NAPLÓK: nélküled Legutóbbi olvasó: 2023-02-04 05:22 Összes olvasás: 148038| 1727. | [tulajdonos]: Akárki | 2023-01-05 20:01 | Borbély Szilárd: Taub Eizik szekvenciája
Mikor a kállói rabbi
a mezőn sétálgatott,
a Messiás, mint egy madár,
éppen arra járhatott.
Sose láttál gyönyörűbbet:
csőre arany, szeme gyöngy!
Úgy sétálgatott a fűben,
lábához nem ért göröngy.
Vele volt egy kicsi bojtár,
aki énekelt neki.
Úgy nézett ki,mint Akárki.
Mint aki Őt kergeti.
Pedig Dávid volt az éppen,
Jeruzsálem királya.
Ő énekelt a madárról,
aki Isten hiánya.
"Mikor lesz, hogy az a madár
föltámad a Halálra,
aki köztünk sohasem jár,
száll hajnalhasadtára?"
"Zöld erdőben, sík mezőben
egyedül vagy, te rabbi!
Ha megveszed ezt a nótát,
nem kell neked meghalni!"
Megállt akkor a kállói
csodatévő szent ember,
Dávidtól pénzen megvette,
amiről az énekel.
Ha a rabbi nem énekelt,
a madár szomorkodott.
Sárga lába, zöld a szárnya.
Megállt. Sírt. És hallgatott.
"Mikor lesz az? Mikor lesz az?"
Szól a kakas valahol.
Az a madár sose száll el,
csak aki róla dalol.
Egyébként ebben a pillanatban jöttem rá, hogy a KEX-től a Zöld-sárga az egy ballada. Ahogyan a fenti vers is. | |
| 1726. | [tulajdonos]: Árkádia | 2023-01-05 19:06 | Ma befejeztem néhány, az óévről félbemaradt könyvet. Utoljára Borbély Szilárd: Halotti pompa-kötetét. Ebben volt a következő vers:
Borbély Szilárd: Krisztológiai episztola (II)
(1)
A keresztények kezdetben nem szerették
a túlfinomult görög világot. Sem a siker
és a hatalom császárkori latin kultúráját.
Kinyilatkoztatásuk, a titok, amelyet
rejtegettek, a kétségbeesésről szólt, és a
megalázottak egymás iránti részvétéről.
Az evangéliumok nyelve mégis a görög
lett: az istenek, a csodák és a művészetek
nyelve. A görög Krisztus, aki Árkádiában
élt, a béke és az igaz barátság szavait
hirdette. Az emberi és az isteni határán
egyensúlyozva a szenvedésnek nem
tulajdonított jelentőséget. Hisz a szenvedés
olyan, mint a halál, amelynek nincs
súlya, mivel nem követi semmi. Ő volt
a Jó Pásztor, a juhok barátja. A Sztoa
filozófusai tudták, mit jelent az élet
rettenete, amellyel csak a mindentől
elhagyott ember szembesül. A Kereszt
magasában, az Ég és a Föld között
lebegő test erre tanít. De a filozófusok
már tudták, mit jelent a Semmi előtt
állni. A görögök a nyelvben istenekre
leltek, míg Európa a Szó és a Tárgy viszonyát
kutatta. Azt akarta tudni, vajon hová tűnnek
a szavak, miután a Lélek átlép a halálba. És
hová lesznek a tárgyak (a Test, mint
tárgy, éppúgy) az Utolsó Ítélet után?
A keresztények azonban a szavak és
mozdulatok viszonyát vizsgálták. Krisztus | |
| 1725. | [tulajdonos]: stuff | 2023-01-03 14:43 | "Az orvos nagy faasztala előtt ülve elmondta, hogy elképzelhető, hogy kilép a házasságából. Az orvos erre halkan azt mondta: "Nem, nem, az nem jó", de Harmon nem erre, hanem a férfi testének reakciójára fog emlékezni, amíg csak él, arra, ahogy a doktor hirtelen mozdulattal arrébb rakosgatta az asztalán heverő dossziékat, meg ahogy visszahőkölt tőle. Mintha tudta volna, amit Harmon nem tudott, hogy az emberi életek összeforrnak, mint a csontok, és nem biztos, hogy a törések begyógyulnak."
(Elizabeth Strout: Kisvárosi életek, 136. oldal, Éhezés General Press, 2008))
Egyrészt ez. Meg a hasamba magától értetődően beadott injekciók, a magától értetődő, valós aggodalom a jóllétemmel kapcsolatban. Már csak emiatt is mostanában, ha egyáltalán hajlandó vagyok szerelmes verseket elolvasni, az az öregkori házastársi költészet, illetve az olyan versek, amik ahhoz a társhoz szólnak, akivel együtt öregedett az ember teste meg.
Akivel összeforrtunk, ha jó döntés volt eredetileg, ha nem, ha mindkettő. Mert nem tudom, hogy csak bennem van-e meg vágy, vagy egyetemes emberi, de újrakeretezném kettőnk történetét (sokadszorra) kiindulva a hasfalba adott injekciókból, s abból, hogy ő az egyetlen férfi, aki szeretett. S így az jönne ki, hogy lám, a nagyobb jóhoz vezetett az út, vagy a lehetséges legjobbhoz (ennél jobb nem volt lehetséges számomra).
Csak sajnos az utóbbi hónapban emlékeztetve lettem arra is, ami emellett szintén igaz, hogy a legfőbb akadálya, hogy azt az életet éljem, amit szerettem volna, az ő volt. Még olyan mikroszinten is, hogy rend legyen az életemben. Mert addig jó, míg úgy el vagyok havazva, hogy azt hiszem, rajtam múlik. Csak mikor összeszedem magam, s hozzáfogok változtatni, akkor jövök rá, hogy miatta nem lehet. (Ahogy apám is ellenséges volt szinte minden ilyen törekvésemmel szemben. A nő szüljön gyereket, s ha megszülte annak rendeljen alá mindent. Végrehajtottam, mert csak így tudtam neki örömet szerezni.)
Az egyetlen férfival élek, akivel szeretetben élhettem. Azért nem a saját életemet éltem, mert vele. Ez a kettő egyszerre igaz.
A barátaimmal kapcsolatban dettó ugyanez. Most, hogy az MR vizsgálatra éjjel kettőkor kaptam időpontot Szegeden, amit nem tudtam megoldani tömegközlekedve, felhívtam M-t, h alhatnék-e e célból nála aznap éjjel. 4-5 tőmondatban vázoltam a helyzetet, s igent mondott. S nem is akkor történt elmozdulás, mikor ott voltam, mert a szokásos forgatókönyv ment, végig ő beszélt magáról, s nem kérdezett semmit, hanem hetekkel később, mikor az eredményekért voltam az onkológusnál, s kiderült, h egyelőre semmi. Akkor elmentem utána hozzá megint, s mondott évek óta először vmit, ami tényleg rólam szólt.
Nagy szükségem lenne barátra, de se M-mel, se V-vel nem lesz már olyan a barátság, amire nekem szükségem volna, hiába vannak mögöttünk évtizedek. Így beérem azzal, ami tud még lenni. Teljesen egyedül maradni betegen életveszélyes, már csak ezért is. | |
| 1724. | [tulajdonos]: Árkádia | 2023-01-01 17:16 | Az Árkádia pör Kazinczy Ferenc és Debrecen írástudói között zajlott 1805 és 1807 között.
Azzal indult, hogy Kazinczy Csokonai temetése után nekrológot küldött az újságba. Ebben többek között a következőket írta az elhunyt költőről: "Nagy kedvességet nyert versei által: még nagyobbat azoknál, akik őtet közelebbről ismérhették, szíve szelíd és jámbor volta által; mert az ő affektált és nem affektált mizantrópiájából úgy súgárlott ki mindég az emberi szeretet, mint affektált cinizmusából az estétikai lélek." Amin Debrecenben mélységesen felháborodtak nem értve, hogy vetemedhetett arra, hogy mizantrópiával és cinizmussal piszkolja be a nemzet előtt sírba szállott barátját. Kazinczy viszont azon ütődik meg, hogyan érthették ennyire félre, de ezt csak barátjának írott levelében teszi. Kapóra jön neki, hogy Cserey Farkas Kolozsvárról síremléket szeretne állítani Csokonainak, s már csak azért is, hogy jószándéka és nagyrabecsülése felől Debrecen minden gyanúját eloszlassa, ő maga áll a gyűjtés élére, megtervezi az obeliszket, amin a következő felirat lenne:
CSOKONAI VITÉZ MIHÁLYNAK
HAMVAI
született 1773.novemb. 17-d.
megholt 1805. január 28-d.
ARKÁDIÁBAN. ÉLTEM. ÉN. IS!
A monumentum felső részébe 'lepét' ("rútabb nevén pillangót") tervez. A pillangó lélek-jelkép, az árkádiás felirat pedig elegánsan utal a művelt utókornak arra, hogy az ott nyugvó ember poéta volt, aki nem utolsósorban a pásztori költészetben is nagyot ment a rokokó kései örököseként.
Mindez a Hazai Tudósításokban jelenik meg, s mikor Debrecenben elolvassák kitör a botrány. Nem jó, hogy obeliszk, nem jó a '-nak' Csokonai neve végén, nem jó a lepe megnevezése, de igazi vihart, amit Debrecen elleni 'sicáriusi döfésnek' vélnek egyesek, az Árkádia szó kavarja - mivel hihetetlen módon ezek a tudós férfiak nincsenek a jelentésével tisztában.
Így azután utána néznek, s ami történik hasonlatos ahhoz, mint mikor manapság valaki bepötyög valamit a Google-be, s az első találat után jut rossz következtetésre. Debrecen írástudói Jean-Jacques Barthelemy: Voyage du jeune Anacharsis en Grèce (Ifjú Anacharsis utazása Görögországban a negyedik század közepén) találnak rá Árkádiára, ahol az nem szimbolikus, hanem eredeti, fizikai jelentésében szerepel, s így: szamárlegelő.
Kazinczy már az első félreértésre is úgy reagált, hogy mindenkinek joga van a véleményéhez, ahogy manapság mondanánk. ("Ki-ki a maga szemével akar látni, s azt ellenzeni nem szabad, nem kell és nem lehet; becsesebb kincse az emberiségnek ennél nincsen."), bár már akkor is felveti, hogy a "sárgaság kórja is a maga szemével lát és mégis hibásan". Most ezt a hasonlatát meg is írja egyik barátból avanzsált támadójának, Kis Imrének Debrecenbe, hozzátéve, hogy az illető "mégis jól teszi, ha nem vítatja makacson , hogy amit mások fejérnek és kéknek mondanak, sárga és zöld, mert ő annak látja." S ezután elmagyarázza, mi az Árkádia szimbolikus jelentése utalva levelőzőtársa olvasmányaira, főleg Vergiliusra.
Azt hinné az ember, hogy ezzel vége, fejükhöz kapnak, s belátják, hogy tévedtek. Távolról sem. Beszáll a ringbe Fazekas Mihály, a Lúdas Matyi írója, ifjúkorában Nyugat-Európát is megjárt férfiú, s előbb arrogáns levélben, amiben más kertjébe szemetelő gyerekhez hasonlítja Kazinczyt, majd a Hazai Tudósításokban megjelent cikkben, ahol Debrecen védőjeként lép fel, tart ki amellett, hogy nekik van igazuk, és az Árkádia szándékos sértés akart lenni, amivel Kazinczy arra utalt, hogy lenézi őket szellemileg.
A kettő között Kazinczy ír neki egy levelet, amiben nem túl szerencsésen debreceniségnek nevezi azt, amit máshol kisvárosi léleknek, s amit később Ady majd magyar Ugarnak.
"Ők a magok szemekkel látnak, magok fülükkel hallanak, s az a szem jól lát, az a fül jól hall, s valami avval nem egyez, az mind rossz. Ők ugyan nem mutathatnak semmit, amin ízlés volna, de azért ők ítélik meg, ha a mások munkáján ízlés van-e? S így bukdosik közöttük a legtökéletesbike is a legtökéletesebbeknek. Nem fogom soha elfelejteni, mely homlokkal vítatta egy már megholt öreg úr Debrecenben, pedig én nem ingerlettem, hogy a rézmetszésekben több munkába kerül s költségesebb a radírozás, mint a vésés, és hogy az tisztább nyomtatást ád, mint ez. Ő sohasem dolgoztatott rézmetszővel: én sokat dolgoztatam; ő sohasem volt rézmetsző szobájában: az én passziómat e részben ki-ki ismeri: de azért nem nekem volt igazam, hanem neki. Egy életben lévő főpap füle nem érti, hogy a schlummerst hogyan lehetne trochéus: és így, akármit mondjon a német tudósok egész serege, nem trochéus."
Az egész levélen átsüt a hitetlenkedő kétségbeesés azon, hogy értelmiségiek hogy képesek ilyen otromba módon félreérteni és rosszra magyarázni a nemes szándékot, és próbálja Fazekast rávezetni arra 3–4 példán keresztül, hogy ha valamihez nem ért, akkor legalább gondolkozzon el azon, hogy esetleg nincs igaza.
Mindhiába, hiszen ezt követően jelenteti meg a Lúdas Matyi írója Debrecen védelme című cikkét a Hazai Tudósításokban, mint "A megrágalmazott városnak egy fia". Ebben gúnyolódik Kazinczy művész voltán, s egy közismert debreceni bolondhoz hasonlítja. Már a levelében tetten érhető a kisebbrendűségi érzés, hogy Kazinczy lenézi őt, mert kevésbé iskolázott, s hogy bizonyítsa, hogy van olyan művelt , mint a széphalmi mester, sőt, klasszikus és kortárs irodalmi példákkal igyekszik alátámasztani, hogy márpedig az Árkádia jelentése nem egyértelmű és igenis lehet a műveletlenség toposza.
Kazinczy három ízben igyekszik tisztázni szándékait és a helyzetet. Ennek során utal Lessinre, akinek tanácsát követte, mikor tanult olvasókat feltételezett, s azt, hogy amit nem tudnak, annak majd utána fognk nézni. A vádak olyan méltatlanok (és ostobák), hogy azokra neki felelni "nagy kín volna". Azt hinné az ember, hogy közösségi média komment bugyrai hozták el a dilemmát, de lám, már a 19. század hajnalán is felmerült hasonló: "N.G. beszéli, hogy az Urak közül valaki nagyon felakadt azon, hogy én a Hazai Tudósítások levelében gólyák felől szólván, annak tojományait monynak neveztem. Az az emberséges ember azt hitte, hogy én ott trágárkodom. Mit mondjon az ember az ily krízisekre? s az az író, aki erudita matériában eruditusokhoz, habár közönséges levélben is, szól, arra is vigyázzon-e, hogy ha a szó a konyhára kihallik, Erzsók asszony mit fog magában gondolni."
Az Árkádia szó jelentését végleg Szemere Pál fellépése dönti el. Ő szintén a Hazai Tudósítások lapjain filológus alapossággal végigveszi latin, régi magyar, francia és német példákkal és idézetekkel alátámasztva, hogy mennyire nyilvánvaló, hogy a költészet szimbolikus tere az ókortól napjainkig az irodalomban.
Kazinczy tehát győz: bizonyítva van, hogy nem tartotta Debrecen jeles fiait műveletlennek. Debrecen veszít, mert körömszakadtig ragaszkodott igazához, amivel bizonyította műveletlenségét. Ezért megsértődik, s benne ragad. A vitát megelőzően öten-hatan is leveleztek a széphalmi mesterrel, aki akkoriban az irodalom központja volt. A vita után elzárkóztak tőle és 20–25 évre kiestek a kortárs irodalmi fejlődésből.
Csokonai sírkövére nem gyűlt össze a pénz, Kazinczy úgy halt meg, hogy nem került emlékmű Csokonai hamvai fölé. Mikor azután mégis, sokkal később, 1836-ban, akkor nem kőből, hanem fémből készült el és egészen más felirattal, Árkádia említése nélkül. | |
| 1723. | [tulajdonos]: record | 2022-12-29 14:08 | Idén eddig 48 könyvet olvastam el, látom a Molyon a statisztikában. Ez rekord, mióta ott tag vagyok (2011) 33 körül volt az átlagom, a legkevesebbet 2014-ben (22), a legtöbbet eddig 2018-ban (37) olvastam. Persze, a számok csalókák, az olvasott oldalak száma alapján más a sorrend, pl 2014-ben 0 22 könyv 8348 oldalt jelent, míg 2015-ben hiába végeztem ennél héttel több, tehát 29 könyvvel, mégis kevesebbet, mindössze 8290 oldalt olvastam. A 11 év átlaga évi 10447 oldal, 2016-ban a legkevesebb 8260-tal, idén a legmagasabb eddig 14352-vel.
De még így sem pontos, mert angolul pl lassabban olvasok, s azokban az években, ahol több az angol regény, feltehetően kevesebb az oldalszám is. De mikor ellenőrzöm, kisül, hogy ilyen összefüggés nincs: 2016-ban 8 angol regény van, míg 2013-ban kettővel több olvasott könyv és ezerrel több olvasott oldal ellenére 16 angol nyelvű regény volt a listán. Ami viszont biztos negatívan hat a mennyiségre, az az olvasott szöveg nehézsége: szakirodalom, régi magyar irodalom, angolul Dickens, vagy vki nála is régebbi csökkenti az egy év alatt olvasott oldalak és könyvek számát.
A mennyiség szempontjából kiugró évek 2017, 2018 és 2022, utóbbi minden eddiginél magasabban. 2017-18 a zsákfalvi tanévem, az idei meg a betegségé. Akkor is tudtam, most is tudom, hogy az olvasásba menekülök. Ha beszűkül a mozgásterem, nincs szabadságom, nem utazok, ha már nincsenek baráti beszélgetések sem. Ha foglyul ejti életemet a sötétség, ami a butaság és a gonosz. Akkor utazom térben és időben, akkor társalkodok akár pár száz éve halott elmékkel, megrészegülve annak szabadságától, hogy nem kényszer, és semmi haszna, elmerülök a nyelvújítási harcok dokumentumaiban.
Akkor olvasok sokat, ha nem marad más mód megélni azt, aki vagyok.
| |
| 1722. | [tulajdonos]: time travel | 2022-12-28 11:18 | Karácsony előtt átmegyek anyuékhoz takarítani, miután rájövök, hogy a polcokra felmászni és ott letörölgetni már egyikük se lesz soha képes. Törölgetés közben rájövök, amit ők nem tudnak , h Reymont Parasztok című regénye 3 példányban megvan a különböző polcok mélyén, s arra is, h főiskolás korom végén nem egy eredeti Nyugat példányra tettem szert egy tömeges könyves kiárusításon (ahol térdig jártunk a folyosókon a könyvekben, szó szerint, mert a padlón álltak oszlopokban, illetve hevertek dicstelen halmokban), hanem csak Magyar Csillagra, az 1942. évi szeptember 1-i számra.
Haza Szeged felé megyek, mert kiderül, h Á. covidos, nem tud jönni Karácsonykor, s ő húzta az ajándékozásnál Rebit, akinek hogy ajándék nélkül ne maradjon, próbálok vmit venni. A körút közepén a csizmám, amit 2 hete túrtam magamnak az anyám karácsonyra adott pénzéből, megadja magát és leválik a talpa. Araszolva eljutok a legközelebbi turiig, ahol találok egy csizmát 3800-ért, amiben tovább tudok menni, s amiben ezek után ki kéne telelnem. A fizetésem már 5 nappal ezelőtt elfogyott, hozzányúltam a Dublinban összespórolt maradékból finanszírozom ezt is. Permanens fáradt vagyok, a mosdóban rám nyitnak, nyomorultnak és megalázottnak érzem magam.
Aztán a buszon hazafelé rájövök, h az olvasnivalóból is kifogytam. Aztán rájövök, h mégsem. Gyönyörű alkony a kopár födek fölött. Előszedem a Magyar Csillagot, amit magyarórára szemléltetőanyagnak hoztam magammal, és olvasni kezdem. A szerkesztői beszámolót Babits temetéséről, a friss Weöres-verset és Márai-novellát. Cs. Szabó az érett Dickensről szóló tanulmányát. Amíg teljesen sötét nem lesz.
| |
Olvasói hozzászólások nélkül| 1720. | [tulajdonos]: y | 2022-12-08 16:24 | Miért lesz az embernek rosszindulatú daganata? Miért fordul önmaga ellen a test? Azok a sejtek, amik egyébként tudtommal mindig ott vannak, mitől aktiválódnak és fognak hozzá lebontani a rendszert?
Persze a tudásom kevés, pontatlan, megbízhatatlan. Afféle facebook wisdom, annyit is ér, gondolom. De azért piszkál a kérdés, hogy mitől. Hogy mi indította be. Nem tudom, mert nem mondta senki, h mi indította be, de talán az elmúlt 1-2 évhez van köze. Talán. Jó lenne tudni, hogy másképp csináljam, mert persze életben szeretnék maradni.
Amihez hozzájutok, az vmi olyasmit mond, h nem szabad annyit nyelni. Jobban meghúzni a határaimat. Próbálkozom vele, s hibát halmozok hibára. Egy csődtömeg vagyok, túltengő érzelmekkel, megbízhatatlan helyzetfelismeréssel.
A sikeresek kerülik a kockázatot, de szeretnek irányítani. Én meg ott találom magam a felelősséggel és a kockázattal, de nem felelnek meg a döntéseim. Nem vagyok elég jó. Tényleg nem, idegen a közeg. Nem érzem. És haragszom magamra.
Mitől alakul ki a daganat? Kétlem, h amiatt, amit mások tesznek velem, legyen bármilyen traumatikus is. Gondolom, én teszem magammal. Ahogy reagálok, ahogy kezelem. Ahogy elbánok magammal. Vagy most is azt teszem éppen?
Tényleg indokolt lenne egy pszichológus, de a magán onkológus, szájsebészet, magán nőgyógyász, plusz a 83 ezres gázszámla (szigeteletlen Kádár-kockában élek) mínusz 74 ezerre lökte a számlám.
De most elérem a buszt, úgyhogy ennyi. | |
| 1719. | [tulajdonos]: rács | 2022-12-04 20:56 | Kedden voltam onkológusnál az eredményekkel, amik közül csak a mellkas CT-t mertem előzetesen megnézni, s mivel azon volt egy 4mm nagyságú nodulus, a többit már inkább nem. Az onkológus -magán- 6 nap múlva tudott fogadni, s azt mondta, h szerinte az nem áttét, meg hogy az egyik tumor marker a véremben magasabb, de nem számottevő, az alhasi MR meg negatív. Így 3 havonta ismételjük ezt a dolgot, CT, MR, labor, az a tüdőn levő bigyó mineműségét is mutatja majd.
Nem tudom, érdemes-e megírni a tapasztalataimat. Nekem jó volt, hogy Grecsó Krisztián a magáét megírta, kevésbé voltam egyedül. De aki nem beteg, az irtózik effélét olvasni, mintha attól félnének, hogy magukra hozzák a bajt vele. | |
| 1718. | [tulajdonos]: el | 2022-11-23 18:34 | ha elmúlok, nem marad utánam semmi
nem jelenek meg a helyi könyvtár vitrinjében,
nem lesz rólam megemlékezés a helyi lapban
nem emlegetnek fel
létemnek nem marad látható nyoma,
mert nem lesz több a szeretet senki iránt
csak azért, mert meghal
nem lesznek tőle a kívülállók se megértőbbek,
se emberségesebbek
legfeljebb kerülik, mint a témát
amit most épp megtestesít.
az egyetlen nyom, amit hagyok
azoknak a fájdalma
akiket a legkevésbé szeretnék bántani | |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
