| KIEMELT AJÁNLATUNK |  |
| Új maradandokkok |  |
| Prózák | |
| FRISS FÓRUMOK | |
| FRISS NAPLÓK | |
| VERSKERESő |  |
| SZERZőKERESő | |
| FÓRUMKERESő | |
|
NAPLÓK: Baltazar Legutóbbi olvasó: 2026-09-11 09:41 Összes olvasás: 719930| 6345. | [tulajdonos]: jaj | 2026-08-29 12:34 | Nem tudom értelmezni a dolgot, lehet, hogy egész egyszerűen jól esett leírni, hogy "Mi az a Minimal Planet?"
Segítek.
Az a napló, amelybe 2026. február 26-án kétszer, 2025. augusztus 6-án pedig egyszer kommentet írt a kérdező, ám a naplótulajdonos egyiket sem jelentette meg. | |
| 6344. | [tulajdonos]: butt r | 2026-08-29 10:04 | | Beszélgettünk valakiről, akinek mindig sikerülnek a dolgai. Mondtam, az ő kenyerének mindkét oldala meg van vajazva. Majd hozzátettem: még a héja is. | |
| 6343. | [tulajdonos]: derű | 2026-08-28 20:26 | Sokszor érzem úgy, hogy egészen megvadult a világ, nem hogy nem vagyunk tekintettel egymásra, de ellenségnek tekintjük a másikat. Épp ezért a legapróbb dolog, ami szembe megy ezzel a tapasztalattal/vélekedéssel, mindig örömmel tölt el.
Ma egy négybetűs diszkontáruház pénztáránál állva láttam, hogy a mellettem levő sorban egy alacsony idős hölgy igyekszik az árucikkeket felpakolni a kasszaszalagra, de egyre nehezebben halad, nem éri el a legalul lévő dolgokat. A mögötte álló magas férfi felajánlja, hogy segít, persze a néni megengedi, majd azt mondja, kicsi vagyok kövér vagyok. Mire a férfi: szerintem meg a kocsi túl nagy. | |
| 6342. | [tulajdonos]: vélemény | 2026-08-26 12:13 | Minden vélemény szabad.
Kivéve azokat, melyekből Bátai Tibor merészelt verset írni.
Micsoda képmutatás poétikai kritikává alakítani a puszta ellenszenvet. | |
| 6341. | [tulajdonos]: jav | 2026-08-26 08:52 | A Vörös Postakocsi - elrontottam.
Folyóiratról lévén szó, a cím minden szava nagybetűvel kezdődik, bocs. | |
| 6340. | [tulajdonos]: A Vörös postakocsi | 2026-08-26 08:51 | Egy város
Viszontlátlak újra, pedig még nem
jártam utcáidon. Megyek, megtalállak,
Lisszabon, engedd, hogy semmirekellőd,
mihaszna járókelőd legyek, leüljek
egyik padodra, aztán egy másikra,
halljam lármádat, lássam, kukáidból
hogyan habzsolja a hulladékot a kukásautó,
mely másmilyen, mint az otthoni,
milyen errefelé egy hajnali csőtörés,
koccanásos baleset, milyen a vonatjegy,
fényeid hogyan tapogatják le a vak
templomok falára írt üzenetet, milyen
az itteni darázs, hogy zúgja körül
a poharadat, mikor a kávéház előtt ülve
Pessoát olvasol magyarul, milyen?
Milyen az ember, ki már előszörre is
visszamegy, és a harmadik napon
már tőle kérdezik, a híd merre van?
Hát benned, barátom, a folyó te vagy,
a híd a víz fölé fektetett létra,
s ha átérsz rajta, megérkezel
az innenső partra. | |
| 6339. | [tulajdonos]: illatos | 2026-08-25 08:11 | Szinesztézia nemcsak a költészetben van, hanem az élőbeszédben is.
"Fújjunk magunkra parfümöt, hadd lássák, milyen jó szagunk van." | |
| 6338. | [tulajdonos]: sorsok | 2026-08-25 08:02 | Én zöld ágra vergődtem.
Téged az ág is húz. | |
| 6337. | [tulajdonos]: helyes? | 2026-08-24 21:28 | | Erdélyi Zsuzsanna a közölt imádságoknál mindig közli, hogy mikor, hol és kitől hallotta. Alapvetően alkalmazkodik a hivatalos megnevezésekhez, de a sok „Csehszlovákia” között van „Szlovákia” is, Borsod-Abaúj-Zemplén megye helyett Zemplén megye, vagy éppen Győr-Sopron megye helyett Sopron megye is. | |
| 6336. | [tulajdonos]: 14 | 2026-08-24 21:05 | Váratlan ajándék a vonyarcvashegyi strand bejáratánál, egy polcon szabadon elvihető könyvek. Az egyik Marnix Gijsen: Télemakhosz falun c. regénye. A létezéséről sem tudtam, de egyszerűen jó volt kézbe venni. Alcíme szerint „Felhőtlen, szélcsendes történet”. A vége felé az író egy rövid versecskét idéz, amelyre édesanyja tanította:
Ha megtérek ágyacskámba,
Tizennégy angyal vigyáz,
Kettő fejtől,
Kettő lábtól,
Kettő jobbról,
Kettő balról,
Kettő altat,
Kettő ébreszt,
Kettő pedig megmutatja,
Merre visz a mennyek útja.
Megborzongok, mert Erdélyi Zsuzsanna archaikus népi imádságaira emlékeztet nagyon, le is veszem a polcról, hogy meggyőződjek róla. És igen: jó néhány kezdődik a flamand író több mint száz évvel ezelőtti gyermekkorában még élő imádsághoz hasonló fordulatokkal.
„Én lefekszem én ágyomba, / Mind egy álom koporsómba, / Őrizzetek szent angyalok…” vagy
„Én lefekszem én ágyomba / Testi lelki koporsómba / Három angyal fejem fölött / Egyik őriz, másik vigyáz / Harmadik a bűnös lelkemre vár…”
Sokszor jut eszembe, hogy a magyar könyvkiadás aranykora a múlt század hatvanas-hetvenes évei voltak. És milyen különös, mind a flamand író könyve, mind az Erdélyi Zsuzsanna-mű 1976-ban jelent meg. | |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
|
