. . SEBŐ EGYÜTTES: FOLKSZIMFÓNIA (1979) . A koncertfelvétel különlegessége a mély irodalmi tartalom és a Sebő együttesre jellemző autentikus népzenei hangzás találkozása. . .
Duna-part . Szeretek itt elülni este, ahol a vízibusz tútol hosszút, búsat, utolsót, ahol a hűsebb vérü vének sötét kabátban mendegélnek mint lábrakelt koporsók. Ha már nem tudok verekedni, hozzájuk fogok öregedni. .
Maradtam volna senki . Maradtam volna otthon, maradtam volna senki, lennének jó haverjaim: kártyázni, moziba menni! A legegyszerűbb öröm is elkerül. Jobb a közönyösnek, jobb az állatnak, jobb, mint nekem reménytelenül. .
Ahol a töltés tündököl . Ahol a töltés tündököl kis, gyűrüs fehérkéivel, a nagy fényességben szemetvakító virágaival, kutyaszemű kamilláival ahol a töltés kanyarog, a hőségben fehérizzású köveivel, síneivel, ott kószáltam fiatalon, ledöntve a biciklimet. Bejártam birodalmamat, derékig az ezüst gazokban, zsályák lilultak, olajos talpfa alól kavicsot szedtem, zoknimra zöld bogáncs tapadt, sok kis gömbölyű tüskésdisznó, hajamba raktam, s elgondoltam, milyen eszkimó lehetek. Aztán rájöttem, hogy: vagyok, kezem-lábom döbbenve néztem, hogy mozdulnak, ha akarom, s hogy ők egyedül az enyémek. Soká álltam a síneken, kőfehéren a boldogságtól, boldogan és közönyösen. S a világ elfogadott engem. .
Mikor az újhold sikoltott . Barátomhoz egykor kimásztam az ablakon, a mészcsöppöktől kékcsillagos állványokon, mikor az újhold sikoltott. Illatozott a gyantás deszka. A mészhegyek is lábrakeltek, fehérizzású elefántok. Meszes csillék mint óriás bölcsők, billegtek a holdban s tudtam, hogy meg nem halhatok. Ó ti gyönyörű mulatások, ti ragyogó szerb citerások, sírig peng hozzám húrotok. .
