alfahím

láttam Őt szelíd tekintetű alfahím
a gyengébb nem számára egy nyalás fagyi
erőből gyöngédségből volt összegyúrva
ész és értelem együtt nem volt elkúrva
minden nő róla szőtte álmát még én is
szép szóval csábította lelkem a neten
de mindezt úgy tette annyira kedvesen
hogy majdnem elhittem Ő a végzetem

miért is ne ámítaná magát az ember
ilyen hím minden bokorban nem terem
arról áradozott hogy olyan szép vagyok
életemről körülményeimről faggatott
közöltem vele erősen töröm az angolt
de nála ezzel sem sikerült lőnöm öngólt
oroszul kezdett el erről-arról csevegni
majd magyarul próbált szerencsét keresni

láttam Őt szelíd tekintetű alfahím
tán a tökély legutolsó illúziója
nem láttam ilyet se ezelőtt se azóta







Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2015-10-19 18:07:31
Utolsó módosítás ideje: 2015-10-19 21:52:00