DOKK

Folytatódnak a Dokk estek, az eseményt a dokk.hu facebook lapján is hirdetjük.

 
2834 szerző 38235 verse
dokk.hu irodalmi kikötő :: alapítva 2000-ben
Bejelentkezés
KIEMELT AJÁNLATUNK

Németh Bálint
  Extrasystole
Új maradandokkok

Karaffa Gyula: Nem tehetem...
Szilágyi Erzsébet: Éjszaka
Wesztl Miklós: A verébcsapat röpte
Vadas Tibor: Egyszerű történet
Tóth János Janus: vers a néhai
Vezsenyi Ildikó: Ki szeret ki?
Bara Anna: mielőtt megérkezne
Szilasi Katalin: Az Őszhöz
Kiss-Teleki Rita: Felemás
Miskolczi B. László: Meglepi (Meglepetés II.)
FRISS FÓRUMOK

Karaffa Gyula 2 órája
Gyurcsi - Zalán György 18 órája
Ötvös Németh Edit 19 órája
Tóth János Janus 1 napja
Tóth Gabriella 3 napja
Vasi Ferenc Zoltán 3 napja
Gyors & Gyilkos 4 napja
DOKK_FAQ 5 napja
Farkas György 5 napja
Kiss-Teleki Rita 6 napja
V. Szabó Mátyás 7 napja
Szilágyi Erzsébet 7 napja
Szilvási István 7 napja
Vezsenyi Ildikó 8 napja
Kosztolányi Mária 9 napja
Szilasi Katalin 10 napja
Bátai Tibor 12 napja
Wesztl Miklós 12 napja
Vadas Tibor 13 napja
Bara Anna 13 napja
FRISS NAPLÓK

 A vádlottak padján 3 órája
történések 4 órája
Minimal Planet 5 órája
Pssz!Ich-ézis 14 órája
Bátai Tibor 14 órája
Hetedíziglen 15 órája
törmelék 18 órája
Baltazar 20 órája
Vagyok 22 órája
mix 1 napja
Gyurcsi 1 napja
ELKÉPZELHETŐ 2 napja
- haikukutyin - 2 napja
Ötvös Németh Edit naplója 3 napja
az utolsó alma 3 napja
BECENÉV LEFOGLALÁSA
VERSKERESő

Részlet a versből:
SZERZőKERESő

Szerző névrészletre:
FÓRUMKERESő

Szövegrészlet:
FOTÓK
Hetedíziglen bloggernek 1 feldolgozatlan üzenete van.
Kezelésükhöz itt léphet be.


NAPLÓK: Hetedíziglen
Legutóbbi olvasó: 2023-02-07 12:49 Összes olvasás: 174175

Korábbi hozzászólások:  
6227. [tulajdonos]: Szavak2023-02-06 21:53
Kedves Játékosok!
Íme a szavak:

bot, üveg, ért, istenek, lom, villamos, mar

A határidő legyen szombat éjfél. Jó versírást! /Kati

Olvasói hozzászólások nélkül
6226. Francesco de Orellan: Játék + vezetés2023-02-06 18:58
A következő játékvezető: Szilasi Katalin

Olvasói hozzászólások nélkül
6225. Szilasi Katalin: Játékvezetés2023-02-06 18:18
Köszönöm a pontokat, vállalom a játékvezetést. Annuska javaslatával egyetértek, tehát nem versenyek, nem szavazok. / Kati

6224. [tulajdonos]: eredmény2023-02-06 17:10
Gratulálok Szilasi Katalinnak, ő kapta a legtöbb szavazatot (3 pont), így tehát újra ő a következő játékvezető, amennyiben vállalja.

Köszönöm szépen a részvételt! A következő játékvezetőknek is javaslom, hogy a saját versüket ne „versenyeztessék”, csak az extrában tegyék fel. -- Annuska

Szavak: fedett, pupilla, eltol, nyirkos, lökdös, belső, közeli (Petri György: És persze dolgozom című verséből)

Petri György: És persze dolgozom

Tudod, társnőm, az ember
olyan tétova, zavaros képződmény,
még a magamfajta eszélyes lény is.
Hol fatalista, hol csak
szeszélyes és gyenge,
lökdösik pillanatszülte vágyak.
Közben fél is, amolyan
fedett félelem ez, elfedik
feladatok, közeli célok, mert az ember
tervező állat. A tervezés reflex
– mint a nyálkiválasztás vagy a
pupilla szűkülése-tágulása
a fényviszonyoknak megfelelően.
És persze dolgozom: köddarabokat
dolgozok át jéggé.
A fordítás egy szabadabb neme ez:
az ősz lágy, nyirkos impresszionizmusát
eltolom a tél rideg realizmusa felé.
Úgynevezett színházi fordítás ez
a saját belső színpadom számára,
hol én vagyok a rendező,
s nemkülönben az összes szereplő is.
Más aspektusból nézve
már ami a költő és a vers,
úr és szolga viszonyát illeti,
a szolga én voltam.

1. Vincze Sándor: Kezdetek – ÖNE: 0,5 p

Mint ha fedett nyomozó volnál,
de annyira, hogy már magad sem
emlékszel a kezdetekre. Beépítettek,
s utána nem kértek semmit, nem
kellett jelentened. Hiába lettél
szorgalmas, lojális, hiába hitted,
hogy rád fókuszál egy óriás pupilla,
és nem tudsz elbújni előle.
Nagytotál és közeli képek.
Sehol egy páncélterem,
csempészáru, nyirkos pince,
nincsenek túszok gúzsba kötve.
Egyedül vagy, csak képzeled,
hogy taszigálnak és lökdösnek.
Eltolod magadtól a keserű kávét,
cukrod nincs, szaharinnal meg
nem szereted. De hiszen nem is
magadnak főzted, hanem
vendégeidnek, kik, íme, most
kopognak. Zenét hallgatni jöttek.
Beengeded őket, és intesz a belső
hegedűsnek: kezdhetitek, gyerekek.

2. Szilasi K.: Ártéren – ÖNE: 0,5 p; Fran: 1 p; VS: 0,5p; Simf: 1p= 3 pont

Sikolt a szél a nyirkos fák között.
A víz a parti rézsűt lökdösi,
s letört ágakat tol el. Az őszi
csüggedést teríti a meggyötört

vidékre szét. Egy félénk őzgida
fedett helyet keres, de nem talál.
Az erdő messze van. Csak néz, csak áll.
Mély, akár a tó, a tág pupilla.

De belső ösztöne veszélyt jelez.
Teste megfeszül, orra felszagol,
nagyot szökken, s eltűnik valahol
a közelgő estben. Köd permetez.

3. Simf: Mint fémbe a savak

Amit reggel hoztam, mind elfogyott, legalább ezzel nincs baj.
Most már harmadik napja nincs benn a cső a torkában, így tud szilárdat is enni.
- Volt a gyógytornász? – kérdezem.
- Volt, de egyből el is ment.
- Jaj, Apu, miért engedted el? Ha az ágyból sem vagy képes felállni, hogy keveredsz végre haza?
- Azt mondta, nem vagyok olyan állapotban!
- De, hisz pont az a dolga, hogy olyan állapotba hozzon!
- Nem úgy! A hátam miatt.
- Miért, mi van a hátaddal?
- Sebes, a sok fekvéstől - mondja, és a szemében valami furcsa fény.
- Nézzük azt a hátat - mondom nagy könnyedén, mert még nem tudom, mi fogad majd.
Felülni sem tud, ezért segítek az ágyban oldalra fordulni, és felhúzom a hálóingét.
Az egész hát egy merő seb, sárgás-fehér nyákkal fedett, nyirkos, lila kráterek, duzzadt, vörös göbök, még jó, hogy a bordák csontívei nem törnek a felszínre. A nyaktól le egész a farokcsontig nincs egy négyzetcentinyi ép bőr sem, lángol, lüktet az egész. Néhol még ott fityeg egy-egy vazelines gézdarab, de a zöme már leesett a mocorgástól.
Amikor megérintem egy ponton, a pupillája kitágul, felszisszen, és szelíden eltolja a kezem.
- Hát ezért nem – mondja, és ekkor én is megértem.
Ahogy azt is, teljes mélységében először, hogy Apué is, ezé a nagy, erős emberé is, véges.

Létezik egy speciális belső memória egység, amibe, ha egy kép belekerül, nincs semmi, ami kimoshatná.
Ez a képem huszonhárom éves, pont, mint az apátlanságom ideje, az életem harmada, de velem lesz
eztán is, tudom.
Talán ez lökdös afelé, hogy készítsek belőle egy közelit a számotokra is.
Íme, fogadjátok.

4. Ötvös Németh Edit: Ma még nem – VS: 0,5p; SzK: 1p= 1,5

Pupillám hószín batiszt,
ringó démoni kavalkád,
lökdösődnek alatta az álmok,
pusztítani akarják egymást.

Közeli képet érzek belsőmben,
a szív mögött félúton,
nyirkos lepedőbe csavarnak holnap
fedett koporsómba nyúlós lárvák
fekszenek mellém
de ma még eltolom magamtól a halált.

5. Francesco de Orellana
csakazértis...

hiába lökdösöm
hiába lökdös
eltol finoman
közeli álom
nyirkos ott hátul
pupilla tágul
régóta lökdösöm
régóta közel
a belső rejtett
akkor is megvárom

Extra:

Annuska: ESEMÉNYHORIZONT A FEHÉR LYUK SZÉLÉN

„A pokol térélmény. A mennyország is.”
Az egyik minden irányban nyitott, a másik
vastagon fedett, nyirkos üreg – Pilinszkynél
„alagsori szoba”: nem az a fajta, amelyben
„bent kel föl a nap, és belülről süt kifelé a világra.”

Elindulok, viszem e szavakat is, de hiába
próbálom az allúziók mankójára támaszkodva
a „saját belső színpadom” felé tolni (már-már
lökdösni) a verset, nem bent, hanem lent kötünk
ki, a nyirkos üregben, amelynek közepén talán

apám ül, talán csak egy elbűvölő seggfej, aki
bodyguardnak képzeli magát, és már alig várja,
hogy a közeli terveimet illetően a szolgálatomba
szegődhessen. Szűkülő-táguló pupillája –
akárcsak az árnyéka -- fehér, mint a hó.

(Az allúziók forrása -- sorrendben: Pilinszky János: Terek, Móra Ferenc: Kincskereső kisködmön, Petri György: És persze dolgozom)

Olvasói hozzászólások nélkül
6223. Edit: voks2023-02-06 16:17
1-0.5 p
2-0.5p

Olvasói hozzászólások nélkül
6222. Francesco de Orellan: Savazat2023-02-06 15:29
2.re szavazok

Olvasói hozzászólások nélkül
6221. Vincze S.: szavazok2023-02-06 13:46
Fél pont a kettesnek,
fél pont a négyesnek.

Olvasói hozzászólások nélkül
6220. Simf: szavazás[tulajdonos]: szavazásra2023-02-06 11:42
2.

Olvasói hozzászólások nélkül
6219. Szilasi Katalin: Szavazat2023-02-06 11:20
Szilasi K.
4.

6218. [tulajdonos]: szavazásra2023-02-06 11:08
[Újra fel kell tennem, mert extraként, sajnos, egy korábbi változatot csatoltam. PIG-et kérem (bár pont az extra nem oszt, nem szoroz): az előző posztot, ha tudja, törölje. (Előre is köszönöm.)]

Kedves Hetedíziglenesek!

Öt vers született a hét szóra. Plusz az extra. A játék eredeti szabályai szerint bárki szavazhat (adhat egy pontot a neki tetsző versre). Tehát, aki éppen erre jár, és van hozzá kedve, hozzájárulhat a következő játékmester kiválasztásához egy vokssal.



fedett, pupilla, eltol, nyirkos, lökdös, belső, közeli

1. Kezdetek

Mint ha fedett nyomozó volnál,
de annyira, hogy már magad sem
emlékszel a kezdetekre. Beépítettek,
s utána nem kértek semmit, nem
kellett jelentened. Hiába lettél
szorgalmas, lojális, hiába hitted,
hogy rád fókuszál egy óriás pupilla,
és nem tudsz elbújni előle.
Nagytotál és közeli képek.
Sehol egy páncélterem,
csempészáru, nyirkos pince,
nincsenek túszok gúzsba kötve.
Egyedül vagy, csak képzeled,
hogy taszigálnak és lökdösnek.
Eltolod magadtól a keserű kávét,
cukrod nincs, szaharinnal meg
nem szereted. De hiszen nem is
magadnak főzted, hanem
vendégeidnek, kik, íme, most
kopognak. Zenét hallgatni jöttek.
Beengeded őket, és intesz a belső
hegedűsnek: kezdhetitek, gyerekek.

2. Ártéren

Sikolt a szél a nyirkos fák között.
A víz a parti rézsűt lökdösi,
s letört ágakat tol el. Az őszi
csüggedést teríti a meggyötört

vidékre szét. Egy félénk őzgida
fedett helyet keres, de nem talál.
Az erdő messze van. Csak néz, csak áll.
Mély, akár a tó, a tág pupilla.

De belső ösztöne veszélyt jelez.
Teste megfeszül, orra felszagol,
nagyot szökken, s eltűnik valahol
a közelgő estben. Köd permetez.

3. Mint fémbe a savak

Amit reggel hoztam, mind elfogyott, legalább ezzel nincs baj.
Most már harmadik napja nincs benn a cső a torkában, így tud szilárdat is enni.
- Volt a gyógytornász? – kérdezem.
- Volt, de egyből el is ment.
- Jaj, Apu, miért engedted el? Ha az ágyból sem vagy képes felállni, hogy keveredsz végre haza?
- Azt mondta, nem vagyok olyan állapotban!
- De, hisz pont az a dolga, hogy olyan állapotba hozzon!
- Nem úgy! A hátam miatt.
- Miért, mi van a hátaddal?
- Sebes, a sok fekvéstől - mondja, és a szemében valami furcsa fény.
- Nézzük azt a hátat - mondom nagy könnyedén, mert még nem tudom, mi fogad majd.
Felülni sem tud, ezért segítek az ágyban oldalra fordulni, és felhúzom a hálóingét.
Az egész hát egy merő seb, sárgás-fehér nyákkal fedett, nyirkos, lila kráterek, duzzadt, vörös göbök, még jó, hogy a bordák csontívei nem törnek a felszínre. A nyaktól le egész a farokcsontig nincs egy négyzetcentinyi ép bőr sem, lángol, lüktet az egész. Néhol még ott fityeg egy-egy vazelines gézdarab, de a zöme már leesett a mocorgástól.
Amikor megérintem egy ponton, a pupillája kitágul, felszisszen, és szelíden eltolja a kezem.
- Hát ezért nem – mondja, és ekkor én is megértem.
Ahogy azt is, teljes mélységében először, hogy Apué is, ezé a nagy, erős emberé is, véges.

Létezik egy speciális belső memória egység, amibe, ha egy kép belekerül, nincs semmi, ami kimoshatná.
Ez a képem huszonhárom éves, pont, mint az apátlanságom ideje, az életem harmada, de velem lesz
eztán is, tudom.
Talán ez lökdös afelé, hogy készítsek belőle egy közelit a számotokra is.
Íme, fogadjátok.

4. Ma még nem

Pupillám hószín batiszt,
ringó démoni kavalkád,
lökdösődnek alatta az álmok,
pusztítani akarják egymást.

Közeli képet érzek belsőmben,
a szív mögött félúton,
nyirkos lepedőbe csavarnak holnap
fedett koporsómba nyúlós lárvák
fekszenek mellém
de ma még eltolom magamtól a halált.

5. csakazértis...

hiába lökdösöm
hiába lökdös
eltol finoman
közeli álom
nyirkos ott hátul
pupilla tágul
régóta lökdösöm
régóta közel
a belső rejtett
akkor is megvárom

Extra:

ESEMÉNYHORIZONT A FEHÉR LYUK SZÉLÉN

„A pokol térélmény. A mennyország is.”
Az egyik minden irányban nyitott, a másik
vastagon fedett, nyirkos üreg – Pilinszkynél
„alagsori szoba”: nem az a fajta, amelyben
„bent kel föl a nap, és belülről süt kifelé a világra.”

Elindulok, viszem e szavakat is, de hiába
próbálom az allúziók mankójára támaszkodva
a „saját belső színpadom” felé tolni (már-már
lökdösni) őket, nem bent, hanem lent kötünk
ki a nyirkos üregben, amelynek közepén talán
apám ül, talán csak egy elbűvölő seggfej, aki

bodyguardnak képzeli magát, és már alig
várja (legalábbis ezt állítja), hogy a közeli
terveimet illetően a szolgálatomba szegőd-
hessen. Szűkülő- táguló pupillája – akárcsak
az árnyéka -- fehér, mint a hó.


Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!




Kedvenc versek

Egyelőre a lista üres. Bővíteni a listát az egyes versek olvasásakor lehet.
Mások kedvenc versei

2022-10-13 10:07 lilis
2022-05-13 09:03 lili
2021-11-05 08:42 lista
2020-11-27 16:47 Kedvenc verseim
2020-09-25 22:55 furim
2019-11-21 14:36 nélküled
2019-11-01 10:46 Francesco de Orellana
2019-10-28 10:21 Kosztolányi Mária
2019-10-07 16:11 paricska
2018-12-07 20:19 u.a.
ÚJDONSÁGOK a dokkon

2023-02-07 10:43   Új fórumbejegyzés: Karaffa Gyula
2023-02-07 10:25       ÚJ bírálandokk-VERS: Karaffa Gyula Kik az én testvéreim...
2023-02-07 10:19   új fórumbejegyzés: Karaffa Gyula
2023-02-07 10:05   Napló: A vádlottak padján
2023-02-07 08:55   Napló: történések
2023-02-07 08:11   Napló: Minimal Planet
2023-02-07 07:35       ÚJ bírálandokk-VERS: Bara Anna ami hiányzik
2023-02-06 23:17   Napló: Pssz!Ich-ézis
2023-02-06 22:34   Napló: Bátai Tibor
2023-02-06 22:32   Napló: Bátai Tibor