Pintér Ferenc
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
239.
| 2026.02.19 13:56 | pinterfe@gmail.com -- re: meo | 230 éves a láthatatlan kéz
|
Válasz erre
Előzmény | Kedves István!
Amikor az első máshol már megjelent prózámat feltöltöttem ide, a hozzászólásokban megkérdeztem, hogy nyitott lehet-e a Dokk ilyen, egyéb helyen már napvilágot látott írásaimra. Éppen Ön volt az, aki bátorított, hogy nyudgodtan töltsem fel ezeket a szövegeket. (Ezt a beszélgetésünket a "Focibelső" című prózámhoz tartozó kommentek között megtalálja.)
Persze azt értem, hogy valóban nem az a szűk értelemben vett szépirodalom, aminek itt leginkább helye van, tehát véleményes a marasztalása. Mivel Smith-nek eszmetörténeti jelentősége is van, én szívesen adtam neki egy esélyt itt is, de rossz érzések nélkül tudomásul tudom venni, ha a szerkik később esetleg mégis törölnék.
Természetesen Smith elméletének -egyébként elég kézenfekvő- korlátaira a tisztességes elemzők már rámutattak. Csak hát sajnos ők voltak kevesebben. Sokkal többen magyarázták félre, és takargattak a nevével olyan gazdasági elképzeléseket, amelyeket ő maga sosem helyeselt volna. Az írásom lényege pont annak a megmutatása volt, hogy Smith sokkal árnyaltabban látta a valóságot, mint azok, akik később oly nagy előszeretettel hivatkoztak rá. Eközben a nagy hangon a "láthatatlan kézről" szónoklók többsége nemhogy nem olvasta Smith könyvét, de még a pontos címét sem tudja megmondani. Ezért éreztem szükségét egy korrekt esszének vele kapcsolatban, betűhív idézetekkel. Arról pedig, hogy Smith még mindig menyire velünk van, egy fun fact, hogy lehet olyan nyakkendőt kapni a neten, amit az ő stilizált arcképe díszít. :-)
| 238.
| 2026.02.19 08:44 | Miklóssi Szabó István - szerki -- meo | 230 éves a láthatatlan kéz
|
| Válasz erre | Kedves szerző,
ahogy már többször is jeleztük, nem tisztünk más szerkesztőség által elfogadott anyagokat meózni.
Ettől függetlenül az anyagot marasztalom, azzal a fricskával, hogy Adam Smith tételeit már többszörösen cáfolták. A marasztalással együtt kissé vakarom is a fejem: belefér ez a Dokkba? De szerintem igen, marad. | | A fenti posztra érkezett válaszok: pinterfe@gmail.com | 237. 236. 235.
| 2026.01.27 09:40 | pinterfe@gmail.com -- re: meo | Álom (haiku)
|
Válasz erre
Előzmény | Szia! Anna!
Köszönöm a linkeket, elolvastam. Tartalmas, tanulságos elemzések abszolút emészthető terjedelemben, mindenkinek ajánlom, akit érdekel a haiku. A Shakespeare Star Wars-t eddig nem ismertem, de pótolni fogom a lemaradást. :-) | 234.
| 2026.01.22 10:57 | Gerencsér Anna - szerki -- re: meo | Álom (haiku)
|
Válasz erre
Előzmény | Kedves Feri!
Sajnos az eredeti elemzést nem sikerült megtalálnom (bár még nem adtam fel, és ha meglesz, átküldöm), de megtaláltam az angol fordítások gyűjteményét, és egy olyan elemzést, amiben több gondolat is azonos volt azzal, amit én olvastam korábban:
https://www.bopsecrets.org/gateway/passages/basho-frog.htm
https://briefpoems.wordpress.com/2015/08/30/frogs-bashos-many-english-frogs/
Egyetértek azzal, hogy már az ismerkedés útja is nagyon sokat ad - és az útttal, mint központi képpel ez egy nagyon japán hasonlat lett. :) Ami pedig a modernebb formákat illeti, ha nem bánod, hogy elérek egy kicsit a tárgytól: szerintem kellő kreativitással nagyon sok minden megoldható! És amellett, hogy önmagában is haladhat az irodalom a korral, a változásokban remek lehetőség rejlik a paródiára is. Nekem például nagy kedvencem Ian Doescher Star Wars-sorozata, amelyben a Csillagok háborúját írta meg drámaként, Shakespeare stílusában és nyelvezetével. Ha valahol hozzá tudsz jutni, nagyon ajánlom! :)
Üdv:
Anna | | A fenti posztra érkezett válaszok: pinterfe@gmail.com | 233.
| 2026.01.17 10:34 | pinterfe@gmail.com -- re: meo | Álom (haiku)
|
Válasz erre
Előzmény | Kedves Mária!
Jó olvasni, hogy látja az esélyt a versben. Indultam azon a pályázaton egy másik haikuval, konkrétan ezzel:
"Szürke esőtől
borítják el kertedet
színek lángjai."
Nem lett helyezett a vers, de én örültem neki így is, mert a pályázat volt az apropója a megszületésének, és szvsz. egész hangulatos lett. :-)
| 232.
| 2026.01.17 10:27 | pinterfe@gmail.com -- re: meo | Álom (haiku)
|
Válasz erre
Előzmény | Kedves Anna!
Először is köszönöm a kedves szavaidat, jólesett, amit írtál! Másodszor pedig hát húúú nagyon kíváncsivá tettél: megvan még a békás haikunak az az angol fordításokkal tűzdelt elemzése, amit említesz? Esetleg meg tudnád osztani velem? (Tudom ám, hogy van még restanciám veled szemben, "dolgozom" rajta, hamarosan érkezni fog az is.) Amúgy persze, ahogy sokaknak, nekem is a ez a Baso vers volt a "kályha", amitől indulva elkezdtem az ismerkedést a haikuval. Fehér övnél színesebbet most sem adnék magamnak ebben, pont azok miatt a nyelvi-kulturális komplexitások miatt, amikről írtál, de maga az ismerkedés útja is nagyon sokat ad. Edzi az elmét és az intuitív érzékenységet, mint a tűz a katana acélját. :-) A klasszikus, természetlírikus haiku is külön misztérium meg az is, hogy miként lehet ezt modernebb formában méltón továbbvinni (ahogy Fodor Á csinálta, akinél azért a filozófikus mélységben, meg a csattanókban sokszor ott a szál, ami kapcsolja a hagyományhoz) | | A fenti posztra érkezett válaszok: Gerencsér Anna - szerki | 231. 230.
| 2026.01.16 20:09 | Gerencsér Anna - szerki -- re: meo | Álom (haiku)
|
Válasz erre
Előzmény | Kedves Feri!
A koncepció teljesen átjött, mágis úgy érzem, valami hiányzik - de talán csak nekem nincs elég affinitásom a haikukhoz. Még nagyon keveset olvastam, ahol tényleg éreztem azt a harangzúgást, amiről Macuo Baso írt... A legtöbb azt a benyomást kelti bennem, hogy ha akarom, hozzá tudom tenni a másik felet, meg tudom magyarázni, mi benne a különleges, de ez csak azért van, mert rengeteg mindent meg tudok magyarázni, nem pedig azért, mert a vers magától, természetesen megszólít bennem valamit. Csak az a benyomásom marad, hogy ez egy szép kép, de nincs mögötte mélyebb tartalom... Ezért is írtam, hogy talán én vagyok túlságosan szigorú a haikukkal szemben - lehet, hogy túl sokat várok tőlük. :)
Érdekes, hogy pont ezt a haikut idézted (bár, ha meggondolom, mennyire híres, végül is annyira nem meglepő :)), mert ez volt az egyik első, ami igazán megtetszett. Igaz, én Tandori fordításában ismertem:
Tó, békalencsés.
Béka ugrik, zsupsz, bele!
Vén vize csobban.
Azt hiszem, haiku-szempontból a magyar nyelv elég nagy hátrányban van a japánnal szemben. Nekem ebben elsőre a hangzása tetszett meg - persze, hangulatos a kép is, de úgy éreztem, az benne az igazán különleges, hogy mennyire jól vissza tudja adni a tó vizének a loccsanását. Később aztán olvastam róla egy elemzést, ahol mellékeltek egy sor angol fordítást is, és nagyon részletesen végigmagyarázták, hogy az eredeti japán versben melyik szónak milyen további jelentésrétegei vannak, mire játszik rá (hangzásában, a kanji alakját tekintve, korábbi haikukat nézve), milyen hagyományokra épít, illetve milyen szokásokat hág át, és így tovább... Ami nekem azért tetszett meg, mert szép, és ennyi, az egy olyan komplex rejtvény, illetve szójáték volt, amit magyarul képtelenség ilyen mélységben visszaadni. Nekem úgy tűnik, a mi nyelvünk - és költői hagyományaink - egész máshogy működnek... (És, ha már itt tartunk, az angol verziók a közelébe se jötte még a magyar fordításoknak sem, nemhogy az eredeti bonyolultságának.) Talán ezért is várom azt a magyar haikuktól, hogy, ha már ezt a fajta többlettartalmat nem vagy nem úgy ajdák át, azt kompenzálják valami olyan nyelvi leleményességgel vagy hangulatkeltéssel, ami azt a három rövid sort egészen kiemelkedővé teszi...
De minden szigorú kritika ellenére is örülök, hogy haikukat írsz, és ha lesz még, szívesen olvasnám azt is! :) (Aztán valószínűleg csúnyán meg fogom kritizálni. :D Szakmai ártalom. ;))
Üdvözlettel:
Anna | | A fenti posztra érkezett válaszok: pinterfe@gmail.com | 229. 228.
| 2026.01.15 12:03 | pinterfe@gmail.com -- re: meo | Távlat (haiku)
|
Válasz erre
Előzmény | Kedves Anna!
Köszönöm a meot! Gondolat nem vész el (és át sem mindig alakul), ellenben természetesen egy prózában is szívesen megírom majd ha jön az ötlet, hogy hogyan lehetne jó. | 227.
| 2026.01.15 11:58 | pinterfe@gmail.com -- re: meo | Álom (haiku)
|
Válasz erre
Előzmény | Kedves Anna!
"Lábát kinyújtja hosszan
a versenyúszó béka,
mikor a tóba lottyan."
Ez a nagy Macuo Baso egyik legismertebb haikuja Faludy György magyarításában. Idézni azért merészelem, mert szvsz. nagyon jól példázza, hogy a haiku gyakran tűnik önmagában kevésnek, banálisnak, olyan "na és?" érzést hagyva maga után. Persze jó esetben a banalitással mégis rámutat valami jelentősre -ha rá tudunk érezni a szimbolikájára. Ezzel nem azt akarom toporzékolva bizonygatni, hogy "az én haikum igenis nagggyon jó, csak te nem érted.", hanem csak azt hangsúlyoznám, hogy a hakiu gyakran célzottan egy félkész valami, ami önmagában nem mond kerek egészet, csak ad egy jó indíttatást az olvasónak, a költői munka felét rábízza. Ahogyan Baso mondja, amint a harangzúgás visszhangot kelt bennünk, amit akkor is hallunk, ha a harang elhallgatott, úgy kell visszhangot vernie a haikunak is. Ugyanerről írta olyan szépen Fodor Ákos: "A haiku kettőt tesz költővé, amint a szerelem kettőt, szeretővé."
A konkrét verssel én azt a gondolatot akartam kinyitni, hogy ugyanarról a világról mennyire más és más benyomásunk lehet -még az "álmaink" is mennyire különbözhetnek, attól függően, hogy milyen létpozícióból tekintünk rá. Szándékosan választottam egy tőlünk evolúciósan nagyon távoli élőlényt, akinek az érzékletes világa is gyökeresen eltér a miénktől, és ezt próbálták hozni a furcsa szavak mint az iszamós és a furamlás. Ez volt a koncepció, de könnyen lehet, hogy nem sikerült jól megoldanom: Én nyilván nem láttam rossznak, ha feltöltöttem ide, de lehet, hogy tévedek. Ezért jó, hogy véleményeznek a szerkik, és ezért kérlek téged is, hogy tégy helyre a továbbiakban is, ha szükségét érzed. :-) | | A fenti posztra érkezett válaszok: Gerencsér Anna - szerki | 226. 225.
| 2026.01.14 10:21 | Gerencsér Anna - szerki -- meo | Szorongás (haiku)
|
| Válasz erre | Kedves Feri!
Tudom, hogy az előző haikura is ezt írtam, de szerintem ez jobban működne prózában, egy hangulatfestő képként beillesztve a szövegbe. A haiku annyira rövid és kötött, hogy minden szóra, minden szótagra hatalmas hangsúly esik, és emiatt nagyon kiemelkedőnek és hibátlannak kell lennie ahhoz, hogy ne tűnjön laposnak vagy közhelyesnek. Ha viszont egy novellába írnál pl. egy olyan mondatot, hogy "Az este feketére festette a fákat és a földeket, és árnyaival együtt érkezett a félelem", vagy valami hasonlót, az működhetne.
Üdvözlettel:
Anna | | A fenti posztra érkezett válaszok: pinterfe@gmail.com | 224. 223.
| 2026.01.13 14:03 | pinterfe@gmail.com -- re: meo | Álom (haiku)
|
Válasz erre
Előzmény | Kedves Nikolett és Mátyás!
Köszönöm a jó szavakat és az esetleges továbbgondolásra megjelölt irányokat. Lehet, hogy lesz folytatása, más haikukban vagy egyéb versben, ehhez azonban kell az újabb ötlet (ihlet?), ami a további kidolgozás alapja. Ezt nem lehet (legalábbis én biztosan nem tudom) úgy legyártani, ahogyan mondjuk egy egyetemi beadandót pusztán "izomból" is megír az ember. Ez vagy jön vagy nem. Ha jönn fog megírom :-) | 222.
| 2026.01.13 13:40 | pinterfe@gmail.com -- re: meo | Félelem (haiku)
|
Válasz erre
Előzmény | Kedves Tímea és Péter!
Köszönöm a meokat. Ez a vers -mint a mostanában feltöltögetett haikuk zöme- régebbi, eredetileg máshol megjelent darab. Kaptam már rá reakciókat, üdvözlőt is, kritikusat is és újra és újra rá kell csodálkoznom, hogy még egy ilyen kis szösszenetnél is mennyire komplex, hogy ki mit lát meg benne. Talán mindenben igazuk van, amit leírtak. Nem pereg le rólam, megrágom, megfontolom. Viszont költőként bizonyára önöknek is ismerős helyzet, hogy amit egyszer megírtunk az onnantól afféle "szellemi édesgyermekünk." Ha máshol nem marasztalják, akkor is szeretettel visszük haza. :-) | 221.
| 2026.01.11 14:22 | Kopriva Nikolett - szerki -- meo | Álom (haiku)
|
| Válasz erre | Kedves Ferenc, tetszik az ötlet, sokkal természetesebben, letisztultabban írta meg, mint az előző kettőt (Távlat, Szorongás). Érdekelne egy olyan verziója is, melyben kicsit továbbgondolja - a fentiek a giliszta természetes közegét adják, de az "álom" éppen lehetőséget adna e közeg ki-, megnyitására. Természetesen ez csak ötlet. | | A fenti posztra érkezett válaszok: pinterfe@gmail.com | 220.
| 2026.01.10 22:12 | V. Szabó Mátyás - szerki -- meo | Álom (haiku)
|
| Válasz erre | Ez a haiku nagyon tisztességesen visszafogott, szép egység valósul meg a szóhasználat és tartalom között (a mikromán, csavaros, szokatlan "iszamós" és "furamlás" és a parányi életperspektíva). A határainkat természetükből adódóan nem foghatjuk fel; a következő kérdés viszont az, hogy tetszőleges létperspektívaszinten megtaláljuk-e ugyanazt a lényegi tartalmat- ugyanazt a drámát, az örömöknek, kínoknak, győzelmeknek, félelmeknek ugyanazt a skáláját- ebbe talán úgy mehetne bele jobban a szöveg, ha a felsorolásába belevenne a giliszta számára veszedelmes dolgokat is. Egyébként William Blake 'A légy' verse jut eszembe az egészről hirtelen "[...] Nem vagyok én is/légy, mint te, szegény?/S nem vagy te ember,/akárcsak én?// Nekem is ízlik/ a tánc, a dal, a méz,/ míg le nem üt/ egy vaksi kéz [...]". Jól visszafogott szöveg, bár elsősorban a beállításából, a témából él, kíváncsi vagyok, más szerkesztők hogyan látják. | 219. 218.
| 2026.01.09 21:05 | Gulisio Tímea - szerki -- meo | Félelem (haiku)
|
| Válasz erre | Kedves Ferenc!
A haiku továbbra sem ennyire drámai műfaj. És főleg nem ilyen harsányan és "olcsón" drámai. Elnézést, hogy ezt mondom, de így látom.
Üdvözlettel, szeretettel: Tímea | 217. 216. 215. 0 25 50 75 100 125 150 175 200 225 |
|
