Áncsán József : Szívdobbanások


 
2841 szerző 39158 verse
dokk.hu irodalmi kikötő :: alapítva 2000-ben
Bejelentkezés
KIEMELT AJÁNLATUNK

Toroczkay András
  Hexametej
Új maradandokkok

Serfőző Attila: Lenyomat
Tímea Lantos: Középső szoba
Bátai Tibor: köztes állapotok
Kosztolányi Mária: az én Ferencem...
Szakállas Zsolt: Déltájt maláriáról...
Ötvös Németh Edit: Az ernyő
Bátai Tibor: lehetséges
Pataki Lili: Fényt hoz, színt visz el
Tímea Lantos: Bűneinkért
Gyurcsi - Zalán György: No. 21
FRISS FÓRUMOK

Horváth Tivadar 56 perce
Gyurcsi - Zalán György 3 órája
Ilies Renáta 9 órája
Duma György 11 órája
Hodász András 11 órája
Szilasi Katalin 13 órája
Vadas Tibor 14 órája
Tímea Lantos 15 órája
Bara Anna 15 órája
Tóth Gabriella 17 órája
Ötvös Németh Edit 19 órája
Bátai Tibor 1 napja
Tamási József 1 napja
Szakállas Zsolt 1 napja
Tóth János Janus 2 napja
Kiss-Teleki Rita 2 napja
DOKK_FAQ 2 napja
Nagyító 3 napja
Kosztolányi Mária 3 napja
Ocsovai Ferenc 3 napja
FRISS NAPLÓK

 Gyurcsi 10 órája
Bátai Tibor 10 órája
Hetedíziglen 11 órája
különc 19 órája
Párbeszéd egy jobb Dokkról 1 napja
Ötvös Németh Edit naplója 1 napja
Bara 1 napja
az univerzum szélén 2 napja
Janus naplója 2 napja
Baltazar 2 napja
PÁLÓCZI - SZABADVERSTAN 2 napja
útinapló 2 napja
Sin 3 napja
Conquistadores 3 napja
nélküled 4 napja
BECENÉV LEFOGLALÁSA
VERSKERESő

Részlet a versből:
SZERZőKERESő

Szerző névrészletre:
FÓRUMKERESő

Szövegrészlet:
FOTÓK

Áncsán József
Szívdobbanások

Drágám!

Azon a napon, amikor szívünk már nem egyszerre dobbant, az égbolt is szép lassan meghasadt, az a tündöklő égi jel, ami eddig a boldogsághoz mutatott utat, egy pillanat alatt ellobbant, júliusi jégvihart cipelő sötét fellegek takarták el az eget, a hiányod után maradt fájdalmas űrben, megfagyott könycseppek hullottak, pusztítva virágot gyümölcsöt.

Szélviharként kavargó kérdés tépázta arcom: mi volt, mit előző életemben ellened vétettem? A válaszért fellobbanó tűnő életem tűvé tettem.

Időm már oly kevés minden tőled távol töltött perc értelmetlen szenvedés mit nem enyhíthet remélt új alakban való újjászületés.

Sorsunk mindkettőnket új útra terelt, tőlem távol járod a magad útját, én is egyedül baktatok, az égre pillantva arcod után kutatok, keresve minden bárányfelhőben mosolyod, madárdalban kedves hangod, mezei virág illatában selymes bőröd emlékét, hűvös patak vizében édes ajkad ízét, tükrében szemed csillogását, arcom képmását egykoron néhány boldog napon.

Istenem! Csak az utat egyszer vissza hozzád megtaláljam, ne a kitaposott utat járjam!

Várj még kicsit Drágám!

Lábam botladozva még, de hozzád vezet, szívem nagyokat dobbanva jelez, hogy jó úton járok, el nem terelhetnek elém kerülő kidőlt fatörzsek, mocskos árkok, szívem vezet, lelkem vigyáz, mingyárt ott lezsek, ha igazán vársz.





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.



Kedvenc versek

Egyelőre a lista üres. Bővíteni a listát az egyes versek olvasásakor lehet.
Mások kedvenc versei

2025-06-02 18:30 Jók
2024-05-30 08:23 l
2024-01-06 21:31 Sokadik
2023-07-15 16:45 Kosztolányi M. szerint
2023-07-10 12:57 Genovéva ajánlása
2022-10-13 10:07 lilis
2022-05-13 09:03 lili
2021-11-05 08:42 lista
2020-11-27 16:47 Kedvenc verseim
2020-09-25 22:55 furim
ÚJDONSÁGOK a dokkon

2025-07-12 08:55   Új fórumbejegyzés: Horváth Tivadar
2025-07-12 08:34   új fórumbejegyzés: Horváth Tivadar
2025-07-12 08:32   új fórumbejegyzés: Horváth Tivadar
2025-07-12 06:34   új fórumbejegyzés: Gyurcsi - Zalán György
2025-07-12 00:42   új fórumbejegyzés: Horváth Tivadar
2025-07-12 00:31   új fórumbejegyzés: Gyurcsi - Zalán György
2025-07-12 00:25   új fórumbejegyzés: Ilies Renáta
2025-07-11 23:43   Napló: Gyurcsi
2025-07-11 23:31   Napló: Bátai Tibor
2025-07-11 22:47       ÚJ bírálandokk-VERS: Tóth János Janus Munkás-sokk