| KIEMELT AJÁNLATUNK |  |
| Új maradandokkok |  |
| Prózák | |
| FRISS FÓRUMOK | |
| FRISS NAPLÓK | |
| VERSKERESő |  |
| SZERZőKERESő | |
| FÓRUMKERESő | |
|
Francesco de Orellana
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
809. 808.
| 2026.03.25 10:34 | Francesco de Orellana -- re: meo | összevisszafoglalás (extended
|
Válasz erre
Előzmény | Köszönöm a meot.
Igazából ezel a változattal az eredeti három versszakoshoz képest annyi volt a cél hogy ott azt éreztem hiányzik valami, de nem biztos hogy az ide beszúrt két versszak az :) (de ezek szerint legalább nem voltak feleslegesek ami azért nálam gyakran megesik :)) | 807. 806.
| 2026.03.24 18:00 | V. Szabó Mátyás - szerki -- meo | a bérletem vére
|
| Válasz erre | A bérlet már az első sortól kezdve egzisztenciális metaforává válik, megfeleltethető mindennek, amihez az ember ragaszkodik. A téma körüljárását egyfajta permutációs technika adja meg, a felmerülő elemek újra-és újra előbukkannak más-más kombinációban, változó minőségű sorokat eredményezve. A "nem láttam és lefölöztem" homályos például, de a "minden habot lefölöztem" egészen kiváló. A "minden oldal kerek palánk" legalábbis elgondolkodtató, szép metafizikus tájakat képzeltet el, de az "egyre nő a deszkapalánk" keresettebb és didaktikusabb. Az "előtte még bekötöztem" a harmadik versszakban nem érződik túlságosan újnak az első versszak után.
A "csak kosz vagyok házam falán" túl lefojtottan sül el az előtte lévő szöveghalmaz árnyékában, pedig elég erős. Szikárabb versben lehet jobban működne, de mindenképpen elhagynám a "minden ami van leépült" sort utána. Összességében a sok variáció és permutáció nem hoz olyan verszenei fúga-élményt, hogy igazolja a hígabb megoldásokat. | | A fenti posztra érkezett válaszok: Francesco de Orellana | 805. 804.
| 2026.03.16 19:46 | V. Szabó Mátyás - szerki -- meo | visszatérítődés
|
| Válasz erre | Izgalmas, ahogyan csalimesékre emlékeztető felütés lassan átmegy ontológiai szintű nyelvhackelésbe, de valahogyan hiányzik belőle a lendület, legalábbis a "mert fogalmam sem volt/ igazából hol lakom" leül és rímelésileg is nagyon suta. A második versszak már jobban szárnyra kap. A harmadik szakasz pedig megpróbál új jelentésmezőt bevonni (helyváltoztatást), de ez nem pótolja a halvány érzéki és érzelmi réteget. Pont a mini egzisztencialista önarckép-lehetőségek vannak megoldva a legegyszerűbben, a legeszköztelenebbül ("mert fogalmam sincsen/ hogy igazán ki vagyok"; "még mindig keresem/ azt aki én vagyok"). Később viszont pont ezekben sikerült remekelni, például az 'Összevisszafoglalás'-ban ("végtelenített ciklusban ülök"). Erre most múlikkal szavazok. | | A fenti posztra érkezett válaszok: Francesco de Orellana | 803. 802. 801. 800.
| 2026.03.09 13:57 | Francesco de Orellana -- re: meo | közbevet(őd)és
|
Válasz erre
Előzmény | Köszönöm a meot.
Érdekes ez a "kapcsolat" dolog, mert visszaolvasva tényleg olyan izű, miközben szerinztem a akkor az én fejemben a "befejezett" vs "kell folytatás" az izéimre és az arra jött meokra vonatkozott (azóta is gyakori jelenség hogy én befejezettnek/késznek érzem az olvasók/szerkesztők szerint meg nagyon nem az :)) | 799. 798. 797.
| 2026.03.08 22:11 | V. Szabó Mátyás - szerki -- meo | közbevet(őd)és
|
| Válasz erre | Ebben a versben szokatlanul meghatározóan kirajzolódik egy kapcsolati jelenet, meglehetősen sok ambivalenciával ("nekem befejezett/ neked kell folytatás"- miközben "nekem már mindegy/ tudom: a bolondnak…/ de még csinálom/ neked és magamnak"), amiknek viszont nincsen felfejtve igazán a mélysége. Nincsenek olyan villanások (talán a "nekem ugyanolyan/ neked mindegyik más"-t leszámítva) ami egyéni törvényszerűségek vagy díszletek által kiutat adna az ilyenkor embert gyötrő gondolatfoszlányok labirintusából, ami vagy felülről nézne az egészre, vagy a gyökerét firtatná. Természetesen lehet a "nekem befejezett/ neked kell folytatás"; "nekem már mindegy/ tudom: a bolondnak" jellegű frázis-anyagból is építkezni, Petri Györgynek is van egy hasonló sorokkal operáló 'Házasságterápia' c. verse például, de úgy érzem, itt nem sikerült eléggé izgalmas elegyet létrehozni. | | A fenti posztra érkezett válaszok: Francesco de Orellana | 796. 795.
| 2026.03.04 15:36 | V. Szabó Mátyás - szerki -- meo | KérLM (átdolgozott verzió)
|
| Válasz erre | Formásabb lett mindenképpen. A "nagy levegővel lemerültem" még megenged többletértelmezéseket erőltetés nélkül, az újság-újsághír is jobban működik, mint a porta-portás, ugyanúgy rámutat az intézményes és az emberi tényező súrlódásaira, de a porta mint megbízható-nem megbízható tárgy természetellenesen hangzott vagy elterelte az asszociációt. | | A fenti posztra érkezett válaszok: Francesco de Orellana | 794. 793.
| 2026.03.03 06:01 | Francesco de Orellana -- re: meo | lágyak és ólmok (átdolgozott v
|
Válasz erre
Előzmény | Azt hogy megüti-e a maradandokk szintjét hálistennek nem nekem kell eldönteni. Egyébként szerintem sem, eleve a több verzió jelzi hogy még
kész sincs.
A konkrét problémákat viszont nem értem:
a konkvisztádorok és a vértől hányok között ott a de, vagyis azért nem lettem mert a vértől én (is) hányok. Az "is" meg nem a konkvisztádorokra vonatkozik (segítek: a kutyától félek a ...)
Az meg hogy a szög kétértelmű szó szerintem nem újdonság. | 792.
| 2026.03.02 22:23 | Tesch Gábor Ferenc - szerki -- meo | lágyak és ólmok (átdolgozott verzi
|
| Válasz erre | Szerintem ez nem üti meg a maradandokk szintjét, de be lett szavazva, kétszer is, két verzióban. Gondolta a fene.. Gyerekek, alszunk vagy minden mindegy?
"lehettem volna konkvisztádor
de a vértől én is hányok"
Mi köze ennek a két állításnak egymáshoz? A konkvisztádor hányni szokott a vértől? Ez egy magától értetődő állítás?
"lehetnék szöges ellentét
de ahhoz rossz szögben állok
lehetnék az ötödik kerék"
Mi?? Szöges ellentétben állni valamivel az nem ezt jelenti, ugye? Egy új magyar nyelvet fedeztünk fel? | | A fenti posztra érkezett válaszok: Francesco de Orellana | 791. 790. 789.
| 2026.02.25 21:24 | V. Szabó Mátyás - szerki -- meo | KérLM
|
| Válasz erre | A harmadik sor elég erősen megidézi a számvetés-irodalommal szembeni várakozásokat az olvasóban, akit egyáltalán nem ér csalódás a "laposfülű oroszlán..." nagyon gyöngéd és törékeny önjellemző képével. A továbbiakat strukturáló nyelvi fordulatok viszont egyenetlenül működnek érzésem szerint. A "terített asztalon elterültem" remek, de a "kimerültem és merítettem" már nehezen követhető. A "portás megbízható/ a porta már kevésbé"-nél is klasszisokkal jobb a "ópatkó pótolható/ az igásló nem eléggé". A keretes szerkezet talán elhagyható vagy gyengébben jelezhető lehetne, a "ha már nálatok sincs..." után én befejezném a verset. | | A fenti posztra érkezett válaszok: Francesco de Orellana | 788. 787. 786.
| 2026.02.24 12:45 | V. Szabó Mátyás - szerki -- meo | "Egyfejű magánjáték" (igen, ez is
|
| Válasz erre | Rákerestem a címre és gazdagabb lettem a magyar humor általam eddig nem is ismert szeletkéjével. Arra számítottam, hogy a versben hasonló nyelvi játékot fogok találni, de itt inkább egy futurista beütésű léggömbhámozó (cinikusan-szerényen ars poeticus) anyag olvasható. A pattogós beszédmód a rövid sorokkal jól érvényesül, viszont az ""Akciós volt, mire számítottál? Örülj hogy nem egyből a pokolba..."" kiszólása rossz irányba, némileg stand upos hangulat felé tereli. Az ezt követő rész groteszk színdarabok évődéseire, amolyan Godotra várós fügemutogatásaira emlékeztet. Nyilván az egész mű a nihillel harcol, az önamgáért való beszédet mint az életenergia utolsó kisugárzását tekinti, de ezt színesebben sikerült megvalósítani már más versekben, ebből a szempontból az 'Utolsó csukja be a kaput' egy kicsit jobban tetszik. Múlikkal szavazok. Szerintem a pattogós, futurista beszédmódot lehetne itt továbbszőni, valamilyen Hlebnyikovi irányba akár. | | A fenti posztra érkezett válaszok: Francesco de Orellana | 785.
| 2026.02.21 19:56 | V. Szabó Mátyás - szerki -- meo | röptében a ... mindegy...
|
| Válasz erre | A maga módján tökéletesen elvont szöveg, holott minden felépítő frázis a lehető legköznyelvibb rétegből származik. Ezeket furfangos ellentétbe fordítások és paradoxonok irodalmiasítják. Az első mozgásba hozott képzetkör a szorongás és megnyugvás/felejtés egymást kergető váltakozása, aztán a várakozás, tétlenség és tevékenység viszonyaira láthatunk rá újféle szemszögből. Korunk embere általában úgy tekint a számára kiszabott időre, mint ami örökösen méltatlan tevékenységek szorításában vergődik, miközben énjének méltóbb részét semmi sem elégíti ki; ezt az alapfeltevést forgatja ki a vers második fele egészen dicséretes könnyedséggel. Mégis, számomra az egész túl sután indul és egy kicsit színtelen-szagtalan a képi sík szinte teljes hiánya miatt. | | A fenti posztra érkezett válaszok: Francesco de Orellana | 0 25 50 75 100 125 150 175 200 225 250 275 300 325 350 375 400 425 450 475 500 525 550 575 600 625 650 675 700 725 750 775 800 |
|
|
