Miszlai Gyula : Ave atque vale


 
2841 szerző 39159 verse
dokk.hu irodalmi kikötő :: alapítva 2000-ben
Bejelentkezés
KIEMELT AJÁNLATUNK

Toroczkay András
  Hexametej
Új maradandokkok

Serfőző Attila: Lenyomat
Tímea Lantos: Középső szoba
Bátai Tibor: köztes állapotok
Kosztolányi Mária: az én Ferencem...
Szakállas Zsolt: Déltájt maláriáról...
Ötvös Németh Edit: Az ernyő
Bátai Tibor: lehetséges
Pataki Lili: Fényt hoz, színt visz el
Tímea Lantos: Bűneinkért
Gyurcsi - Zalán György: No. 21
FRISS FÓRUMOK

Gyurcsi - Zalán György 20 mp
Tóth János Janus 9 órája
Bara Anna 12 órája
Mórotz Krisztina 15 órája
Ocsovai Ferenc 15 órája
Ilies Renáta 17 órája
Francesco de Orellana 17 órája
Köves István 19 órája
Horváth Tivadar 23 órája
Duma György 1 napja
Hodász András 1 napja
Szilasi Katalin 1 napja
Vadas Tibor 1 napja
Tímea Lantos 1 napja
Tóth Gabriella 1 napja
Ötvös Németh Edit 1 napja
Bátai Tibor 2 napja
Tamási József 2 napja
Szakállas Zsolt 2 napja
Kiss-Teleki Rita 3 napja
FRISS NAPLÓK

 Ötvös Németh Edit naplója 30 perce
Janus naplója 9 órája
Bátai Tibor 9 órája
Zúzmara 10 órája
az univerzum szélén 16 órája
ELKÉPZELHETŐ 20 órája
csega 23 órája
Gyurcsi 1 napja
Hetedíziglen 1 napja
különc 1 napja
Párbeszéd egy jobb Dokkról 2 napja
Bara 2 napja
Baltazar 3 napja
PÁLÓCZI - SZABADVERSTAN 3 napja
útinapló 3 napja
BECENÉV LEFOGLALÁSA
VERSKERESő

Részlet a versből:
SZERZőKERESő

Szerző névrészletre:
FÓRUMKERESő

Szövegrészlet:
FOTÓK

Miszlai Gyula
Ave atque vale

Az ami most van, már nem lesz holnap,
tegnapként érte majd harangok szólnak.

A szél, a fák fölött rend honol, tudom,
apa most megy el a csillagközi úton,
mögötte könnyé vált kutyája ugat,
a perceket figyelem, mint
sóbálványokat,
s nézem arca Vezúv-kráterérét,
elviszem magammal két medveszemét,
egy szalmaszállal az éjt átúszom,
s meglesem egy csillagablakon,
ki bölény volt, farkas, öreg madár,
aztán csak tollpihe, meglesem, ahogy
ellibeg az örvénylő semmibe,
tűz lesz, köd, eső, talán salak,
a fákból, a füvekből
majd visszaszólítalak;
elmondd, hogy áll a néma istenekkel
az örökkévalóságba elnapolt pered,
tanúdként fogom virágzó kezed,
s elmondod talán azt is, mi
elárulhatatlan talány:

a halál voltaképp élet,
az élet pedig halál.





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Kötetben: Minótaurosz sír (Budapest, 2005)
Kiadó: Accordia


Kedvenc versek

Egyelőre a lista üres. Bővíteni a listát az egyes versek olvasásakor lehet.
Mások kedvenc versei

2025-06-02 18:30 Jók
2024-05-30 08:23 l
2024-01-06 21:31 Sokadik
2023-07-15 16:45 Kosztolányi M. szerint
2023-07-10 12:57 Genovéva ajánlása
2022-10-13 10:07 lilis
2022-05-13 09:03 lili
2021-11-05 08:42 lista
2020-11-27 16:47 Kedvenc verseim
2020-09-25 22:55 furim
ÚJDONSÁGOK a dokkon

2025-07-13 08:50   Napló: Ötvös Németh Edit naplója
2025-07-13 00:17   Napló: Janus naplója
2025-07-12 23:51   Napló: Bátai Tibor
2025-07-12 23:33   új fórumbejegyzés: Tóth János Janus
2025-07-12 22:36   Napló: Zúzmara
2025-07-12 22:01   új fórumbejegyzés: Tóth János Janus
2025-07-12 21:37   új fórumbejegyzés: Gyurcsi - Zalán György
2025-07-12 19:05   új fórumbejegyzés: Tóth János Janus
2025-07-12 18:38   új fórumbejegyzés: Gyurcsi - Zalán György
2025-07-12 18:25       ÚJ bírálandokk-VERS: Horváth Tivadar őrület