DOKK

Folytatódnak a Dokk estek, az eseményt a dokk.hu facebook lapján is hirdetjük.

 
2838 szerző 38519 verse
dokk.hu irodalmi kikötő :: alapítva 2000-ben
Bejelentkezés
KIEMELT AJÁNLATUNK

Németh Bálint
  Extrasystole
Új maradandokkok

Sági Ferenc Dénes: séta a duna parton bécsben
Sági Ferenc Dénes: árnyék a földszintről
Sági Ferenc Dánes: nem neked ./?
Sági Ferenc Dénes: sweet little lies
Pataki Lili: Piszkos gondolatok
Zsigmond Eszter: Köszönöm
Doktor Virág: Mindig csodáltam Önt ( Ady Endre tiszteletére)
Csurgay Kristóf: Hamar-szerelem
Csurgay Kristóf: Orosz rulett
Csurgay Kristóf: válasszá érkező várakozás
FRISS FÓRUMOK

Vezsenyi Ildikó 19 órája
Kiss-Teleki Rita 21 órája
Gyors & Gyilkos 1 napja
Pataki Lili 2 napja
Vadas Tibor 2 napja
Albert Zsolt 2 napja
Sági Ferenc Dánes 2 napja
Sági Ferenc Dénes 2 napja
Pintér Ferenc 2 napja
Bara Anna 4 napja
Valyon László 4 napja
Bátai Tibor 5 napja
Tóth Gabriella 6 napja
Farkas György 6 napja
Szilasi Katalin 8 napja
Karaffa Gyula 8 napja
DOKK_FAQ 9 napja
Gyurcsi - Zalán György 9 napja
Tóth János Janus 11 napja
Zsolt Szakállas 12 napja
FRISS NAPLÓK

 Hetedíziglen 56 perce
Szuszogó szavak 1 órája
ELKÉPZELHETŐ 1 órája
Ötvös Németh Edit naplója 2 órája
Vezsenyi Ildikó Naplója 4 órája
Bátai Tibor 13 órája
PÁLÓCZI: BRÜSSZELI CSIPKE 14 órája
A vádlottak padján 23 órája
- haikukutyin - 1 napja
A HÁRMAK 2 napja
A fény nem publikus 2 napja
Paricska. Életmű 2 napja
Baltazar 2 napja
A VERS LEGYEN VELETEK 2 napja
Gyurcsi 3 napja
BECENÉV LEFOGLALÁSA
VERSKERESő

Részlet a versből:
SZERZőKERESő

Szerző névrészletre:
FÓRUMKERESő

Szövegrészlet:
FOTÓK


NAPLÓK: Gyurcsi
Legutóbbi olvasó: 2023-09-23 09:45 Összes olvasás: 110800

Korábbi hozzászólások:  
1190. [tulajdonos]: Petőfi is lefogyott?2023-09-20 10:17

Tisztelettel jelentem, hogy speciális diétám bevált, 127-ről ma reggelre 100 alá kúszott a digitális kijelző. Nosza, előkaptam a Petőfi-összest, abból mindig lehet meríteni!


Petőfi is lefogyott?

Gyermek vagyok, gyermek lettem újra,
hajolhatok kevesebbet fújva,
nem ér véget a hét csütörtökön,
tükör nélkül látom már a tököm,
mérlegemen nem koppan a skála,
körbeér már anyám kötött sála.

Hol vagytok, ti régi játszótársak?
Hihettek a régi közmondásnak,
sovány testben is gazdag a lélek,
csak, ha erős szél van, akkor picit félek!
Ha félig van, az is telepohár!
„Cserebogár, sárga cserebogár” …

Azt mondják, hogy „mázsa alatt – gyerek!”
A végén még iskolába megyek,
lekapom a bajuszt, a szakállat,
harapok majd, mint egy bősz vadállat
- ez hülyeség, fog nem nő ki megint…
De erre egy magamfajta legyint!

Hol születtem? Nem ezen a tájon.
Nem akadok fel ilyen apróságon,
már itt élek, immár ez a hazám,
itt ásnak el a homokba, lazán,
megyek, veszek véglegre egy helyet,
és egy S-es ládát XXL-es helyett!

Húsz év után száz alatt a súlyom.
Nem döng a föld, amikor elcsúszom!
Húsz esztendő... az idő hogy lejár!
„Cserebogár, sárga cserebogár.”
Gyermek vagyok, gyermek lettem újra,
lötyögnek a gatyáim, de durva!

Hol vagytok, ti régi játszótársak?
Ott, ahol most éppen hahotáznak?
Odafutnék – de sajog a térdem…
Nem hajlik már úgy, ahogyan régen.
De a pofám! Azon nincsen kosár!
„Cserebogár, sárga cserebogár.”

És mostantól barátom a mérleg,
nem sandítva nézem, mikor mérek,
könnyen vágom lábamon a körmöm,
mállik-foszlik a húszéves börtön,
napról-napra szűnik a sok határ!
„Cserebogár, sárga cserebogár!”



1189. [tulajdonos]: re: Baltazar - animal2023-09-16 17:34


„…szorongató volt látni a nyomorúságos állapotban lévő állatot, és még nyomorúságosabb volt látni, hogy nevetnek rajta azok, akiknek szerencsésebb sors jutott.”

Tamás! Ha a nyomorúságba taszított emberek felé is hasonlóan tudnál érezni, még barátok is lehetnénk!


1188. [tulajdonos]: nem megy az olyan könnyen2023-09-14 01:09

Álmodik a nyomor!

Ahhoz, hogy valaki becsurcsizódjon, nyitottnak kéne lennie a világra, önálló gondolatainak kellene lennie, némi morált is fel kell csipegetni hozzá, tisztességesen kéne bánnia másokkal, és ki kellene vakaródzni a HÁRMAK – nevű szektából… De, mint látjuk, összenő, ami összetartozik.


1187. [tulajdonos]: Tombol a komisszár.2023-09-14 00:09
Tombol a komisszár.

Pedig a szakma hagyományai szerint ez kilóg a munkaköri leírásból, hiába, egy feléledő hivatás, megszakadt az a folyamat vagy harminc évre, amikor a mesterek tanítgatták az inasokat a fortélyokra, a nagy öregek többnyire meghaltak már, akik pedig élnek, inkább titkolják szakmai múltjukat, mintsem dicsekednének vele.

Mindegy, pár év, és beletanulnak, a vármegyét se mondjuk még álmunkból felriasztva is, az ispánságot is meg kell szoknunk újra, a hűbéresség még zötyög, a gazdagok se tanulták még meg a kiváltságok mellé a kötelezettségeket is - gondolhatunk itt egyébként Széchenyire és főként Sina Simonra (aki minden volt, csak nem magyar), a magyar főváros egyik jelképe kötődik hozzájuk, most meg olyan cigánykodás folyik a Lánchíd körül, hogy a fal adja a másikat.

Szóval azért igyekszik a komisszár, ez nem tagadható, majd beletanul.

Már utánajár a célszemélynek, nem elégszik meg azzal, hogy az egyik helyről kiutálja, követi a másikra, benyomul az illető digitális intimszférájába, figyel, jegyzetel, trollkodik, leköveti a kapcsolatokat, a szimpátiaszövevényt, gyanítom, hogy listát vezet – ebben mostanában nagy segítségére lehetett az egyik célszemély önként megadott névsora -, nyilvántartja az embereket, no nem származás, vallás vagy nemi identitás szerint, csak az elkötelezettségüket figyelve.

Azt nem tudom, hogy megbízást teljesít-e, vagy megelőlegezi a munkát az utólagos elismerés reményében, a manapság megfigyelhető értékelési szempontok alapján nem lepődnék meg, ha a Kossuth-díj várományosai közt is megtalálnánk.

Megjegyzés: - egy kedvelés a szerző felé szólhat a versnek, akármiről szól is az, de szólhat a tartalomnak, akár egy gyengébb vers esetén is, szólhat a szeretetről, amit egy ember iránt érez valaki, ha költő, ha nem. Szakbarbár az, aki egy FB bejegyzésben csak és kizárólag irodalmi értéket keres. Aki pedig elveszíti tisztánlátását pusztán azért, mert ellenszenves a szerző, az nyugodtan menjen kapálni, szecskázza be a verseit, és ismerje be, hogy József A. szellemisége kihozza a sodrából!

Amíg a komisszárságnak nincs FEOR-kódja, addig ezt a tevékenységet egyszerűen zaklatásnak veszem.

Utóirat: - Az „annyit is ér” – szófordulat használata hatalmas lelki sivárságról tesz tanúbizonyságot.

1186. [tulajdonos]: korlátozva2023-09-02 18:26
A mai időjárás, az elviselkető kinti hőmérséklet lehetővé tette, hogy a teraszkorlát felújításával foglalkozzam. Délelőtt tettem-vettem, aztán a videó elkészítése - már bent, félméterre egy szervenventilátortól - legalább ugyanannyi ideig tartott, sebaj, szívesen átadom tapasztalataimat az ifjúságnak, pénzt úgyse tudok hagyni sekire...


1185. [tulajdonos]: I'm a lucky man2023-08-30 06:43

mázlim van
hogy ötvenhatban

négyévesen még nem bírtam el a PPS-t
ismerve magam amilyen hebrencs vagyok
ma én is fasiszta lennék

az is szerencse
hogy nem nyugaton élek a kommunizmust építgetve
ráadásul lányként

lám szeret a gondviselés
hiszen jelenlegi barátaim és ellenségeim
pozícionálnak


1184. [tulajdonos]: véremben a pohár bor2023-08-29 14:57

Az előbb a meó felhívta a figyelmem Kiss-Teleki Rita Újraültetek-című versére, elolvastam.

Nem értek hozzá, így nem tudom, hogy az – egyébként nekem tetsző – vers első sorával tényleg van-e baj, de engem pont ez a sor fogott meg, és agyam nekilódult, ez lett belőle. Hangsúlyozom, nem a verset gondoltam tovább, tehát ahhoz semmi köze!

Az ominózus első sor:

„Még mosolyog véremben a pohár bor…”

felröhög véremben a maligán
bár csupán kétésfél ezrelék
a hetvenkétéve robotoló
erhá pozitív nullások között
egy kétharmadra épp’ elég

a fékek-ellensúlyok a piszoár alól
egy csőben ejtőznek gondtalan
a csurmából visszaszól a józan ész
a hemoglobinnal - a vörösökkel –
neki már nem sok dolga van

már alig kell törődnöm bármivel
csak az a kétésfél meglegyen
elég hogy az ital illata orromban
gőze fogyó agyamban
vagy csak íze legyen a nyelvemen

függő vagyok a maligántól
és az se lehet meg már nélkülem
a kánya bánja már a májam
és az se baj ha vörös lett
izé narancssárga a két fülem

ő van értem és én miatta
küldetésünk már hogy így legyünk
nem láthatom bár látásom kettős
előre hogy így a mennyországba
vagy csak egy szemétdombra megyünk

egy biztos egy magamfajtának
a menny elvonásos pokol lenne
a szemétdombot viszont rekultiválják
száz év múlva senki se tudja majd
hogy a legalján mik vannak benne

Olvasói hozzászólások nélkül
1183. Simf: Így legyen![tulajdonos]: Bocsánatot kérek 2.2023-08-28 11:10
Ezt most (és az első részét is) örömmel olvastam.

1182. [tulajdonos]: Bocsánatot kérek 2.2023-08-27 22:35

Előző bejegyzésemet folytatom.

A jövőben nem lesz szükségem újabb bocsánatkérésre.

Azok az emberek, akik a Dokk eddigi működése alatt résztvevői voltak bármilyen veszekedésnek, egytől-egyig érett emberek, nézeteik hosszú évek alatt alakultak ki. Ebben része volt neveltetésüknek, környezetüknek, saját tapasztalataiknak, a hozzájuk eljutott információknak.

Semmi esély arra, hogy egy stabil vélemény megváltozzon egy vita alkalmával, hiszen a vitapartnerek ellenérveit is már milliószor hallották - sok esetben általuk hitelesebbnek tekintett emberektől -, most pedig egy ellenségesen viselkedőtől olvassák, ennek semmi értelme.

Mégis belementünk a vitákba – bár belül éreztük, hogy értelmetlenül -, mert ott van még egy szempont, egy nyilvános vitában a közönséget a magunk oldalára szeretnénk állítani, biztosan lesznek egyre többen, akik nekünk adnak igazat, de ez illúzió, az erővonalak már régen kialakultak, aki engem kedvel, már akkor döntött ebben, amikor a vita igazán még el se indult.

Akkor marad még az egység összekovácsolásának szándéka, ugye, hogy leiskoláztuk ezeket? De ezzel vége is, mindkét fél őszintén hiszi, hogy neki van igaza, és ő áll jobban a vitában.

A drukkerek pozíciója változatlan, az addig semlegesek pedig elkönyvelik, hogy ezek már megint balhéznak, a vita pedig igazán nem is érdekli őket, sokszor nem is tudják, hogy miről szól.

Viszont minden aktív résztvevő szegényebb lett egy kicsit.

Én elfogadom, hogy egy felnőtt ember már megkötött, mint az Epokitt, és ahogy a vallását, a nemi identitását, a haja színét sem vitatom, úgy a világnézetét sem.

Ha valaki az Istenről ír verset, nem kívánom ateistaként elvitatni ezt a jogát, én is felháborodnék, ha más kikezdene ilyenért valakit. Ugyanígy jár szerintem ez a mentesség a világnézetnek is, és ez nem olyan, hogy „csinálja otthon, a négyfal között”, életünk része, és amíg nincsen cenzúra, szerintem írhatunk ilyen témában is, nem kell egyetértenünk egy szerzővel, de kinevetnénk azt az órást, aki elvitatná Dali jogát, hogy egy órát elfolyóra fessen, joga van mindenkinek a másiktól eltérő világlátáshoz.

Aki másként látja a világot, mint mi, az nem azért teszi, hogy minket bosszantson, jóhiszeműen gondolkodik máshogy, ő mirólunk véli, hogy tévedésben vagyunk. És még az is lehet, hogy egyikőnknek sincs igaza.

Pár ígéret, ezeket mostantól kötelezőnek tekintem magamra!

- Nem írok megjegyzést más írásaihoz, hacsak nem támogatva azt, és addig veszek részt egy párbeszédben, míg az várhatóan negatív irányt nem kezd váltani, akkor – „külön értesítés nélkül” – eldugulok.
- Nem írom le többedszer ugyanazt, akkor sem, ha valaki rólam butaságot ír, de nem először, és arra már régebben reagáltam.
- Nem ugrok provokációra.

Ha komolyan veszem, hogy a Dokk egy alkotói műhely, akkor az írások irodalmi értékeiről kéne, hogy szóljon a dolog, és nem a szerzők személyéről! És ilyen szempontból persze, hogy van helye a vitának, tizenéve csodákat olvastam a Nagyító egy-egy versénél, érdekes, hogy szakmailag néha késhegyre mentek az értékelők, de más szempontok sose kerültek elő.

A lényeg a lényeg, a fenteket magamra nézve kötelezőnek szánom, másoknak csak javaslat, és ha eddigi vitapartnereim elfogadják, sok bosszankodást takaríthatunk meg magunknak. Ha meg valaki visszaél azzal, hogy nem védekezem, akkor – bár tudom, hogy ettől senki nem szedi szaporábban a levegőt – érvénybe lép a „külön értesítés nélkül” …

Más.

Tamás, nekem a fb-on – most megnéztem – 143 ismerősöm van.

Sokan kisgyerekkoriak, még az Általánosból, velük pártállás nélkül voltunk gyerekek és barátok, aztán a későbbi iskolák – az eddigiek mindegyike több, mint ötven éves barátság.

Aztán a tengerészek, velük együtt voltunk szimplán magyarok a Világ sok-sok országában, negyvenöt-ötvenéves kapcsolatok ezek is. És akkoriban senki se gondolta, hogy lehet Magyarországon egyszer más állapot is.

Vannak a rokonok, ők születésük óta azok, sajnos már nem írhatom, hogy valaki az én születésem óta lenne rokonom, én vagyok a legöregebb.

És vannak az újabb ismeretségek, szomszédok, barátok, sőt, egyre több az internetes ismerős is.

Ismeretségem tehát sokfelől állt össze, és egy biztos, hogy a pártállás sose volt szempont, még rokonaim mindegyikéről se tudom, hogy milyen világnézetű – de igazán nem is érdekel.

Akkor most arról, hogy kik és mit lájkolnak nálam.

Van olyan, akinek első kérésre odaadnám a vesémet, és ez kölcsönös. És ha az ördögűzésről írnék, akkor is lájkolna, és elárulom, ha ő azt írná egy kommentben, hogy szarjunk a miniszterek asztalára, akkor is járna egy ölelés-emoji, de neki, és nem annak, amit írt.

Megtehetjük, magunk között vagyunk, hiszen csak az olvas minket, aki kíváncsi ránk, akinek tetszik, az nevessen, akinek meg nem, az csapkodja a sapkáját a földhöz, egyébként, ha idegesít valakit, hogy az idővonalára felugrik a bejegyzésem, ott a három pont, egy kattintás, a kérdés megoldva. Így még az ismeretséget se kell felrúgni.

Tamás, nem szekta az, ha százvalahány ismerősből tízegynéhány lájkot kapok, ezek egy része a barátságnak, a szeretetnek szól, de megjegyzem, hogy ennyi lájkot lehet, hogy a te ismerőseid között is kapnék, hiszen ők is sokfélék.

Egy órája tettem fel képeket arról, hogy miként javítottam meg egy egykezes szorítót, ezalatt összejött öt lájk és egy megosztás, ettől ugyanúgy nem lesz lakatosműhely a fészes oldalam, mint szekta.

Aztán pár szó a vendégségről.

Azt írtad, hogy Tibor vendége vagyok.

Nem, és sose voltam Tiboréknál, ő se nálunk, bár én sokat kérleltem telefonon, hogy jöjjön el, talán rémlik, hogy neked is, na, az lett volna a szó klasszikus értelmében vendégség, akik eljöttek, meséltek is róla, biztosan emlékszel.

De a Dokk az nem vendég-vendéglátó viszony. Még akkor sem, ha Tibornak tulajdonrésze van, a részarányok miatt Busznyák Imi vendége lennék, de ez se igaz, mi kitöltöttünk egy szerződést, már nem emlékszem, miket kellett kipipálni, de minden feltöltött versnél két pipa, most nem lapozok oda, de legalább az egyik arról szól, hogy lemondok valami jogomról, ilyen vendégségben még sose voltam, viszont, ha valamit elvesznek tőlem, az másképpen úgy hangzik, hogy én adok, akkor a Dokk az én vendégem.

De ezekről szót se többet, egyikünk se tudna újat hozzátenni, a legfontosabb, hogy ne fordulja le a székről, a szobámban 28,3 fok van, kint pedig már csak 24, kinyitom az ablakot!


1181. [tulajdonos]: Bocsánat!2023-08-27 07:17

Bocsánatot kérek Bátai Tibortól!

Bocsánatot kérek mindenkitől, aki naplómat olvasta azért, mert olvasni voltak kénytelenek azt a méltatlan veszekedést, amire semmi szükség nem volt!

Most – megelőzve a kánikulát – lemegyek a műhelyembe, ha majd elviselhető lesz fent is a hőmérséklet, folytatom, van még mit írnom.



Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!




Kedvenc versek

Egyelőre a lista üres. Bővíteni a listát az egyes versek olvasásakor lehet.
Mások kedvenc versei

2023-07-15 16:45 Kosztolányi M. szerint
2023-07-10 12:57 Genovéva ajánlása
2022-10-13 10:07 lilis
2022-05-13 09:03 lili
2021-11-05 08:42 lista
2020-11-27 16:47 Kedvenc verseim
2020-09-25 22:55 furim
2019-11-21 14:36 nélküled
2019-11-01 10:46 Francesco de Orellana
2019-10-28 10:21 Kosztolányi Mária
ÚJDONSÁGOK a dokkon

2023-09-23 10:57   Napló: Szuszogó szavak
2023-09-23 10:09   Napló: ELKÉPZELHETŐ
2023-09-23 09:42   Napló: Ötvös Németh Edit naplója
2023-09-23 07:19   Napló: Vezsenyi Ildikó Naplója
2023-09-23 06:46   Napló: Hetedíziglen
2023-09-22 22:29   Napló: Bátai Tibor
2023-09-22 21:55   Napló: PÁLÓCZI: BRÜSSZELI CSIPKE
2023-09-22 16:57   új fórumbejegyzés: Vezsenyi Ildikó
2023-09-22 14:51   új fórumbejegyzés: Kiss-Teleki Rita
2023-09-22 12:16   Napló: A vádlottak padján