Bagi Zita : Elmerülve

Folytatódnak a Dokk estek, az eseményt a dokk.hu facebook lapján is hirdetjük.

 
2835 szerző 38305 verse
dokk.hu irodalmi kikötő :: alapítva 2000-ben
Bejelentkezés
KIEMELT AJÁNLATUNK

Németh Bálint
  Extrasystole
Új maradandokkok

Csurgay Kristóf: Haiku
Kosztolányi Mária: széljegyzet a várpalotai katonai gyakorlótér eseménynaplójába
Vezsenyi Ildikó: Ez nem vicc
Konta Ildikó: a kicsi kert
Csapó Angéla: T. Cs. egy versére
Bara Anna: marasztaló - 2
Valyon László: Őszi szonáta
V. Szabó Mátyás: EGY MAGYAR REKVIEM (ELŐHANG) (2022)
Albert Zsolt: Csak a reggel van
Ötvös Németh Edit: lapok romjai
FRISS FÓRUMOK

Vasi Ferenc Zoltán 14 órája
Pálóczi Antal 14 órája
Karaffa Gyula 15 órája
DOKK_FAQ 16 órája
Kiss-Teleki Rita 1 napja
Farkas György 2 napja
Gyors & Gyilkos 2 napja
Emilia Al-saig 3 napja
Csurgay Kristóf 3 napja
Vezsenyi Ildikó 3 napja
Tóth Gabriella 3 napja
Varga Árpád 3 napja
Albert Zsolt 3 napja
Ötvös Németh Edit 3 napja
Szilágyi Erzsébet 5 napja
Tóth János Janus 6 napja
Bara Anna 6 napja
Bátai Tibor 8 napja
Gyurcsi - Zalán György 8 napja
V. Szabó Mátyás 10 napja
FRISS NAPLÓK

 Az amazonok rejtett zugai 9 órája
Hordalék 12 órája
Bátai Tibor 16 órája
Hetedíziglen 1 napja
PIMP 1 napja
Sáfély 1 napja
Minimal Planet 1 napja
Baltazar 2 napja
az univerzum szélén 2 napja
Zúzmara 3 napja
A vádlottak padján 3 napja
PÁLÓCZI - SZABADVERSTAN II. 4 napja
ELKÉPZELHETŐ 4 napja
nélküled 6 napja
Bak Rita naplója 7 napja
BECENÉV LEFOGLALÁSA
VERSKERESő

Részlet a versből:
SZERZőKERESő

Szerző névrészletre:
FÓRUMKERESő

Szövegrészlet:
FOTÓK

Bagi Zita
Elmerülve

Pillevékonyan, halkan,
Az égig érő bajban,
Mikor a világ robban,
És mindenképp vége van,
A csendben, némán, gyorsan,
Mikor a láng fellobban,
Reménytelen álmunkban
Egy utolsó kép villan.
Mindketten tudjuk, féltünk,
Az ösvényről letértünk,
Átkoztuk az életet,
Ránk száz csapást mérhetett.
Kidobva, összeesve
Vonultunk a sötétbe,
Melletted földet érve,
S mellettem feleszmélve
Tudtuk, ha véget érne,
Kimehetnénk a fényre,
De bezárva lelkünkbe,
Nem látjuk, hol a vége.
Nézzük, mint folyik a vérünk
Félve, de belelépünk.
Két kő vagy csak egy darab,
Száraz hely már nem maradt.
S elmerülve, fulladva
Kapaszkodva egymásba,
Fényt látni, felébredni,
Halálban elpihenni,
Nem baj, csak te légy nekem
E sötét, vörös éjben.








Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.



Kedvenc versek

Egyelőre a lista üres. Bővíteni a listát az egyes versek olvasásakor lehet.
Mások kedvenc versei

2022-10-13 10:07 lilis
2022-05-13 09:03 lili
2021-11-05 08:42 lista
2020-11-27 16:47 Kedvenc verseim
2020-09-25 22:55 furim
2019-11-21 14:36 nélküled
2019-11-01 10:46 Francesco de Orellana
2019-10-28 10:21 Kosztolányi Mária
2019-10-07 16:11 paricska
2018-12-07 20:19 u.a.
ÚJDONSÁGOK a dokkon

2023-03-29 23:15       ÚJ bírálandokk-VERS: Kosztolányi Mária egy szerelem története
2023-03-29 21:09   Napló: Az amazonok rejtett zugai
2023-03-29 17:59   Napló: Hordalék
2023-03-29 17:23       ÚJ bírálandokk-VERS: Konta Ildikó Médeia pánikbeteg
2023-03-29 16:01   Új fórumbejegyzés: Pálóczi Antal
2023-03-29 15:46   új fórumbejegyzés: Pálóczi Antal
2023-03-29 15:32   új fórumbejegyzés: Pálóczi Antal
2023-03-29 15:31   új fórumbejegyzés: Pálóczi Antal
2023-03-29 15:29   új fórumbejegyzés: Vasi Ferenc Zoltán
2023-03-29 15:02   új fórumbejegyzés: Pálóczi Antal