozkában raktározódik és hol alulra kerül, hol felülre, hol csak lebeg; van, hogy felrázkódik, én pedig meglepődöm, netán elszomorodom: Jé, még ez is itt van, az is...talán az idő mégsem old meg mindent úgy, ahogy azt sokszor emlegetjük, szeretnénk, várnánk. A fájdalom nem bújik el... nem múlik el, csak belepi egyfajta emlékköd, s kicsit nehezebb már tisztán látni, tisztán érezni, de mindig sajog, mindig velem van. A hangodon szól, a nevetéseddel váj szívembe, pörgeti előttem beszélgetéseinket... kétkedéseinket, útkeresésünket - anyai rágódásokat, a cicás sztorikat (remélem kedvenced jó gazdára lelt).
Bennem maradt a történeted, Eszter. Amit egyáltalán nem furcsállok, hiszen olyan friss, olyan közeli, olyan megrázó. Még felkapom a fejem, amikor megáll a lift az ajtóm mögött és látlak magam előtt, ahogy mélabúsan avagy bájos reménytelin köszönsz - szia, évike - felnyalábolod a papírokat, adsz egy-két levelet postázásra és már itt sem vagy.
Már itt sem vagy. A képzeletem játszik.
Bennem maradt a történeted, Eszter. Aranymasnival kötöttem át lelkemben, hogy sosem tévesszem össze egyéb históriákkal, tragédiákkal, sorsokkal, s mindig lelki szemeim előtt legyél, hogy bármikor rádnézhessek... hogy vigyelek magammal, hogy... te is velem jöhess tovább maradék utamon.
(Sztancsik Éva - 2019. május végén)
| |
607. | [tulajdonos]: betűfüzérek | 2019-05-18 16:11 | Szaladga
Pöszi cicám körbe-körbe rohangászó kerti törpe - fehér ingje sokszor koszos, nadrágszára térdig poros.
Beidéztem mosodába... nem is leltem a nyomára - hűlt helye a rózsa tövén füstölögve lebbent körém.
Rendben, fussál, nagy a világ... benne rigók, békák, csigák - tudom, neked érdekesek... s mosolyogva teregetek.
(Sztancsik Éva - 2019.május)
| |
606. | [tulajdonos]: betűfüzérek | 2019-05-12 12:26 | Karolnálak még...
A hetediknél (hiszem) tisztulhatott fejed, de akkor már az ember...ugyan mit is tehet? A madarakkal szálltál, átölelték lelked... és remélem daloltak, hogy nyugtodat leljed.
...könnyes szeretettel, Éva
(2019 április - temetés: május 17.) | |
605. | [tulajdonos]: betűfüzérek | 2019-05-05 15:53 | Alig-május
Az udvar végében, tavasz lábnyomában fürdőzik a reggel felhő-pongyolában; csepereg az eső, a föld, mint a szivacs - ó, drága májusom, sírós (nyár)bébi vagy.
Tudom, szeret a fű, mert úgy megnő tőled, hogy gyepből az idő nagykabátot szőhet - aztán... ha felveszi, álmélkodhat magán: vajon ez a hónap zavart-e vagy vagány?
Virágokat vittem mélyalvók kertjébe, oda, hol madárdal szálldosik kedvére. Nem zavarja semmi az ének folyását, lélekraj alussza vég nélküli álmát.
Az udvar végében, tavasz lábnyomában fürdőzik az este felhő-pongyolában; könnyezik fenn az ég, éjjel-nappal sirat - általa élő, s holt... esővízből ihat.
(Sztancsik Éva L. - 2019. május) | |
604. | [tulajdonos]: javítás | 2019-05-02 20:37 | ám milyen jó volt ez, így pihent az elme; közben elfeledte: gyorsan itt az este... újabb Éjmadár szállt szárnyával verdesve, halovány bőrömön nyugvásra lelt teste. | |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak. Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|