DOKK

ELKÉPZELHETŐ bloggernek 5 feldolgozatlan üzenete van.
Kezelésükhöz itt léphet be.

NAPLÓK: ELKÉPZELHETŐ
Legutóbbi olvasó: 2026-03-02 04:04 Összes olvasás: 51301

412.	[tulajdonos]: johnny B good	2026-02-28 10:38
Amikor Egy időben nagyon akartam, szerelmes lenni és gazdag. Nevetséges ugye, a kettő együtt? Főleg, hogy ismersz, átlátszó pózaim - „nagy sofőr leszek, nagy autókkal” Zavart, hogy nem szépen szállnak ki a nők a kamionokból, nem elegánsan. (Anya szerint minden nő előkelő, vagy arra törekszik, így közelítsem őket.) Mit, mennyiért - megjátszás a köbön. Illat addiktológia, szabadság neurológia, iskola mellett tanultam. Viszonylag korán hittem egy írónak, hogy minden másképp' van. Üres papírokról olvastam novelláim. Fejemben készen állt a házam, az utcánk, ahonnét visszahívom a kutyát, a vázában virág egy előkelő asszonynak, - „hogy aludtál drágám?” „óvatosan vezess, ne dohányozz, főleg a kamionok veszélyesek”. Sok, nagyon sok oktatási reform átment rajtam. Játék? Az élet vezérvonala? Minden másképp van, a gazdagság, a szerelem. + Morajlás, csendítőnek lenni vágytam. Tudtam, egyszer el fogom mesélni. Láttam, szagoltam amikor húzták a mézesmadzagot nemzeti erődítményben, gazdagodásban, hazugságban élésben, bárhogy - meséltem a legnagyobb szerelmeskedés idején - bárhogy, de hazug maradtál te is, én is.

411.	[tulajdonos]: johnny B good	2026-02-12 13:10
huszonnégy fok jaj ne kopogjon karácsony katalin napján anya figyelte az eget ágat gyűjtött paraszt ház fáztunk eleget mintha autónyi aranyat meghozták a farkaslyuki szenet öcsémmel fallabdáztunk fáztunk eleget jó puha ágy meleg szoba mondogattuk ugye apa vigyorogva jöttél megraktad faszán karácsony előtt megérkezett a kazán huszonnégy fok gyerekek jó meleg ágy puh jó puh a jó puha ágy meleg szoba mint a bolond ugráltam leesett rólam a gatya + Ugandában mérem üzleti lehetőségemet szeretik az eurót nevelek két csikót vallás emberek türelme figyelek mérek mindent ahogy apa óránként hőmérőzted a meleget karácsony jön kiépítettem egy fantázia-szigetet állandó huszonnégy fok van az ég adja fáztam eleget

410.	[tulajdonos]: johnny B good	2026-02-01 10:19
Hideg atomok IV. Néha csodálkozom, hogyan lehetett ásatni velem is a gödröt, mennyire meg lehetett csináltatni velem a jelent. Hogy az élet megrontóinak terveit végrehajtsam. Mégis, egyszer a párhuzamosak összetartottak. Horizont fölötti radar képernyőjén, egy különös erődítmény magába szippantott, táltosított, hogy űzzem el magam a megálmodtató szülőföldről, álljak félre, új hazát keresve Franciaországtól Ugandáig. Hajrá magyarok. Nyugodt vagyok, európai nyugodt. Afrikainak bolond. Ugandában ébredni: mint a születés. Nem bántanak, ajánlkozom a nemzeti parkban kisebb munkára. Kudarc, fehér vagyok, túl fehér, túlgondolom. Itt azt érezni fehérnek lenni kudarc. Gátja a teljesedésnek, az ernyedésnek. Két nap, s rájönnek a fehér gőg lenőhet rólam. Rájönnek, hogy tudom, öröm nélkül nincs mély üresedés, nincs felejtés. Nem lehet visszatérni a kezdethez, öröm nélkül csak verset lehet írni, egy büszke, fényes narrátornak. Felhőmottóval sírkövön. Egy narrátor összekevert miliőkkel: Szalajka-völgy, Szajna-völgy, Gorilla szafari. Churchill jól tudta ezt is, Uganda a természeti világ mentsvára. Az utazó, túl meglepődésen, félig hulla, félig tánctermi széptevő, ír. Naplójában tíz, tizenöt végállomás. Szép, egyszer majd gorillák között éri a szívmarás. Maradványait vitetnék útlevélbeli címére, vagy a tengerre, ha tengerész, és vitetnék a naplóban írtak szerint Szilvásváradra, világháborúkon hőzöngésbe halt őseihez.

409.	[tulajdonos]: johnny B good	2026-01-20 11:37
Édesség-összeszerelő (Tarr Bélának) körülményeidben viszonylag hamar eljutsz odáig hogy kimondod itt semmi sem jó mézes kalács fölött agyalsz miként tehetnéd jobbá (make great again) a gyár ahol Magyarország szebbik arcát gyártják munkaerő hiánnyal küzd körbe kerített szemétdombokon véres bicskázás kurvák és hajtóik - új kitántorgó másfél millió öl anya és gyermek öl a választék tanító és hittető viszonylag hamar kiderül miben vagy jó hasznos akarsz lenni kezdetben minden áron elviseled a tolakodást még most sem te jössz későn érted meg hogy irányított kijátszás folyik lehetőségeid felfogásaid ellen és a játék résztvevőjeként tipró hatalommal állsz szemben te nem tudsz nemzetes-csalni aljasulni nekik tetszőt tenni mondani van egy állapot amikor kívül vagy az időn mert hagyod hogy kiszorítsanak pedig a busz utca város ország és idő a tiéd is elbaszott nap mondod nap pedig tudod év tized század ezred megfosztva az sincs hogy egyszer még puszi hogy vagy dicsőített gyalázat: önirtás majd most és megint majd most reményt cukrosító pátosz és elkövetkezik az állapot félni a reménytől a másiktól nem akarsz közreműködő maradni cinkosozni szópankrátorok között - Nem maradni kilátástalanok földjén szántó-vető marokszedő-batyus őseid viszed esküvel halt katona és vasutas őseid viszed bölcsőd kint az udvaron tanulófüzeted szélben vinyettán elmosódott neved totya kazán szolár kábel az inverterben úgy adod el örökséged az udvari tűznek hogy pironkodó ifjúsághoz bólintasz nem bírod kimondani: jól van ez így

408.	[tulajdonos]: johnny B good	2026-01-09 14:27
Kilábalás (otthonom keresve) Bennragadni a hátraarcban. A mimikában, ami plasztikai sebészet reklám plakátjain volt látható Normandia szerte. Tengerészzsákkal a vállamon, néhány órája hajóztam ki, radikális sétáim voltak. Azon a szentestén egy kiűzött ördög gyerek kiságyat ringatott. Majd megevett a kíváncsiság ki lehetett benne. Talán üres, mint én. Mint minden arckifejezésem a fotókon, amik akkoriban készültek rólam. Különös kontrasztban szenvedélyes nők csoportja kánkánozott át a Jeanne d’Arc hídon. A rágógumit kiköpve öntött el a villanás, hogy ez jó hely lenne nekem.

407.	[tulajdonos]: johnny B good	2025-12-25 09:42
A tiprás barbárjai X. Mission impossible Elmondhatom a magam okosságait, de én már nem vagyok magyar. Bár úgy van, hogy az ember valamilyen fészekben, behatárolt államban német, angol, japán polgárnak születik. Dokumentálva seregnyi igazolvánnyal, egyiken sem felírva, hogy E m b e r. A magyaroknak nincs identitásuk, vagy nagyon is van egy idealizált hamisság. Nincs következetes kitartás, mert nincs társadalmi alap, vasbeton. Illúzió van. Himnuszos illúzió. Ki a magyar? Aki bizalmatlan. Bizalmatlan és rafinált. Rafinált és meg nem értett, akivel folyvást elhitetik a jó életet. És a hittető isten után az Isten. Egy tönkretett társadalomnak mindig új szózatok kellenek, ígéret, kifogás és csoda. Egy tönkretett társadalom bizalmát helyreállítani mission impossible.

406.	[tulajdonos]: johnny B good	2025-12-23 07:18
Pusztulás, memoár és én Jaj - elkezdtem szeretni magam. Ha születésem büntetés volt, tudatni kellett volna meddig tartson. Akkor azt mondanám ez így ember-isteni, s a nevem pecsét és ítélet, nem mocskolható be. De a háború nem ér véget, hiába képzelitek. Persze kellenek a békerajongók, asszisztálók, pátoszos udvari pojácák. Sisakrácson átköpött hizlaló kötőanyag. A lélek legeslegelső ütközése. Navigációs építmények, pengeélen villanó szavak, harsonaszó halálcsóvában. Halálcsóva öröklétben: hegy és szél vinnyogás. Pengesuhanású pillangó. Idő. Ezek mind kellenek, hogy a mindenséggel szerettessem magam. Hiszen a nevem nem pecsét, nem ítélet; minden szentséggel bemocskolható. Alleluja, pusztuló ember vagyok, örökös és örökbeadó. Hozzám tartozik a megfoghatatlan, hogy várni tudjak és várni tudok, mint anyák a magzatvíz szivárgásra, a kiválásra, a pusztulás utáni magamra. Várni az ismétlődő ősrobbanást. Red Light Runner hinned kellene el lehet halasztani gyökérzet láthatatlan káosz elévülés betemetett függőség mint vakond fel- ki kell törnöd egyszer el lehet azt halasztani mindent ellopnak az odanézésed is a magány mint személyes ügy csupa megállj-parancsolás ki kell törnöd egyszer a piros lámpa egy hóbort ember-törvény mint szén-szem és répa orr íme az ember aki hóból van véres csali különös csendre hangszerelve ki kell törnöd amikor szikkad a harmat amikor már minden irányból piros fény villog akkor az már nem is irány az összes busszola amit visszatükröz szemed a jobbra balra kitett hajólapát abban a világban marad amiből mostanság navigál hited

405.	[tulajdonos]: johnny B good	2025-12-14 09:12
merengés a tengeren ha kimerné merné valaki lenne engedély és lenne hová lezajlana a tiltakozás titokban maradna korrupció mit jelentene a felszínre került mély bűz az elsüllyedt jézus

404.	[tulajdonos]: johnny B good	2025-12-06 13:45
Tárgylemez Mióta hordod preparátum részed Ó ha megkérdeztek volna meg akarsz-e születni semmit sem látva forró augusztusi délutánon meg akarsz-e születni tüdővel emberi testben millió gén és szövet hogyan akarsz lélekkel lélek nélkül Történelem örökléssel azt a trikolort sem látva ó ha megkérdeztek volna vállalod-e az eltelt jövőt s az összes körülményben bízol-e hiszel-e a testálódó nemzetes hebehurgyaságban Esetleg el fogsz veszni s nem kerülnek részletek mint baktériumtenyészet tárgylemezre és verselsz a szépirodalomnak Meg lehet úszni ó ha kopoltyúval meg lehet úszni De nem úszod meg mióta hordod preparátum részed a nyilt óceánon hiába foszlik rólad dogma és szózat öngyógyító csönd felcser propagandában Mióta nem kérdezel vissza szemedben fény és nyugtalanság így ér delfinek barátsága s a képzelet fölfeszíti tested (Kerek kabinablak vízvonal alatt fekete polár takaró névvel ellátva nemcsak dekorációhoz)

403.	[tulajdonos]: johnny B good	2025-11-29 14:47
Az önkínzás élménye III. Csak a semmihez fogható. A lehelet például nem olyan, még a kétségektől meglátszó lehelet sem, vagy füst a gyertyaláng fölött. Az emlék megszokja az embert. Kódolt kényszerként gyötör, húsvétról húsvétra változni akar. Az ember megszokja emlékeit. Akaratán kívül változtatja, alig észlelhetőn annak a helyére beszúr valamit, ami múlt év óta már idegen életmaradvány. Mintha össze lehetne rakni húsvétra, de a közeljövőben. Mintha ujjongásnak a képzelet helyezne el egy világot. Az álmatlanság sötétmozijában világítótorony az emlék. Amikor már azt se tudja az ember miféle belső huhogást hall, őrült részeg, vagy éjjeli bagoly. Áll és dohányozik - a cigarettavég mintha ébredésének napfénye világít a bizonytalanságsírba. Veszélyes rálelni az átvilágított mára, az ember mai önmagára. Az egykori én távolról figyel. Sem érte sem ellene. Mint az Isten: semmit nem tesz, s az emlék hatalmas víz, mi eltöröl sivatagot. Még az sem olyan. Csak a semmihez fogható

Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!