Bátai Tibor
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
2533. 2532. 2531. 2530.
| 2025.08.26 15:18 | B. Dezső - szerki -- meo | Tükröz(őd)ések
|
| Válasz erre | Hasonlóan pozitív benyomások. Talán a végén egyedül az "elronthatatlan archetip arc" - lógott ki nálam valamelyest, illetve más címet adnék, hogy ne hansúlyozódjon ennyire feltűnően a tükör motívum. | | A fenti posztra érkezett válaszok: Bátai Tibor | 2529. 2528.
| 2025.08.23 16:05 | Kopriva Nikolett - szerki -- meo | Tükröz(őd)ések
|
| Válasz erre | Kedves Tibor, bár a tükör-motívumokat fenntartásokkal kezelem (mert gyakoriak), ez most megérintett, magába rántott, a vers olvasása igazi esztétikai élmény volt.
Himnuszos / balsorsra végső magyarázat - ennek a mondatnak a pátoszával viszont nem tudok megbarátkozni. Túlcsorduló, kivág a kontextusból - nekem. | | A fenti posztra érkezett válaszok: Bátai Tibor | 2527. 2526. 2525.
| 2025.08.20 16:05 | Siska Péter - szerki -- meo | Hallgatni inkább
|
| Válasz erre | Egy erős, zaklatott monológ lehetőségét látom ebben a szövegben. A "hallgatni inkább" refrénszerű visszatérése hatásos, jól keretez, valódi vezérmotívummá teszi az alapdilemmát, de a zárásban már kicsit túlmagyarázóvá válik, a "mintsem" és a felkiáltójel miatt retorikusan lezár, holott a megtörtségből fakadóan el is halkulhatna, az szerintem jobban állna neki.
A "magad gyújtottad magadra a házat" erős, drámai kép. A "titkok nyitját" viszont én is irodalmi közhelynek érzem, ahogy a "reméltél hiába" / sorsot ragyogni" is lapos, az "ami még élhető így kell leélni" pedig inkább életbölcsességként hat, a didaktikussága miatt ki is lóg belőle. Ezek mind olyan pontok, melyektől a szöveg veszít az intenzitásából.
A "•" használata feleslegesen bonyolítja, számomra olyan, mintha a vers természetes lélegzését próbálná helyettesíteni, de lélegzik az ezek nélkül is, az egyszerűbb tagolás is elég lenne. | | A fenti posztra érkezett válaszok: Bátai Tibor | 2524.
| 2025.08.20 15:53 | Duma György -- Rögtönzések egy dilemmára
|
| Válasz erre | Kedves Tibor!
Rég olvastam ennyire megérintő szövegedet.
Semmi kétségem - minden egyes érvem emellett szól - hogy a második variáció sokkal sikeresebb az elsőnél.
Ami egyáltalán megingathatja némileg ezt a meggyőződésemet, az az a tény, hogy a konkrét szituáció már az első variáció által ismertté válik, s vajon nem ez segíti-e a másodikat abban, hogy ekkorát üssön!
Részleteiben:
Az első két sor azonos, remek felütés, nincs is mit tovább beszélni róla.
Az 1. v. második két sora, bár értem/érzem, a szándékot, logikailag mégsem gondolom evidensnek.
A 2.v. második két sora sokkal egyértelműbb, költőibb, szívszorítóbb.
Az 1.v. második vsz-ában túl sokszor szerepel az “önzés” számomra ez zavaró, és a”béna” jelző nagyon “kilóg” a szöveg hangulatából.
A 2.v. második vsz-a sokkal emberibb, és a zárás látszólagos önellentmondása telitalálat.
Örülök, hogy olvashattam.
(És, persze, részvétem, minden hiábavalósága dacára!) | | A fenti posztra érkezett válaszok: Bátai Tibor | 2523.
| 2025.08.20 15:27 | Bátai Tibor -- re: meo | Rögtönzések egy dilemmára
|
Válasz erre
Előzmény | Kedves Márk, egyáltalán nem éreztem bántónak, amit a téli álom kaocsán írtál, és igen, ha nem is túl gyakran, én is észleltem olykor -- ha nem id feltétlenül írás közben, hanem többnyire utólag --, hogy magát írts meg a szöveg, ami kikerekedett a kezeim közül. Meg egyszer nagy köszönet visszajelzésedért! | 2522.
| 2025.08.20 15:02 | Bártfai Attila Márk - szerki -- re: meo | Rögtönzések egy dilemmára
|
Válasz erre
Előzmény | Kedves Tibor!
Semmiképpen sem akartam bántó lenni, csak a következő alakzatok a maguk tiszta gyermekiségével: "az(T ÉLI amit ÁLMOD)ik" , illetve "ÁLMÁ(T ÉLI)" szerintem a tudattalan bölcsességének, üzenetének a megnyilvánulásai, mintha a vers ezen a ponton úgy írta volna önmagát, hogy autonóm volt még a szerzőhöz és szándékaihoz viszonyulva is. Mint amikor Isten egészen finoman megsimogatja a lelket a fájdalom közepette. Észre sem vesszük, a hatása mégis felmérhetetlenül nagy. És megszabadító. Mintha azt mondaná: értem, hogy nehéz, értem, hogy fájdalmas, mégis bízzd rám: én majd tudom azt. | | A fenti posztra érkezett válaszok: Bátai Tibor | 2521. 2520.
| 2025.08.20 13:44 | Bátai Tibor -- re: meo | Rögtönzések egy dilemmára
|
Válasz erre
Előzmény | Kedves Márk!
Köszönöm soraidat, jólesett olvasnom őket.
Igazából ezt egy naturalisztikus szövegnek gondolom, amelyet a 98 (!) éves, fogadott 24 órás ápolók által 5 éven át otthonában gondozott, néhány tizenöt perces felültetéstől eltekintve egész nap ágyban fekvő édesapám utolsó heteinek-hónapjainak fizikai tünetei hívtak elő. Eltávozása is csendesen, álmában, éjszaka történt.
Ami a "téli álmot" illeti, nekem a kifejezésre a mackókon kívül az Illés zenekar Téli álom című karácsonyi száma (https://www.youtube.com/watch?v=sFEqkpIxbQs) ugrik be, de a szöveg írásakor egyikre sem asszociáltam.
Még egyszer köszönöm figyelme(ssége)det! | | A fenti posztra érkezett válaszok: Bártfai Attila Márk - szerki | 2519. 2518.
| 2025.08.20 01:22 | Bátai Tibor -- re: meo | Hova lett?
|
Válasz erre
Előzmény | Kedves Dezső!
A "hogy vállalhasd magad" pont az ellenkezője lenne annak, amit ki szerettem volna fejezni, vagyis, hogy önmagad bizonyos fokú feladása--megtagadása árán, csak egy rossz alku megkötésével, ráadásul konspirálásba (etikátlan együttműködésbe) keveredve a (civilizációs) "renddel" (véletlenül sem [politikai] rendszerrel!) tudsz megélni (életben maradni, tehát fenntartani magad) a "modern" civilizációtól megromlott / megrontott (Hamvas szóhasználatával élve -- nem anyagi-gazdasági értelemben -- "korrupt") világban. (Lásd a hamvasi tételt az ember "primordiális" [őseredeti], tiszta létállapotának elvesztéséről és ennek következményeiről, pl. a Scientia Sacrában.)
A 3-4. sorra tett javaslatod nagyon is passzolna a megalkuvó--konspirálós életben maradás témájához, viszont megbontaná az a-b-a-b rímképletet.
Még egyszer nagyon köszönöm a szövegemre fordított figyelmedet! | 2517.
| 2025.08.20 00:10 | B. Dezső - szerki -- meo | Hova lett?
|
| Válasz erre | Kedves Tibor! Természetesen azt szólom, hogy semmi kifogás nem lehet a sorok efféle új összesűrítése mián, valóban,még inkább emeli értékét az amúgy is sokak által dicsért művednek. Kicsit még bizonytalanít a "s bár" -de hát miért ne... (Esetleg 2. sor: Konspirálsz, hogy vállalhasd magad.(?)... 3.-4.:Szőkni félsz, több vagy, ha hinnéd: utol-/
érnek, megfordulnod mégsem szabad. - Ezek csak gyors varik, át sem gondolva, term. az eredetivel semmi probléma.) | | A fenti posztra érkezett válaszok: Bátai Tibor | 2516. 2515.
| 2025.08.19 22:28 | V. Szabó Mátyás - szerki -- meo | a vers szíve
|
| Válasz erre | A versmag, az alapgondolat nagyon hatásos, de túlságosan össze van zsúfolva a végébe, míg a felvezetés híg és egy kicsit stílustalan; "szívvel lélekkel kínzó gyötrelemmel sóvár vággyal"- ez a sor még az igénytelenség illusztrációjaként is igénytelen benyomást kelt. "senki el nem tántoríthatja kliséitől/ha valaki mégis megkísérli/irigy dilettáns ítélkező"- ez sincsen nagyon elemelve a hétköznapi kifejezésmódtól, didaktikus. Instapoetry-szerűen jól beválna a szöveg, de líraként -amitől komolyabb lelki alkímiát várunk el, többet a tényállások és problémák oktatólagos körülhatárolásánál- ott kéne kezdődnie, ahol most véget ér. | | A fenti posztra érkezett válaszok: Bátai Tibor | 2514. 2513.
| 2025.08.19 17:16 | Bátai Tibor -- re: meo | Hova lett?
|
Válasz erre
Előzmény | Mit szólnál ehhez a négy versszakhoz, kedves Dezső?
--------------------------------------------------------------------------
........................Nincs alku? De hát alkuszol!
........................Konspirálsz, hogy fenntarthasd magad.
........................Szőkni próbálsz, s bár tuidod: utól-
........................érnek, visszafordulnod mégsem szabad.
........................Nincs alku, feleled. No persze —
........................de hát ez a megrepedt pohár,
........................ez a szétömlő undor, ez az este.
........................Nincs alku, mondod, de hol van az már?
........................Nincs alku, bizonygatod egyre —
........................de hát itt ez a behorpadt alkony,
........................ez a hullám, amint habot vetve
........................ítéleteddé fröccsen szét a parton.
........................Munkanap virrad az ünnepekre,
........................a csapszék benned most is nyitva áll.
........................Álladon támaszkodsz lerészegedve,
........................nincs alku, mondod, de hol van az már?
--------------------------------------------------------------------------
Köszönöm a szövegemmel való foglalatoskodást!
| | A fenti posztra érkezett válaszok: Bátai Tibor | 2512.
| 2025.08.19 14:57 | B. Dezső - szerki -- meo | Hova lett?
|
| Válasz erre | A második szakasz enyhe fogalmi pontatlanságait javítva be lehetne építeni az első, két befejező sorába, tehát a "Vállalásod világ vállalása, / mégis ellene szól minden szavad." - szintén még kicsit elnagyolt képeit tisztázva, négy verszakos, immár valóban kiváló költeményt kapnánk. | | A fenti posztra érkezett válaszok: Bátai Tibor | 2511. 2510.
| 2025.08.15 13:27 | Korányi Mátyás - szerki -- meo | eszement [mégsem képes]
|
| Válasz erre | Látni és látszódni - mondja egy közismert kerékpáros mondás, és a biciklista felveszi a láthatósági mellényt, felteszi a vasakra a lámpákat, hogy biztonságosan közlekedhessen. Ezt a biztonság igényt érzem a szövegben is, kedves Tibor, szeretnéd láttatni magadat, műveidet, én személy szerint kedvelem is öket, felkapom a fejem, ha útjaink keresztezik egymást és a
neveddel találkozom. Részemről marasztalom. | | A fenti posztra érkezett válaszok: Bátai Tibor | 2509. 0 25 50 75 100 125 150 175 200 225 250 275 300 325 350 375 400 425 450 475 500 525 550 575 600 625 650 675 700 725 750 775 800 825 850 875 900 925 950 975 1000 1025 1050 1075 1100 1125 1150 1175 1200 1225 1250 1275 1300 1325 1350 1375 1400 1425 1450 1475 1500 1525 1550 1575 1600 1625 1650 1675 1700 1725 1750 1775 1800 1825 1850 1875 1900 1925 1950 1975 2000 2025 2050 2075 2100 2125 2150 2175 2200 2225 2250 2275 2300 2325 2350 2375 2400 2425 2450 2475 2500 2525 |
|
