Királyfik és királykisasszonyok

Szokatlanul nagyra nőtt az elhanyagolt díszkert sarkában,
amitől a két bokor közötti szűk, felül ágakkal védett terület
különös jelentőséget kapott.

Kuporgott és rózsák hullottak a szájából
Ritmusosan fordultak a gondolatok
És gyöngyök keltek a nyomaikban
Királykisasszonyok vonultak hosszú sorokban
Miközben a fehér tölcsér az óriási sárga porzóval
Valószínűtlenül illatozott

Sok-sok évvel később a lányai is nagyon szerettek
királykisasszonyokat rajzolni
A kisebbik pl. olyan sok magányos királykisasszonyt rajzolt,
hogy felhívatták a szülőket,
végül a férje ment be,
és megbeszélték az óvónővel,
hogy egyedül vannak a királykisasszonyok a képen,
és hogy ez nem jó.
Hogy mit csináltak, mit nem a szülők, tkp. máig rejtély,
de két hónap múlva már
nem voltak magányos királykisasszonyok a rajzokon,
és hálából a férje év végén ajándékot vett Évike óvónőnek.

Az ő szüleit nem hívatták fel,
igaz nem is tudott rajzolni,
öt szirmú virág, tulipán, csillagok,
effélék teltek csak tőle,
így aztán nem derültek ki a királykisasszonyok,
szerencsére, mert ez a szocializmus azon szakaszában
rendkívül kellemetlen lett volna.

A királyfik sem derültek ki
(bár őrsi órán gyanús volt, hogy miért akarja felolvasni a szalonnafát,
amelyet az őrsvezető röviden és tömören hülyeségnek titulált;
ez ugyan zokon esett, de végül is szerette a Timur és csapatát is,
és szívesen lapátolta a szenet a gyanakvó és mogorva öregasszonynak.)

Szóval a királyfik sem derültek ki,
amelyeket még a királykisasszonyoknál is
sokkal-sokkal jobban szeretett,
mert azok nem csak ültek és várták a sült galambot,
hanem küzdöttek, sok viszontagságot átéltek;
Ha meghaltak és összevagdalták őket
jött a kicsi kígyó, és összeragasztgatta a csontjaikat,
és végül mindig győztek és elnyerték a királykisasszony kezét,
aki természetesen szintén ő maga volt.
A királyfiak, ha jól meggondoljuk, a szocializmusban
sem lehettek volna kivetni valók,
lévén  tevékeny és küzdőképes mesehősök…

Fehér liliomszál, ugorj a Dunába…

Sajnos az óriási fehér liliom csak egy nyáron át illatozott…

Az elhanyagolt díszkert viszont szerencsére csak akkor változott át szőlőskertté,
amikor már felnőtt.



2006. október 12.






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.