Bátai Tibor
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
2798. 2797.
| 2026.05.24 11:58 | Gulisio Tímea - szerki -- meo | Triád
|
| Válasz erre | Kedves Tibor!
Annak örülök, hogy nagyobb egységben gondolkodik.
A Triád első verse jobban tetszik, mint a másik kettő, bár már itt is megjelenik a költő kérdés jelensége, ami sajnos nem tesz jót a versnek. A másik két rész nagyon átmegy bölcselkedésbe, az angyalmotívum ebben a formában nem tesz hozzá a szöveghez és a giccs határát súrolja.
A szöveg nyelvezete mintha szándékosan lenni túlságosan körülíró, "kacifántos", ami a bölcselkedő stílushoz illik, de a költemény nem lesz tőle jobb. Több élmény-és érzékletmegosztást várnék és letisztultabb szövegalkotást.
Üdvözlettel, szeretettel: Tímea | | A fenti posztra érkezett válaszok: Bátai Tibor | 2796. 2795.
| 2026.05.22 17:30 | V. Szabó Mátyás - szerki -- meo | Pedig életünk az egy
|
| Válasz erre | Nem lehet leegyszerűsíteni ezt a verset úgy, hogy ne vesszen el a potenciális jelentések nagyrésze, nem ítélhetjük tehát öncélúan túlbonyolítottnak és elvontnak. A "fősodor" mégis olyan fogalom, ami, bármennyire is legyen köthető természeti képekhez, nagyon erősen intellektualizálja a verset. De úgy olvasom, hogy itt ars poeticáról van szó elsősorban, és oda elkél ez a fajta szemlélet, illetve megengedhetőbb...
De a fősodor kézenfekvő olvasata a kulturális mellett a politikai is (aminél ugyancsak jellemző viselkedés, hogy erejét vesztve bújócskázni kezd). Inkább a második versszak "...honnan vársz szelet,/ esőt ígérő fellegeket?" része terel abba az irányba, hogy itt az alkotói erőforrásokat és az alkotói folyamatokat véljem felismerni.
Zavaró a "már meg sem lep" a harmadik sorban. Az még követhető, hogy "bújócskát játszik a fősodor", az is, hogy a tájba simult, erejét vesztett fősodor "pőrén mutat meg önmagadnak", bár itt már nehezedik az, hogy együtt érezzünk a képpel; az már, hogy ez "meg sem lep" pedig egyszerűen nem tud ráismerésként 'jé, ez tényleg ilyen!' élményként lecsapódni. Itt már az olvasó elvesztheti a bizalmát, és úgy érezheti, blöffölnek vele. Holott ha megpróbáljuk leegyszerűsíteni a verset, ahogyan az elején írtam, nem látjuk azt, hogy bolhából csinált volna elefántot, hogy öncélú lenne. De ilyen finomságokat, mint hogy "már meg sem lep" nem bír el az ilyen szintű rétegzettség, amíg nem hajszálpontosan találja el az élményt, de talán még akkor sem.
Mintha ezt a túlzott specifikusságot kompenzálná a lezárás az út- élet toposz behozatalával. Ez nekem kissé megalapozatlan, tájidegen részlet, az "életünk az egy" nem következik igazán a versből, még előzetes kiegészítésre szorul, meg ez is túl sok metaforán ül- a fősodor egyrészt hajtóerő, energia, másrészt az ember tükörként is viszonyulhat a tevékenysége ilyetén vonulatához, de ezek szerint út is, ami mintha eddig egynek lett volna ábrázolva- és most kiderül, hogy mégsem az- de talán meglepőbb, hogy egynek kellett volna hinnünk, mint hogy mégsem az. Nagyon átgondolt a motívumvezetés a második versszakban, ez tetszik, igazán jó, de a vers egészéből mintha hiányozna az irányvonal. Múlikkal szavazok. | | A fenti posztra érkezett válaszok: Bátai Tibor | 2794.
| 2026.05.20 15:35 | Bátai Tibor -- re: meo | „Dichtung”, avagy a vers (szám
|
Válasz erre
Előzmény | Kedves Anna!
Az Ego és átiraton kívül összevontan szeretnék reagálni a "Dichtung" avagy a vers (számomra) meghatározó eleme, valamint a Repülés és líra című szövegeimre írott meóoira is.
Azért a prózai írások közé töltöttem fel őket, mert úgy gondoltam, több -- a Dokkon egyébként nem aktív -- "külső" olvasóhoz jut(hat)nak el a bennük előforduló "érdekes dolgok", amelyeket nem csak az adott témákban megszólaló beszélgető- és/vagy vitapartnereim számára szerettem volna megvilágítani, mivel általánosabb érdeklődésre is számot tartónak ítéltem azokat, minha csak a naplómban lennének olvashatóak. Nem kellett csalódnom: mindhármat négyszáznál is többen olvasták.
Köszönöm észérevételeit! | 2793.
| 2026.05.20 14:48 | Gerencsér Anna - szerki -- meo | Ego és átirat
|
| Válasz erre | Kedves Bátai Tibor!
Hasonlóan az előző írásához, itt sem értem, miért nem közvetlenül arra az üzenetre válaszol, amit itt idéz. Ha pedig úgy véli, ezt a tárca jellegű szöveget önmagában is megéri megosztani, akkor miért mellékeli hozzá az üzenetet és a felvezetést, miszerint ezt egy magánbeszélgetésben tett megjegyzésre írja válaszul?
Üdvözlettel:
Gerencsér Anna | 2792.
| 2026.05.20 14:43 | Gerencsér Anna - szerki -- meo | „Dichtung”, avagy a vers (számomra
|
| Válasz erre | Kedves Bátai Tibor!
Egyrészt: mivel az írása részben közvetlenül az idézett kritikára reflektál, úgy vélem, helyénvalóbb lenne közvetlenül arra választ írni, azon a fórumon, ahol a kritika elhangzott.
Másrészt: úgy vélem, bizonyos szinten ön és a kritikusa elbeszélnek egymás mellett. Szerintem még az sem tisztázott, melyik kérdésre keresik a választ: arra, hogy mi a vers, arra, hogy milyen a jó vers, vagy arra, hogy önök számára mi a legfontosabb egy versben. Lehet, hogy ha pontosabban, kategorikusabban fogalmaznának, valójában nem is ütközne olyan durván a véleményük.
Üdvözlettel:
Gerencsér Anna | | A fenti posztra érkezett válaszok: Bátai Tibor | 2791.
| 2026.05.20 14:34 | Gerencsér Anna - szerki -- meo | Repülés és líra
|
| Válasz erre | Kedves Bátai Tibor!
Bár ebben az anyagban vannak érdekes gondolatok, mégsem vagyok biztos benne, hogy a magánlevelek megfelelő helyen vannak-e a műalkotások között. Ha fel is kívánja tölteni őket, szerintem ez inkább fórumtéma lenne.
Üdvözlettel:
Gerencsér Anna | 2790.
| 2026.05.15 16:35 | Bátai Tibor -- re: meo | Vers-kontroll
|
| Válasz erre | Kedves Mária, köszönö.a meót, már "csőben" az új változat.
Amint múlik a most véleményezett, rögvest feltöltöm. | 2789.
| 2026.05.15 15:42 | Fűri Mária - szerki -- meo | Vers-kontroll
|
| Válasz erre | Kedves Tibor!
A "Vers-kontroll" elég kapcsolódási pont, nem szükséges szerintem sem további utalás a négysoroshoz -- ami egyébként remek, találó paradoxon. | 2788.
| 2026.04.25 13:18 | Bátai Tibor -- re: meo | Vers-kontroll
|
Válasz erre
Előzmény | Kedves Mátyás!
Ezúttal megpróbálom kívárni -- remélem, sikerül --, amíg a mostani változatról megszületik a zsűri döntése, és ha (ki)múlik, nagyjából az alábbi verziót töltöm majd fel:
.......................Lazíts!
.......................Próbáld meg felhozni a mélyből
.......................amit találtál és ha vissza-
.......................térve semmi sincs a kezedben
.......................ne sajnáld ejtsd azonnal vissza!
Azért csak nagyjából, mert a már publikált szövegeimet is hajlamos vagyok akár többször is átírni, ha megtetszik valamilyen hirtelen bevillanó ötlet.
Köszönöm, hogy visszatértél a szöveghez, és (ismét) jeleztél! | 2787.
| 2026.04.25 11:14 | V. Szabó Mátyás - szerki -- re: meo | Vers-kontroll
|
Válasz erre
Előzmény | Kedves Tibor!
Először is bocsánat, kicsit félreérthetően fogalmaztam, nem azt akartam írni, hogy a versnek nem kell cím, hanem hogy a címből el lehetne hagyni az agykontrollra való utalást. Egy a sűrítéssel kapcsolatos címmel viszont talán jobban elő lehetne hívni azokat az olvasatokat, amiket most kifejtettél.
Számomra az idézet inkább egy olyan összefüggést hoz fel, hogy a görcsösség, akaratosság nem visz előre, valahogy úgy, ahogyan a futóhomokban is a kapálózás csak még mélyebbre visz és finom mozdulatokkal lehet a célunk felé haladni (bár ebben a hasonlatban pont a kapálózás visz "mélyre"). Vagyis nekem nagyon hangsúlyos az idézetben a "lazíts" felszólítás, ami igazából nem is áll távol a vers mondanivalójától, hiszen az eredménytelen "eredmény" elengedéséhez elsősorban rugalmasságra van szükség. De mégis azt érzem, hogy jobb lenne meghagyni a szöveget önmagában, az agykontrollra való utalás sokakat bizalmatlanná tehet, mert egy időben nagyon sokat vártak tőle és nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.
| | A fenti posztra érkezett válaszok: Bátai Tibor | 2786. 2785.
| 2026.04.24 22:51 | Bátai Tibor -- re: meo | Vers-kontroll
|
Válasz erre
Előzmény | Kedves Mátyás, köszönöm a visszajelźést!
A mottóval azt a fixa ideámat IS szerettem volna kifejezésre juttatni, hogy számomra "a vers" (úgy is mint Dichtung) a szerző sűrített pszichéje.
Ebben az értelmezésben a vers befogadása is a psziché, ti. az olvasó pszichéje által történik, és ha ez valóban végbemegy, eredményeként a befogadó a maga pszichéjét sűríti bele a szövegbe, mivel abban önmagát, a saját tudati, érzelmi, sőt tudati "világát", a köznapi ("normál") tudatszinthez képest sokkal intenzívebben ("mélyebbre menve", illetve "mélyebben"), mintegy "sűrítve" éli meg.
A befogadás aktusában szerintem szerző és befogadó adott szöveg e sűrített pszichéjének "közös halmaza" születik meg legalább néhány percre --- már ha a kettőnek az adott hangoltság-állapot(ok)ban, helyen és időben egyáltalán van (lehet) közös halmaza, metszete.
Ha nincs, akkor véleményem szerint a befogadás (legalább is akkor és ott) ellehetetlenül, nem történhet meg.
Még egyszer köszönöm figyelme(ssége)det. | | A fenti posztra érkezett válaszok: Báta Tibor, V. Szabó Mátyás - szerki | 2784.
| 2026.04.24 21:51 | V. Szabó Mátyás - szerki -- meo | Vers-kontroll
|
| Válasz erre | Hogyan? Hogy meg kéne tanulni lemondani az eredménytelenség gyümölcseiről és mindenekelőtt felismerni róluk, hogy nincsenek is? Szépen, provokatívan van tálalva ez a gondolat, de a címet és a mottót mindenképpen érdemes lenne elhagyni, megáll ez a saját jogán. Esetleg úgy kéne megtámogatni, hogy egy hosszabb kompozícióba illeszkedjen, vagy ha nem, akkor több hasonló töredékkel összefűzve, amolyan 'Tövisek és virágok' módjára. | | A fenti posztra érkezett válaszok: Bátai Tibor | 2783.
| 2026.04.10 22:41 | Bátai Tibor -- re: meo | küszöbhatások
|
Válasz erre
Előzmény | Kedves Mátyás!
Köszönöm a választ!
Föl is teszem új változatként.
Kivárhatnám éppen, hogy (ki)múljon a mostani, de nem vennék mérget rá, hogy kitelik az időmből... :-) | 2782. 2781.
| 2026.04.09 22:26 | Bátai Tibor -- re: meo | küszöbhatások
|
Válasz erre
Előzmény | Kedves Mátyás, rontana vagy javítana-e a szövegen, ha az utolsó tétel az alábbiak szerint egészülne ki egy új (záró) szakasszal:
"írod, hogy átéld
meglévő szövegeidet
mintha felvételt nyertél volna
a holt költők társaságába
aztán egyszer csak bevillan
egy ideje azon tépelődsz
vajon időben-e vagy talán
mégis idő előtt" | | A fenti posztra érkezett válaszok: V. Szabó Mátyás - szerki | 2780. 2779.
| 2026.04.09 20:36 | V. Szabó Mátyás - szerki -- meo | küszöbhatások
|
| Válasz erre | "[...] lépteid nyomát is elhoztad/ nemcsak trófeának// annyit használtad sablonként őket [...]"- itt a vers pompás fogalomképzésbe kezd, a lábnyom meghaladása a küszöbbel egy súlyú allegóriaközponttá válik. A "küszöbhöz érve" szakaszban már ekként tér vissza, és itt sikerül rátromfolni azzal a gyönyörű irónioával, hogy "íme felségjelem". Ezzel a két pólussal -a küszöbbel és a saját lábnyomba lépéssel- a vers rendkívül sok tevékenységben való haladáshoz tudja hasonlítani az ars poeticus kijelentéseit, megmenekülve az ilyen témát mindig fenyegető belterjességtől.
A harmadik rész is nagyon hozzáférhetően indít, jól felépíti azt az összetettséget, ami az "ellentétes előjelben" van, az nem zuhan az olvasóra fojtogatóan. Két dolog viszont zavar a versben. Az egyik az első versszak, ami a határozatlanságával és az ezt mégis precízen körüljáró megfogalmazásokkal eltartóan magára vonja a figyelmet. A másik az utolsó sor, ami, minden áldásos humorától eltekintve némileg olcsó. Teljesen működőképes, jóféle Bukowskis hangulatú tanakodás lenne, ha itt továbblendülne a szöveg, de nem lendül tovább, zárásnak pedig túl 'camp'. | | A fenti posztra érkezett válaszok: Bátai Tibor, Bátai Tibor | 2778. 2777. 2776.
| 2026.03.18 10:40 | Bátai Tibor -- re: meo | Szerencse, fordulóban
|
| Válasz erre | Kedves Mária!
Tévedésből az időközben meózott "felsejlő 2.0 [nost hogy tudok 4,0]" című szövegemhez Kopriva Nikolettól kapott meóra adott válaszként küldtem el Neked szóló reakciómat. Ezért itt megismétlem a "Szerencse, fordulóban" című szövegemhez füzött meóddal kapcsolatos válaszomat:
"Kedves Mária!
Sajnos, rosszul olvasod, a "katekizmus-órát" durva félreértésnek (és -olvasásnak) érzem. Több, részben vagy egészen Istenes verset írtam, és felthetően fogok is még írni, de ez most nem az. A fatalizmus és az Istenhit között van (lehet) átjárás, ám ez az opuszom "csak" fatalista (ha nár skatulyázni kell).
Köszönöm a meót!"
Üdv., Tibor | 2775.
| 2026.03.18 10:29 | Bátai Tibor -- re: meo | felsejlő 2.0 [nost hogy tudok
|
Válasz erre
Előzmény | Kedves Mária!
Sajnos, rosszul olvasod, a "katekizmus-órát" durva félreértésnek (és -olvasásnak) érzem. Több, részben vagy egészen Istenes verset írtam, és felthetően fogok is még írni, de ez most nem az. A fatalizmus és az Istenhit között van (lehet) átjárás, ám ez az opuszom "csak" fatalista (ha nár skatulyázni kell).
Köszönöm a meót! | 2774.
| 2026.03.18 09:40 | Kopriva Nikolett - szerki -- meo | felsejlő 2.0 [nost hogy tudok róla
|
| Válasz erre | Kedves Tibor, eleget tesz a cím által diktált iránynak, hiszen a sejtelemre fűzi fel az egészet. Viszont ahogy egy korábbi változathoz írt meómban is említettem, hiányolok valami konkrétabbat, nyersebbet belőle. Lehet ez egy vagy két földhözragadtabb sor. Ebben a formában - ugyan hangvétele és érzékenysége megkapó - lebeg; fennkölt és magas dimenzióban mozog, de nincs kapaszkodó. | | A fenti posztra érkezett válaszok: Bátai Tibor, bataitibor1951@t-online.hu | 0 25 50 75 100 125 150 175 200 225 250 275 300 325 350 375 400 425 450 475 500 525 550 575 600 625 650 675 700 725 750 775 800 825 850 875 900 925 950 975 1000 1025 1050 1075 1100 1125 1150 1175 1200 1225 1250 1275 1300 1325 1350 1375 1400 1425 1450 1475 1500 1525 1550 1575 1600 1625 1650 1675 1700 1725 1750 1775 1800 1825 1850 1875 1900 1925 1950 1975 2000 2025 2050 2075 2100 2125 2150 2175 2200 2225 2250 2275 2300 2325 2350 2375 2400 2425 2450 2475 2500 2525 2550 2575 2600 2625 2650 2675 2700 2725 2750 2775 |
|
