Keret és matrac
Két egyformából lett közös ágyunk.
Keretükben egy- egy matrac.
A kereteket csavarok kötik össze.
A két betét között egy vékony
mélyedés jelzi, hogy nem egyek,
s amikor szerelmeskedünk:
a csavarok is meglazulnak.
Mi is egy pár vagyunk.
Testünk egy-egy ágykeret,
és ágybetét bennünk a lélek.
Nem vagyunk egyformák,
de egyre jobban összekötnek
az évek csavarjai, s a szerelmeskedések.
Amire kereteink inogni kezdnek,
matracaink talán összenőnek.
Lepedőnk a múlt. Párnánk a szerelem.
Paplanunk tisztelet. Jövőnk ágytakaró.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.
