DOKK


 
2843 szerző 39285 verse
dokk.hu irodalmi kikötő :: alapítva 2000-ben
Bejelentkezés
KIEMELT AJÁNLATUNK

Dobos Krisztina
  Aki a kórházkertben lakott
Új maradandokkok

Egry Artúr: kést tart a kéz (Csontváry Kosztka Tivadar: Almát hámozó öregasszony 1894)
Albert Zsolt: Hátha*
Szakállas Zsolt: Így tűntünk el...
Szakállas Zsolt: mátrix
Szőke Imre: Ötven évvel később
Bara Anna: Apám útja - 2. verzió
Szilasi Katalin: A titok
Bátai Tibor: Hova lett?
Tamási József: másik Magyarország dűlő
Szőke Imre: Achilles orr
FRISS FÓRUMOK

Szilasi Katalin 5 órája
Nagyító 6 órája
Ötvös Németh Edit 6 órája
Szőke Imre 7 órája
Szakállas Zsolt 8 órája
Bátai Tibor 8 órája
Ilies Renáta 9 órája
Mátay Melinda Mária 9 órája
DOKK_FAQ 9 órája
Gyors & Gyilkos 14 órája
Tamási József 19 órája
Gyurcsi - Zalán György 1 napja
Egry Artúr 1 napja
Tímea Lantos 2 napja
Serfőző Attila 2 napja
Kiss-Teleki Rita 3 napja
Bara Anna 3 napja
Albert Zsolt 4 napja
Duma György 5 napja
Horváth Tivadar 6 napja
FRISS NAPLÓK

 Bátai Tibor 6 órája
Minimal Planet 6 órája
nélküled 11 órája
Hetedíziglen 11 órája
útinapló 13 órája
Készül az album 1 napja
az univerzum szélén 1 napja
PÁLÓCZI: BRÜSSZELI CSIPKE 1 napja
N. D. S. L. (Vajdics Anikó) 2 napja
Janus naplója 2 napja
argumentum 2 napja
Vezsenyi Ildikó Naplója 2 napja
Párbeszéd a DOKK jövőjéről 3 napja
ELKÉPZELHETŐ 4 napja
Ötvös Németh Edit naplója 5 napja
BECENÉV LEFOGLALÁSA
VERSKERESő

Részlet a versből:
SZERZőKERESő

Szerző névrészletre:
FÓRUMKERESő

Szövegrészlet:
FOTÓK


NAPLÓK: Gyurcsi
Legutóbbi olvasó: 2025-09-03 02:19 Összes olvasás: 162042

Korábbi hozzászólások:  
1404. [tulajdonos]: elmondom2025-08-27 21:11

Van nekem egy gazdaságom.
Pizsamások a lovak,
a lovászunk calvinkleinnel
űzi el a szagokat,
a bölények porcelánból
pí-vizet lefetyelnek,
van külön egy bölény-CT
- az jár minden betegnek.
Két medence. Egy embernek,
egy nagyobb a kuvasznak,
meg egy dögkút azoknak, kik
velem gyakran kibasznak.
Az istálló korabarokk,
damaszkuszi a lapát,
ólomüveg díszíti az
állatvelnessz ablakát.

Ez egy mintagazdaság, és
már az se egy nagy titok,
bővülgetünk, lesz még más is,
mert nem csupán antilop.


1403. [tulajdonos]: - Mivanmivanmivan?!2025-08-26 15:05

Érdekes, a Diszpléjt ugyanúgy illesztettem be a jútyúbos beillesztési kóddal, mint az eddigieket.

Mindegy, ha valakit érdekel a videó - mondjuk az eddigiekért se volt nagy tülekedés -, akkor itt van a linkje:

https://youtu.be/gRpDy1ET2u0


1402. [tulajdonos]: Diszpléj2025-08-26 14:50

1401. [tulajdonos]: Nem én kiáltok2025-08-24 19:13

1400. [tulajdonos]: Nem mondhatom el...2025-08-21 02:44

1399. [tulajdonos]: vers?2025-08-02 17:37

1398. [tulajdonos]: laposföldműves2025-08-01 17:34

körülnéztem önmagamban
mint egy üres terem
nem kell az analógia
biankó a fejem
szomorúan azt keresem

érdekes ki lenne
rajtam kívül akárki jó
biztos vagyok benne
kibe tudnék belerúgni
úgy sunyin öv alatt

hogy érdekes legyek én is
másom már nem maradt
egy önálló gondolatért
eladnám a lelkem
jaj mi ez a csörömpölés

a lécet levertem


1397. [tulajdonos]: mikepércsi anyák2025-07-31 01:01

1396. [tulajdonos]: FN 8082025-07-24 15:16
FN-808-Egyed-l
ftp image hosting


1395. [tulajdonos]: truváj2025-07-16 14:07

A nyolcvanas évek elején voltam detektív.

Amikor felvettek, köteleztek arra, hogy rövid időn belül elvégezzek valami különbözeti iskolát vagy tanfolyamot ahhoz, hogy a már meglévő diplomámat rendőrtisztivel is kiegészítsék, én boldogan vállaltam, addigi életemben is előbb volt meg egy-egy szakma iránti érdeklődésem, mint a hozzátanultak, tán ez az oka, hogy szerettem tanulni. A jó – és élvezettel végzett – munka alapja a stabil tudás, hát persze, hogy beleegyeztem.

Sajnos erre a tanfolyamra sose került sor, az újpesti rendőrkapitányság nem engedhette meg magának, hogy egy nyomozót fél évre elengedjen, minden jelentkezésemet elutasították azzal, hogy majd jövőre, de akkor aztán mindenképpen…

Egy nyomozó a munkája során Szkülla és Kharübdisz sziklái, a kötelezettségek és a jogosultságok közötti szűk szorosban hajózik, mindkét szikla szigorú törvényekből áll, és én nap-mint-nap éreztem a hiányos ismereteimből adódó bizonytalanságot, nem volt választásom, a Büntető Eljárás és a BTK köteteit bújtam, a szűkszavú, csak a lényeget tartalmazó paragrafusokat néha pusztán értelmezni is nehéz volt, nagyon megkönnyebbültem, amikor valamelyik kollégám tankönyvet is adott, de csak a BE-hez, a BTK-hoz nem.

Az én BTK-m egy tenyérnyi, de elég vastag könyvecske volt, és mivel szinte mindig magammal hordtam, igen megviselt külsővel bírt, hol a zsebemben, hol egy táska alján súrlódott egyéb dolgaimmal, ráadásul sok lap ki is járt belőle, egy alkalommal aztán nekiduráltam magam, szilikonnal beragasztottam a lapokat, és a borítójára pedig egy fényes, strapabíró karácsonyi csomaglópapírt kasíroztam, jól nézett ki, fehér alapon piros Mikulások, mint egy mesekönyv.

Aztán a belseje, most nem emlékszem, hogy akkoriban volt-e már sárga szövegkiemelő, ha volt is, nekem akkor se, ceruzával húztam alá benne a fontosnak vélt dolgokat, és ezeken a helyeken már szinte magától is kinyílt.

Akkoriban én a járműlopásokra voltam zömében ráindítva, az úgy történt, hogy ellopták a motoromat, az osztályvezetőnek meg felcsillant a szeme, jólvanbazmeg, mostantól te leszel a járműves, mert meg akarod keresni a motorodat!

Őrnagy volt vagy már alezredes, a lényeg, hogy öreg nyomozó, belelátott a lelkekbe – ez egy jó detektívnél évek alatt kialakul -, az, hogy a leghatékonyabb kopó én lettem, tényleg bejött, az irodámban több cucc volt felhalmozva, mint egy kisebb műszaki boltban, közel negyvenszázalékos felderítésem miatt már levették a méreteket a viaszszobromhoz, hogy betolják mádám Tüszó múzeumjába – de a motorom nem lett meg.

Azt hiszem, sikereim egy része kihallgatási szokásaimnak köszönhető.

Nem haragudtam az elkövetőkre. Normálisan, tulajdonképpen barátságosan beszéltem velük. Nem bosszantott, ha egy tettes tagadott, mert az az ő dolga, az enyém meg az volt, hogy vitassam állításaikat, rávezessem azok tarthatatlanságára, bizonyítsak.

Példa: - már este volt, mindketten vehemensen érveltünk, én meg közben elővettem az otthon becsomagolt szendvicset, kettévágtam, aztán rágás közben vitáztunk tovább.

Azért már volt némi hírem az elkövetők között, látták, hogy nekem egy célom van, kideríteni, hogy mi történt, és nem az, hogy rájuk a törvény teljes szigorával sújttassak, féltettem őket a börtöntől, az esetek kilencven százalékában fiatalokról volt szó, ha egy fiatalt hosszú időre összezárnak kipróbált gazemberekkel, predesztináljuk őket a bűnözői életmódra, meg az is eszembe jutott időnként, ha sráckoromban lebuktam volna néhány hülyeségemmel, én se lehettem volna rendőr.

A tettes beszél, én gépelem a jegyzőkönyvet. Ha hülyeségeket beszél, akkor én is azt írok. Aztán kihúzom a papírt a gépből, kiértékeljük. Ez ezért nem igaz, az meg azért, semmi gond, én ezt be tudom bizonyítani nélküled is, de ami a papíron van, az azt jelenti, hogy konok tagadás, nem szeretik a bírók, sokszor puszild meg anyádat, egy darabig nem látod.

Volt, hogy három napig is így ment, mire a delikvens belátta, semmi értelme a tagadásnak, őszinte lesz.

Ilyenkor én az addigi jegyzőkönyveket kihajítottam, új lap a gépbe, az első mondat így hangzott:

- Alulírott X.Y. őszinte, feltáró jellegű vallomást teszek…

Így aztán ezek a fiatalok nem mentek börtönbe, felfüggesztett, próbára bocsájtás, pénzbüntetés, de semmiképpen nem tömlöc, a kilencvenes években köszöntek rám kisgyereküket sétáltató mosolygó párok, jónapot felügyelő úr, na ki vagyok? rázza a kezem, nem ismer meg? tudja, az a piros Simson, aztán én szerelő lettem, azt látná, most mekkora motorom van, de ezt már vettem, be nem áll a szája, már tudom, ki, Laci már tizennyolc évesen profimódon alakította át a lopott motorokat, a vérében volt, olyan megoldásokkal élt, hogy a profik jegyzetelhettek volna…

Na, hát én jól elkanyarodtam attól, amiért írni kezdtem, volt nekem egy módszerem, a fiatalok általában valamilyen járművel jártak rosszalkodni, kismotorral, apu kölcsontrabantjával, aztán amikor nálam ültek az asztal másik felén megszeppenve, rájuk fért még egy kis szeppentés, elővettem a mikulásos mesekönyvet, na, öregem, olvasd fel hangosan, mi van ott aláhúzva, BTK ixedik paragrafus, ELKOBZÁS,
(1) El kell kobozni azt a dolgot,
a) amelyet a bűncselekmény elkövetéséhez eszközül használtak vagy arra szántak…

- Mivel is mentetek akkumulátorokat lopni?
- Hát a Trabanttal.
- Most azt nézd meg még egyszer, mert elfelejtettem, hogy el lehet, vagy el kell kobozni?
- Kell…
- Látod, nincs sok választásom.

Persze nekem még ismerősöm se volt, aki hallott ilyen súlyú cselekménynél egy valóban foganatosított elkobzásról, de a paragrafus ismertetése sokat faragott egy-egy tettes kivagyiságából, közelebb hozta a konszenzust.

De ez most miért jutott eszembe?

A törvényhozás. Boldogan mondják, olyan törvényeket hoznak, hogy a dílerektől el lehessen kobozni a luxusautóikat stb.

Úgy rémlik, hogy az a BTK, amiből én dolgoztam, olyan 78 körül született, arra nem emlékszem, hogy hányadik paragrafus volt az elkobzás, a mostaniban a hetvenkettedik, nem hozni kell új törvényeket, alkalmazzák a meglévőket, igaz, azon nincs mit nagy ötletként bejelenteni…



Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!




Kedvenc versek

Egyelőre a lista üres. Bővíteni a listát az egyes versek olvasásakor lehet.
Mások kedvenc versei

2025-06-02 18:30 Jók
2024-05-30 08:23 l
2024-01-06 21:31 Sokadik
2023-07-15 16:45 Kosztolányi M. szerint
2023-07-10 12:57 Genovéva ajánlása
2022-10-13 10:07 lilis
2022-05-13 09:03 lili
2021-11-05 08:42 lista
2020-11-27 16:47 Kedvenc verseim
2020-09-25 22:55 furim
ÚJDONSÁGOK a dokkon

2025-09-02 23:52   új fórumbejegyzés: Szilasi Katalin
2025-09-02 23:52   új fórumbejegyzés: Szilasi Katalin
2025-09-02 23:01   Napló: Bátai Tibor
2025-09-02 22:51   Napló: Minimal Planet
2025-09-02 22:31   NAGYÍTÓ /Burai Katalin:Szegény idők/
2025-09-02 22:30   új fórumbejegyzés: Ötvös Németh Edit
2025-09-02 21:51       ÚJ bírálandokk-VERS: Csapó Angéla Életkép
2025-09-02 21:36   új fórumbejegyzés: Szilasi Katalin
2025-09-02 21:28   új fórumbejegyzés: Szőke Imre
2025-09-02 21:08   új fórumbejegyzés: Szakállas Zsolt