NAPLÓK: Lángoló Könyvtár Legutóbbi olvasó: 2025-10-09 00:40 Összes olvasás: 559143. | [tulajdonos]: Vissza | 2025-10-08 21:33 | Oly sok idő után visszatért a könyvtáros. Megperzselődünk ismét a versek és a szívek labirintusában. | |
42. | [tulajdonos]: Re | 2025-10-08 21:11 | Az előző vers: Nemes Nagy Ágnes: Istenről | |
41. | [tulajdonos]: NNÁ | 2025-10-08 20:50 | Hiánybetegségeink legnagyobbika
Lásd be Uram, így nem lehet. Így nem lehet teremteni. Ilyen tojáshéj-Földet helyezni az űrbe, ilyen tojáshéjéletet a Földre, és abba – felfoghatatlan büntetésként – tudatot. Ez túl kevés, ez túl sok. Ez mértéktévesztés, Uram.
Mért kívánod, hogy két tenyérrel átfogható gyerekjáték-koponyánkba egy univerzumot gyömöszöljünk? Vagy úgy teszel velünk, mint a tölgy makkjával, amelybe egy teljes tölgyfát gyömöszöltél?
Nem bánnék soha úgy a kutyámmal, mint Te velem. Léted nem tudományos, hanem erkölcsi képtelenség. Ilyen világ teremtőjeként létedet feltételezni: blaszfémia.
Legalább ne tettél volna annyi csalogatót a csapdába. Ne csináltál volna felhőt, hálát, aranyfejet az őszi akácnak. Ne ismernénk a vékony, zöldes, édes-édes ízt: a létét. Irtózatos a Te édes lépvessződ, Uram!
Tudod te, milyen a vércukorszint süllyedése? Tudod te, milyen a leukoplákia halvány kicsi foltja növőben? Tudod te, milyen a félelem? A testi kín? A becstelenség? Tudod-e, hány wattos fényerővel tündöklik a gyilkos?
Úsztál folyóban? Ettél citromalmát? Fogtál-e körzőt, téglát, cédulát? Van körmöd? Élő fára vésni véle, kriksz-krakszokat hámló platánra, míg megy odafönt, megy-megy a délután? Van odaföntöd? Van neked fölötted?
Egy szót se szóltam. | |
40. | [tulajdonos]: Új | 2025-10-08 20:41 | Nem azt kell leírni, amit látok. Új világokat kell teremteni abból, amit látok. | |
39. | [tulajdonos]: Nelly Sachs | 2018-11-22 20:29 | NELLY SACHS: [És a sötét lángból]
És a sötét lángból Jákobra csapott az ütés s ő megrokkant; a legelső estén így iratott meg. Ami történt az éjfél állkapcsa között, belepte a titok sötét mohája - épségben nem is térhet vissza senki Istenéhez - S a kizökkent csillagok a kezdet igéjében pihennek újra már s a kibicsaklott vágy helyére sántikál.
Görgey Gábor fordítása | |
38. | [tulajdonos]: po csü-ji | 2018-04-15 13:03 | Po Csü-Ji: Csiu-ku-ban vesztegelve tíz nap óta
A viharos folyót hullám kavarja zordul, akármibe kapok, minden csak balra fordul. Mint földi pályámon, reám mered a korlát, ellenkedő szelek csikarják a vitorlát. Rothadt halak, rákok szaga orromba röppen, vad szunyogok szívják a véremet a ködben. Vén lettem és fáradt, az életem hunyóba. Csiu-ku-ban ülök hajómon tíz nap óta.
Kosztolányi Dezső fordításai
Po Csü-Ji: Árva szerető
Sírt már sokat. Nem alhatik a lány. Mások dalolnak künn az éjszakán. Ő kedvesét gyászolja. Egyedül. Vele a párnán csak Szépsége ül... | |
37. | [tulajdonos]: tu fu | 2018-04-08 18:34 | Tu Fu: Gúnyvers
A régi mesterekkel versenyre ma ki áll ki? Hegycsúcsként feltoronyló tehetség van-e bárki? Nézz csak orchideája ágán a jégmadárra: kék tenger cethalának tud-e útjába állni?
Nemes Nagy Ágnes fordítása
Tu Fu: Magamban iszogatva verselek
Lámpámon virág: mennyei öröm! Borom zöld színû, csillog komolyan. Elrévedezek, iszom, verselek; szántom a papírt lassan-lassudan. Ködlik messzirõl háború, nyomor, verselek, de itt minden hasztalan. Gúzsbaköt, lever az unt hivatal, s a paraszt elõtt szégyellem magam.
Kormos István fordítása | |
36. | [tulajdonos]: li taj-po | 2018-04-07 16:34 | Li Taj-Po: Egyedül a Ging-Ting heggyel
A madarak szállnak vidám körökbe, a felleg is száll, aztán tovamegy. Csak egy marad mellettem mindörökre: komor, sötét szikláival a hegy.
Li Taj-Po: Mámor
Folyt a folyó s a hold-golyó fényét feledve szállt felettem és én magam is elfeledtem, amig lassan boroztam. Eltünt a kócsag, a daru is, az ember, a világ, a bú is s egy kis derűt oroztam.
Kosztolányi Dezső fordításai | |
35. | [tulajdonos]: vang vej | 2018-04-03 17:37 | Vang Vej: Ezüstlant
Ujholdkor a dér ráfagy itt e nő lágy köntösére s őt nem bántja semmi - Ezüstlantján játszik virradtig ő, mert nem mer az üres szobába menni.
Vang Vej: Bambuszok között
Fekszem, köröttem bambuszok. A lantomon lágy dal buzog. Oly szép, ne hallja fül soha, csupán te Hold, vén cimbora.
Kosztolányi Dezső fordításai | |
34. | [tulajdonos]: Kína | 2018-04-03 17:34 | Kína, Tang-kor (Vll.-lX. sz.)
Vang Vej Li Taj-Po Tu Fu Po Csü-Ji | |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak. Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|