Áncsán József : Szívdobbanások

Folytatódnak a Dokk estek, az eseményt a dokk.hu facebook lapján is hirdetjük.

 
2841 szerző 37848 verse
dokk.hu irodalmi kikötő :: alapítva 2000-ben
Bejelentkezés
KIEMELT AJÁNLATUNK

Filip Tamás
  Egy barátság margójára
Új maradandokkok

Kiss-Teleki Rita: Csönd volt
Bara Anna: Őszi anzix
Albert Zsolt: Maybe
Kosztolányi Mária: a hangok is
Tóth Gabriella: aggasztó
Tóth János Janus: gyerek ősz
Farkas György: Halhatatlan
Bátai Tibor: fáradt győzelmek sora
Szilvási István: Hangyacsont
Bánfai Zsolt: Sic transit
FRISS FÓRUMOK

Bátai Tibor 9 órája
Gyors & Gyilkos 9 órája
Kocsis Nóra 23 órája
Ötvös Németh Edit 1 napja
Bara Anna 1 napja
Köves István 1 napja
Tóth János Janus 2 napja
DOKK_FAQ 2 napja
Bánfai Zsolt 2 napja
Tóth Gabriella 2 napja
Vezsenyi Ildikó 3 napja
Kiss-Teleki Rita 3 napja
Szakállas Zsolt 3 napja
Szilvási István 3 napja
Gyurcsi - Zalán György 4 napja
Lakatos Zsolt 4 napja
Szilasi Katalin 5 napja
Kosztolányi Mária 5 napja
Gabriella Tóth 7 napja
Farkas György 8 napja
FRISS NAPLÓK

 Hetedíziglen 1 órája
mix 9 órája
Játék backstage 10 órája
Minimal Planet 1 napja
nélküled 1 napja
K.Mária 1 napja
Ötvös Németh Edit naplója 3 napja
Oswald Chesterfield Cobblepot 3 napja
történések 4 napja
ELKÉPZELHETŐ 5 napja
Zúzmara 6 napja
Vendég 6 napja
Etzel Mark Bartfelder 7 napja
Juli 8 napja
PIMP 9 napja
BECENÉV LEFOGLALÁSA
VERSKERESő

Részlet a versből:
SZERZőKERESő

Szerző névrészletre:
FÓRUMKERESő

Szövegrészlet:
FOTÓK

Áncsán József
Szívdobbanások

Drágám!

Azon a napon, amikor szívünk már nem egyszerre dobbant, az égbolt is szép lassan meghasadt, az a tündöklő égi jel, ami eddig a boldogsághoz mutatott utat, egy pillanat alatt ellobbant, júliusi jégvihart cipelő sötét fellegek takarták el az eget, a hiányod után maradt fájdalmas űrben, megfagyott könycseppek hullottak, pusztítva virágot gyümölcsöt.

Szélviharként kavargó kérdés tépázta arcom: mi volt, mit előző életemben ellened vétettem? A válaszért fellobbanó tűnő életem tűvé tettem.

Időm már oly kevés minden tőled távol töltött perc értelmetlen szenvedés mit nem enyhíthet remélt új alakban való újjászületés.

Sorsunk mindkettőnket új útra terelt, tőlem távol járod a magad útját, én is egyedül baktatok, az égre pillantva arcod után kutatok, keresve minden bárányfelhőben mosolyod, madárdalban kedves hangod, mezei virág illatában selymes bőröd emlékét, hűvös patak vizében édes ajkad ízét, tükrében szemed csillogását, arcom képmását egykoron néhány boldog napon.

Istenem! Csak az utat egyszer vissza hozzád megtaláljam, ne a kitaposott utat járjam!

Várj még kicsit Drágám!

Lábam botladozva még, de hozzád vezet, szívem nagyokat dobbanva jelez, hogy jó úton járok, el nem terelhetnek elém kerülő kidőlt fatörzsek, mocskos árkok, szívem vezet, lelkem vigyáz, mingyárt ott lezsek, ha igazán vársz.





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.



Kedvenc versek

Egyelőre a lista üres. Bővíteni a listát az egyes versek olvasásakor lehet.
Mások kedvenc versei

2021-03-14 07:31 lista
2020-11-27 16:47 Kedvenc verseim
2020-09-25 22:55 furim
2019-11-21 14:36 nélküled
2019-11-01 10:46 Francesco de Orellana
2019-10-28 10:21 Kosztolányi Mária
2019-10-07 16:11 paricska
2018-12-07 20:19 u.a.
2018-12-07 14:21 szép
2018-11-14 11:19 Bara
ÚJDONSÁGOK a dokkon

2021-09-17 16:49   Napló: Hetedíziglen
2021-09-17 16:49   Napló: Hetedíziglen
2021-09-17 16:49   Napló: Hetedíziglen
2021-09-17 16:49   Napló: Hetedíziglen
2021-09-17 16:49   Napló: Hetedíziglen
2021-09-17 16:49   Napló: Hetedíziglen
2021-09-17 11:26   új fórumbejegyzés: Bátai Tibor
2021-09-17 10:49   új fórumbejegyzés: Új Gyors és Gyilkos
2021-09-17 10:48   Napló: mix
2021-09-17 10:36   Napló: Játék backstage