Tímea LantosTímea Lantos költőnek 1 feldolgozatlan üzenete van.
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
440. 439.
| 2026.09.15 08:42 | Türjei Zoltán - szerki -- meo | Mint a gyávaság
|
| Válasz erre | Kedves Tímea!
Csatlakozva a kollégákhoz, a végét elhegynám. Egy patetikus sor az addig hideg és tiszta beszédmód végén. Elrontja.
Ha itt fejezné be ponttal a kettőspont helyett: "mint a színészek.", marasztalnám.
Üdvözlettel: TZ | | A fenti posztra érkezett válaszok: lantos.timea7@gmail.com | 438.
| 2026.09.14 18:44 | V. Szabó Mátyás - szerki -- meo | Mint a gyávaság
|
| Válasz erre | Az országban járva-kelve számos különböző formatervezésű villanyoszlopfajtával találkozhatunk, az azt hiszem, "ikeroszlopnak" nevezett sem ritka közöttük; én most pl. a keresőbe beírtam, hogy "villanyoszlop" és az első találat egy kétségkívül terpesztő ikeroszlop volt. Ezzel együtt a vers hatásos hétköznapi díszletek stilizálásával nyit, valahogy úgy, mint a 'Hazafelé'. Sok lehetőség van ebben, ilyen észleletek megragadásával híd teremthető a szociális hangvétel, az esztétizáló hagyomány és az önéletrajzi szemlélet között, de úgy általában hálás vállalás költészetté emelni az unásig megbámult, a magasabb életcélokkal kapcsolatban elveszettnek, zsákutcának hitt tárgyakat újszerű nézőponton keresztül jelentőségteljessé téve megmutatni az olvasónak. Persze ennek is megvannak a maga korlátai, nagyon könnyen lehet belőle populizmust csinálni.
A "ha voltam gyerek" szerintem szebben kimondódik abban az egzisztenciális gyökértelenségérzést sejtető képben, hogy "Úgy nézek,/ mint a színészek:/ belekapaszkodom a semmibe.". Ez szerintem nagyon erős, illetve a "belekapaszkodom a semmibe" átdolgozásával lenne igazán az. Ez a "belekapaszkodom a semmibe" nagyotmondó- bombasztikus ahhoz a pontos, mélyreható élhez képest, ami az "úgy nézek,/ mint a színészek"-ben van. Csakhogy látható, hogy ennek a hatása meg elképzelhetetlen a kettőspont nélkül, ami kinyújtja, amolyan klasszikus verettel is keretezi az egészet, a kettőspontnál pedig nem lehet lezárni a verset. De szerintem az önmagában álló "semmibe" sem teljesítené be megfelelően ezt a képet. | 437.
| 2026.09.14 17:16 | Siska Péter - szerki -- meo | Rétegek
|
| Válasz erre | A vers utolsó sora jól sűrít, de ebben a kontextusban ötletszerűen hat. A cím sem igazán indokolt, számomra nem képződnek érzékelhető rétegek, legfeljebb a képernyő, a gépelés, a nyelv szintjei sejlenek fel, de a cím inkább csak "ráolvassa" a koncepciót a szövegre. | 436. 435.
| 2026.09.12 12:43 | Gulisio Tímea - szerki -- meo | Mint a gyávaság
|
| Válasz erre | Kedves Tímea!
Próbálom elképzelni, milyen egy villanyoszlop terpesze. Merész kijelentés, hogy "szükre a kék ég", tetszik.
Azt, hogy "ha voltam gyerek", a végére hagynám. Vagy, ha ott hagyja, ahol van, azzal zárnék, hogy "mint a színészek", ezt nem kell ragozni. Esetleg: "mint a színészek:/a semmibe. Mit szól ehhez?
Üdvözlettel, szeretettel: Tímea | 434. 433.
| 2026.09.11 15:09 | Türjei Zoltán - szerki -- meo | Bemelegítés
|
| Válasz erre | Kedves Tímea!
Tetszik ez a vers, valódi emberi drámákról szól és nincs benne érzelmi kommentár.
És ami különösen fontos: sehol nem akar nagyot mondani. A végére mégis nagyobb dolgot mond, mint amennyit a szöveg látszólag vállal.
Nálam marad.
Üdvözlettel: TZ | | A fenti posztra érkezett válaszok: lantos.timea7@gmail.com | 432.
| 2026.09.10 18:51 | lantos.timea7@gmail.com -- re: meo | Rétegek
|
Válasz erre
Előzmény | Kedves Tímea!
Köszönöm a meód, meg az időd, hogy ennek a "versnek" szántad.
Szándékosan nem építettem jobban fel, mert igazából csak a digitális világról szólt. De igazad van: valóban kevés. | 431.
| 2026.09.09 23:07 | Gulisio Tímea - szerki -- meo | Rétegek
|
| Válasz erre | Kedves Tímea!
Pársorost írni mindig kockázatos.
Az első két sort a színekre húzza fel, ezt a következetességet várnám a továbbiakban, de megtöri, jön a mozdulat, majd a hiány, végül a csillagzúgásnál köt ki. Sok finom részlet, de nem állnak össze, zavaros.
Üdvözlettel, szeretettel: Tímea | | A fenti posztra érkezett válaszok: lantos.timea7@gmail.com | 430. 429.
| 2026.09.07 19:12 | Siska Péter - szerki -- meo | Kényes darab
|
| Válasz erre | Jól szerkesztett, fegyelmezett szöveg, nagy erőssége a visszafogott narrativitás, a fokozatos interiorizáció. Kerüli a látványos metaforizálást, tárgyias, a jelentésszerkezet konkrétumokból épül fel. A zárás telitalálat, valódi poétikai többlete van. Marad. | 428. 427.
| 2026.09.01 21:06 | V. Szabó Mátyás - szerki -- meo | Egy social media-kép leírása
|
| Válasz erre | Érdekes, szokatlanul reflektív cím, az egész kompozíció is sajátságos. A címadás elidegenítően, gúnyosan keretezi az ekphrasist, a kép leírását és jelentésének fejtegetését. Számomra ehhez kapcsolódik az is, hogy az első két sor milyen tömörséggel tudja ezt a népszerű formulát summázni, amit ha nem is egy az egyben, de töménytelen variánsai révén majd' mindenki látott közösségi média felületeken. A leírás folytatása azonban komolyan veszi azt, amit az addigiak szerint nem lenne szabad komolyan vennünk; egyrészt van ebben némi mikromegváltás, vagyis az elveszettnek, giccsesnek bélyegzett tartalom felruházása olyan szempontokkal, amelyeken keresztül komolyan vehetjük; másrészt pedig a "Később/ úgy emlékszünk" eltereli a figyelmet a képről a befogadóra, a befogadás folyamatára, ami már sokkal érdekesebb vizsgálati terület.
Ez a "Később/ úgy emlékszünk:/ az égbolt az embertömeg." szerintem az egyik legértékesebb mozzanat az egészben. A záró három sor első látásra mintha gúnyosan viszonyulna a kép formulaszerű jellegéhez; ebben viszont úgymond visszalép, a vers derekán kifejtett átértékelés ennél összetettebb, előrevivőbb esztétikumot képviselt. Amennyiben viszont úgy olvassuk, hogy az érdekes egyén vs. szürke tömeg szembenállásának archetipikus jellegét állapítja meg, és erről már nem úgy szól, mint ami bizonyos módon van leszűrődve a körülírt műben (amire márpedig az elidegenítő cím markánsan előirányozza a verset), akkor meg naivnak érződik. Szerintem továbbvinni leginkább úgy lehetne a verset, hogy a "Később/ úgy emlékszünk..."-kel egy gondolatritmusban a kép feldolgozásának más, még későbbi, vagy latens mozzanatainak leírása következne. | 426.
| 2026.09.01 18:11 | Fűri Mária - szerki -- meo | Üvegen át
|
| Válasz erre | Mintha minden csak alibi lenne egy belső világhoz, amely részleteiben kapcsolódik a külsőhöz. Nincs itt valós utazás. Ez inkább egy sajátos lenyomat. Érdekes vers, nekem komplett így. | 425. 424.
| 2026.08.30 21:35 | V. Szabó Mátyás - szerki -- meo | Az egyik fejezet
|
| Válasz erre | Szerintem a záró gondolat nagyon jó, érzékenyen foglal össze egy generációs tapasztalatot valami közös díszletről, amit mindenki elveszettnek látott a költészet számára; én ebben jól eltalált miliő-festést is látok. Talán jobban működne a vers közepén vagy kétharmada táján, mint egy pillanatnyi -rendkívül értelmes- lendületvesztés a végső dolgok kimondása előtt. Azzal viszont én is egyetértek, hogy a többi résztől széttartó, nem állnak össze a mágikus realista hatású kutyás kezdéssel. | | A fenti posztra érkezett válaszok: lantos.timea7@gmail.com | 423. 422. 421.
| 2026.08.28 22:35 | Siska Péter - szerki -- meo | Tizenhét szűk év
|
| Válasz erre | Tudatosan szerkesztett, precíz kompozíció, hatásos címmel és indítással, egyértelműen marad nálam is. Talán csak a zárás, pontosabban a zárás hasonlata az, amit még mérlegre tennék. Az ordítás és a némaság ellentéte kicsit konvencionálisnak hat ebben a szövegben, kicsit esztétizálónak érzem, az utolsó sor elhagyásával szerintem ütősebb lenne. | 420.
| 2026.08.28 18:37 | V. Szabó Mátyás - szerki -- meo | Tizenhét szűk év
|
| Válasz erre | A kompozíció csodálatosan lényegretörő, feszes, a záró kijelentések rendkívül erősek és magukkal ragadóak, a tudás és megértés rögös útját sejtetik maguk mögött, mégis nagyon hozzáférhetően; Pilinszkys intellektuális és testi töltetük egyszerre engedi megtartani bennük a mélyen személyest (főleg ott, hogy "a tizenhét év alatt/ sem tanultam meg/ folyékonyan beszélni.") és a kiterjeszthetőséget. A konkrétumokat sejtető első versszak tartózkodik attól, hogy bármilyen tényanyaggal nyomasszon, mégis megteremti a súlyosságnak azt az esszenciális érzetét, amiből kiindulhat a vers. Marad. | 419. 418.
| 2026.08.13 17:00 | Siska Péter - szerki -- meo | Ha megszokta
|
| Válasz erre | Szerintem az alapötlet jó, de miért kilincs? Miért nem mondjuk egy 100 wattos izzó, óra vagy kalapács? A kilincsnek van néhány kézenfekvő asszociációja, pl. a bejutás/kijutás jelentésköre, de ez nincs igazán aktiválva a versben, ezért úgy érzem, motiválatlan, csereszabatos. | 417.
| 2026.08.07 18:53 | V. Szabó Mátyás - szerki -- meo | Ha megszokta
|
| Válasz erre | A felvezetés kifejezetten emlékeztet Zima István némelyik versére, azzal, ahogyan a poszthumán glitchet érintőleges látószögekből mutatja be először és késlelteti a furcsaság nevén nevezését, majd ha erre sor kerül, ugyanabban a hangnemben folytatja az elbeszélést. Nemm tudom, része volt-e az inspirációban. Az utolsó versszak eldolgozása viszont már jellemzőbb szemléletű, ahogyan az emberi viszonyokról mond ítéletet. Nem tudom, hogy ezzel mennyire kongruens az aprólékos felvezetés, amikor csak a másság fogalmát hasznosítja belőle a zárlat (lehetne az alak rotációskapa- lábú is ebből a szempontból). Ez az össze-nem férés elmossa a vers formalista értékelési lehetőségeit, a megmaradt tanulság a végén pedig gyér szerintem önmagában. | 416.
| 2026.08.06 22:22 | Siska Péter - szerki -- meo | Az egyik fejezet
|
| Válasz erre | Van valami fájdalmasan nyugtalanító ebben a jelenetben. Az indítás valószínűleg személyes emlékekkel telített, az olvasó számára viszont inkább zavarba ejtő, mert nincs még kapaszkodója, én fokozatosabban vonnám be, szerintem így túl hirtelen tár fel. A középrész hatásos, nekem is inkább a zárással van problémám, a verset záró sor csak magyaráz, gyengít. Az utolsó előtti sor önmagában is elég kegyetlen, viszont az sem zárná jól a verset, túl rövidre vágná. Szetintem oda kellene még valamilyen emlékezetesebb, érzékibb, ütősebb kép. A címet is átgondolnám, túl távoli, általános. | 0 25 50 75 100 125 150 175 200 225 250 275 300 325 350 375 400 425 |
|
