DOKK - Bogár Gábor

Folytatódnak a Dokk estek, az eseményt a dokk.hu facebook lapján is hirdetjük.

 
2844 szerző 38795 verse
dokk.hu irodalmi kikötő :: alapítva 2000-ben
Bejelentkezés
KIEMELT AJÁNLATUNK


 
Új maradandokkok

Veres Mária: Köz.hely
Ocsovai Ferenc: Szombati bukolika
Filip Tamás: Régi szentély
Pataki Lili: Egyenes, gerinces és szabad
Csurgay Kristóf: Lélekborogatás
Tóth Gabriella: Lehet
Serfőző Attila: A zarándok
Serfőző Attila: Ego sum vita
Karaffa Gyula: Megjöttek...
Debreczeny GYörgy: névelírások
FRISS FÓRUMOK

Karaffa Gyula 10 órája
Farkas György 18 órája
Bátai Tibor 2 napja
Cservinka Dávid 2 napja
Ocsovai Ferenc 3 napja
Zsolt Szakállas 5 napja
Szakállas Zsolt 5 napja
DOKK_FAQ 6 napja
Filip Tamás 8 napja
Serfőző Attila 8 napja
Vasi Ferenc Zoltán 8 napja
Tóth János Janus 8 napja
Francesco de Orellana 9 napja
Gyurcsi - Zalán György 14 napja
Vadas Tibor 16 napja
Tóth Gabriella 16 napja
Filotás Karina 17 napja
Veres Mária 18 napja
Kiss-Teleki Rita 18 napja
Bájer Máté 18 napja
FRISS NAPLÓK

 Hetedíziglen 1 órája
Bátai Tibor 2 órája
A vádlottak padján 14 órája
az univerzum szélén 14 órája
nélküled 17 órája
négysorosok 17 órája
Lola naplója 19 órája
Minimal Planet 1 napja
ELKÉPZELHETŐ 1 napja
DOKK estek 1 napja
Gyurcsi 2 napja
mix 2 napja
Janus naplója 3 napja
Hordalék 7 napja
Polgári perem peremtörténete 7 napja
BECENÉV LEFOGLALÁSA
VERSKERESő

Részlet a versből:
SZERZőKERESő

Szerző névrészletre:
FÓRUMKERESő

Szövegrészlet:
FOTÓK
Bogár Gábor
 üzenőfala
 képtára
Tisztelt Szerkesztőség!

Egy verses-novellás-elmélkedéses kötetet állítottunk össze Kartali Zsuzsi barátommal ( több kínai útikönyv, és remek publicisztikák meg egy mesekönyv csodálatos szerzője ), aki hajlandó volt velem együtt átrágni magát az elmúlt harminc évem irodalmi termésén, legalábbis azon a részén, amely két nagy égetési rohamom után megmaradt belőle.
Zsuzsi ( több kínai útikönyv, és remek publicisztikák csodálatos szerzője )segített a válogatásban, s közben hol azzal lepett meg, hogy valami olyan darabot talált figyelemre méltónak, amit én inkább csak viccből adtam oda neki; hol pedig kegyetlenül megtépázta egy-egy kedvencem tetszetősnek vélt tollait, és az íróasztal aljára utasította azt, ami maradt belőle. Fél évi munka után, szigorúan értésemre adta, hogy befejezettnek tekinti a „könyvünket”, és most már ne álljak elő azzal, hogy újabb régi gyöngyszemeket találtam, hanem induljak neki a kiadó megkeresésének. Ez nekem igen nehezemre esik, ezért telt el már hét hónap azóta, hogy közös „gyermekünk” megszületett. És ha nem félnék, hogy Zsuzsit ( több kínai útikönyv, és remek publicisztikák meg egy mesekönyv csodálatos szerzője )magamra haragítom, talán még most is inkább csak babusgatnám a csecsemőt. Valamikor régebben publikáltam, főleg ’85-től- 94-ig ( ezt is barátaim, köztük néhány neves író barátom unszolására kezdtem el, ), és örültem, ha verseim, humoreszkjeim, prózáim megjelentek, de nagyon megviselt lelkileg a szerkesztőségekbe járkálás. Egyetlen kivétel volt ez alól :Berkes Erzsi néni a Mozgó Világnál, akit nagyon szerettem, és remélem, hogy most valahol nagyon magasan illatoznak neki a virágok. Meg talán egy fiatal szerkesztő a miskolci Napjaink-nál, akinek – nagyon szégyellem, de -, nem emlékszem a nevére, és akihez nem kellett kilincselni, mert ő keresett meg engem, leközölte négy versemet, és ebből csak kettőnél nem vette észre, hogy a másik oldalon még folytatódik. Úgy látszik, ahogy jönnek elő az emlékek, megcáfolom, amit mondtam, mert például Lágler Péterrel is jó volt együtt dolgozni, amikor valahogy betévedtem a Kapu-ba – az ő kritikái tartós jó hatással voltak rám, további figyelmesebb és elmélyültebb munkára ösztökéltek. ( Nem is beszélve arról, hogy tudtomon és akaratomon kívül eljuttatott Los Angelesbe. ) Így volt ez Kőrösi P. Józseffel is, aki ’87 vagy ’88-ban, a Kozmosz könyvkiadónál addig „rugdosott”, amíg összehoztam neki egy szája íze szerint való novelláskötetet, amelynek megjelenése előtt, borzalmas ifjonti nagyképűségem következtében, csúnyán összevesztem vele. Ha Futaki Jóska nem lett volna ott, talán még össze is verekszünk. Így nem lettem 24 évesen elsőkötetes.
Aztán a Ludas Matyiba is szerettem bejárni, bár inkább csak azért, mert kicsi gyerekkoromtól kezdve imádott szerzők között lehettem. Az már csak hab volt a tortán, hogy addig jártam a nyakukra, amíg – nem sokkal a lap megszűnése előtt -, a szigorú Árkus József, legalább egy alkalomra beeresztett szerzői közé. Bár az írásom címét megváltoztatta, de ezt azóta szívből megbocsátottam neki, és kívánom, hogy ez ne zavarja meg örök nyugalmát. Hát kábé ennyi jóra emlékszem, és nagyon sok gyötrelemre, amelyről szereplői iránti tiszteletlenségből inkább hallgatok.
Aztán a 90-es évek közepétől - azon kívül, hogy elegem lett a szerkesztő urakból - azért is hagytam abba a publikálást, mert belevetettem magam a rock zenébe, és úgy gondoltam, hogy inkább kedves kis fülbemászó dalokkal akarom megváltani a világot. Erről tíz év után láttam be, hogy nem fog sikerülni. Közben a versek meg novellák meg elmélkedések írásáról továbbra sem sikerült leszoknom – magam is megdöbbentem, hogy ( saját lusta tempómhoz képest ) milyen sokat írtam, amikor most újra rám jött a kötet-kiadás beteges ötlete. ( Nem tudom, hogy miért nem tudok ezzel várni addig, amíg meg nem haltam, amikor minden erőfeszítés nélkül, magától menne a dolog, és kell itt nekem megint erőlködnöm. ) Tettem is egy-két bátortalan kísérletet az elmúlt majdnem húsz évben irodalmi lapok felé, de a tíz év publikálás alatt összeszedett lelki sérülések után már nagyon hamar, és nagyon hosszú időre elment a kedvem, és visszatértem gyermekkorom kényelmes örömeihez: újra barátaimmal osztottam meg a gondolataimat, és műveim élvezetét.
A harmadik évezredben összesen két nekirugaszkodáshoz bírtam összeszedni a gyomromat. Egy internetes megjelenés a Spanyolnáthában, meg egy Az irodalom visszavág ban – utóbbi 2005-ben, és csak tavaly, véletlenül tudtam meg, hogy ott leközölték egy versemet.
Hát ennyit a panaszaimról, meg a „sikereimről”; és ha a Tisztelt Kiadót érdekli, szívesen küldenék egy kötetre valót az elmúlt harminc évem irodalmi próbálkozásaiból, ahogyan Kartali Zsuzsi barátom ( több kínai útikönyv, és remek publicisztikák meg egy mesekönyv csodálatos szerzője ) valami laza, de szerintem érdekes koncepcióval egymás után rakosgatott belőlük.
Még egyszer elnézésüket kérve, hogy még életben vagyok, ami tudvalevőleg megnehezíti az érdemes írók felfedezését a magyar gyakorlat szerint,

maradok üdvözlettel:
Bogár Gábor

u.i.: Kérem, a másik nevemet ne használják! Főleg hibásan ne! Nem tudom, hogy ki küldte be ezzel a hülye szöveggel a szerkesztőségnek - én biztosan nem.


A DOKKON OLVASHATÓ VERSEI
¡ Sötétben
¡ Kék, piros, sárga
¡ Színház



Kedvenc versek

Egyelőre a lista üres. Bővíteni a listát az egyes versek olvasásakor lehet.
Mások kedvenc versei

2024-05-30 08:23 l
2024-01-06 21:31 Sokadik
2023-07-15 16:45 Kosztolányi M. szerint
2023-07-10 12:57 Genovéva ajánlása
2022-10-13 10:07 lilis
2022-05-13 09:03 lili
2021-11-05 08:42 lista
2020-11-27 16:47 Kedvenc verseim
2020-09-25 22:55 furim
2019-11-21 14:36 nélküled
ÚJDONSÁGOK a dokkon

2024-06-21 23:39   Napló: Hetedíziglen
2024-06-21 23:39   Napló: Hetedíziglen
2024-06-21 23:38   Napló: Hetedíziglen
2024-06-21 23:38   Napló: Hetedíziglen
2024-06-21 23:38   Napló: Hetedíziglen
2024-06-21 23:38   Napló: Hetedíziglen
2024-06-21 23:38   Napló: Hetedíziglen
2024-06-21 23:38   Napló: Hetedíziglen
2024-06-21 23:37   Napló: Hetedíziglen
2024-06-21 23:08   Napló: Bátai Tibor