Kávé

(Emlékszel a télre a galambszürkébe
Merevedett tükörjég Budapestre
A szívekbe szorult Japán láncfűrészre
A sok vac-og-ogó fogazatú estre
Arra a sálra a szád előtt amit
Minden lélegzetvétellel benyálazol
Az útvesztők makacskodó falait
Nézted vajon az egyik majd válaszol?)

Bolonddá részegítő idő van ma nem?
Csak forrongunk kint az erkélyen
Mint az égőáldozat alatt a dolmen
Páratartalmam tisztes teljében
Hűsítő nedveimet fölajánlom
Lelassult gondolatmenetek újra-
Éleszteni ki fog a hordágyon
Vagy ki ad nekem vizet az útra

Nem fair ez a mediterrán éghajlat
Ha nincsen a közelben tenger
Utánozva francia idegenlégiósokat
Nedves törülközővel a fején az ember
Föl-alá mászkál otthon a CD
Ismétlőprogramon hiszen több-
Felé figyelni képtelenség az ábécé
Délben bezár és elszundít a háztömb

És belegondolok hogy nemsoká-
Ra kezdődik az igazi nyár és
Nem álmodhatom magam máshová
És nem remélhetem hogy ráérsz
És keresztbe utazunk és elke-
Rüljük egymást és talán már
Nem foglak látni ha más is szeretne
Minket akkor ez nem is új találmány





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Publikálva: Forrás, 2003/1