ÉRZÉKEK ISKOLÁJA
a legutolsó lépcsőfordulóban
még háttal annak a szintnek
már megérzem de csak legyintek
(és azt is csak gondolatban)
alszik-e hajléktalan ma éjjel
emeletünkön: aki csak falig ért
egy röpke hurutos pisiért
nem harcolva tovább a vérrel
higított tablettás borral
(amely szőlőt csak álmában)
vájár vagyok a bűztárnában
szaglásom halad a korral
de ma ünnep van szipus gyereket
vetett erre a cucca csupán
takony fest mosolyt kamaszpofán
"boldog húsvéti ünnepeket"
motyogja amíg a folyosót zárom
kinn fény villan számomra kiderül
ő ki a fesztnek legjobban örül
majd kettőt fordítok a záron
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Publikálva: Ezredvég, 1999
