koós attila : A cigány, a magyar, meg az Isten


 
2845 szerző 39303 verse
dokk.hu irodalmi kikötő :: alapítva 2000-ben
Bejelentkezés
KIEMELT AJÁNLATUNK

Dobos Krisztina
  Aki a kórházkertben lakott
Új maradandokkok

Tímea Lantos: Fehérsírás
Gyurcsi - Zalán György: Reménytelenül - parafrázis
Filip Tamás: Egy óvatlan pillanatban
Tímea Lantos: utcakép
Albert Zsolt: Hátha
Szőke Imre: Elárulom hát
Egry Artúr: kést tart a kéz (Csontváry Kosztka Tivadar: Almát hámozó öregasszony 1894)
Albert Zsolt: Hátha*
Szakállas Zsolt: Így tűntünk el...
Szakállas Zsolt: mátrix
FRISS FÓRUMOK

PéterBéla 1 órája
Szilasi Katalin 7 órája
Nagyító 10 órája
Tóth Gabriella 18 órája
Ötvös Németh Edit 22 órája
Gyurcsi - Zalán György 1 napja
Tímea Lantos 1 napja
Bátai Tibor 1 napja
Bara Anna 1 napja
Tamási József 1 napja
DOKK_FAQ 2 napja
Szakállas Zsolt 3 napja
Duma György 3 napja
Mórotz Krisztina 4 napja
Mátay Melinda 4 napja
Filip Tamás 5 napja
Csapó Angéla 6 napja
Gyors & Gyilkos 6 napja
Albert Zsolt 7 napja
Ligeti Éva 8 napja
FRISS NAPLÓK

 Hetedíziglen 7 órája
Bátai Tibor 11 órája
PIMP 12 órája
Janus naplója 14 órája
az univerzum szélén 14 órája
nélküled 19 órája
az utolsó alma 21 órája
Ötvös Németh Edit naplója 22 órája
Vezsenyi Ildikó Naplója 1 napja
Conquistadores 1 napja
fejlakók 1 napja
Minimal Planet 2 napja
ELKÉPZELHETŐ 2 napja
Etzel Mark Bartfelder 2 napja
- haikukutyin - 3 napja
BECENÉV LEFOGLALÁSA
VERSKERESő

Részlet a versből:
SZERZőKERESő

Szerző névrészletre:
FÓRUMKERESő

Szövegrészlet:
FOTÓK

koós attila
A cigány, a magyar, meg az Isten




Bábelben szakadt meg az Isten kebelében a türelem fonala.
Szomorú nap volt, az emberek szemeiben hiába égett
cinkos fénnyel a gőg, Isten tenyerében árkokat vetett a fájdalom.
Fenn könnyes ég támaszkodott a borús dombok határaira.
Neszezett a lég, sírón, mint borjú az ólban ünnep előtt.
Istennek hitte magát egy nemzet,
vérzett az égbolt alja értük minden naplementekor.
Épült a fal s a nép nem vette észre, hogy elhitették:
hogy szembefordították saját jóakaratú sorsával.
Az éjben fekete volt mindenki.
Fekete az arc, fekete a szó, csak a tenyér fehéredett a kőpor érdes érintésében.
Bábel nyüzsgő termeszei fölött halk szaván dézsmált az úr ajándékokat...
- E nemzet, mit kigondolt, véghez is viszi ...
Fájt az Istennek a hűtlenség.
S nem az őhozzá hűtelen szívizom fanyar ütése fájt,
de látta a téglákat kulcsoló ujjak lenéző,
fölényes érintését egymás iránt.
Repedező, foszló áldozat hasadt hajnalról hajnalra egy nemzet szívén.
Szóban öltek a nyelvek az idő mámorában, szóból égtek a sebek
az éj vánkosán, a nap üstökén. Valami épült ellene, s valami romlott ellene.
Minden tégla alá a habarcs közé átok szorult: a társát becsmérlő szó.
Egy mindig magasabban volt, egyesek mindig több felelősséget képzeltek vállaikra,
egy mindig ...több volt, mint a másik...és épült a fal. Miért? Kinek?
Szemben kínálta magát még sorvadó, de békéltető leveivel
a szőlő vért fakasztó parcellás izom, körben nyúltak halni a dús nedvű szárak,
az életadók s komoly szemű barmok álltak fenséges testükkel áldozati oltárra...így történt.
Fuldoklott aznap a város, azt hitték, hőség rontja a szellemet,
pedig iszonyú volt Isten szava: összezavarom a nyelveteket,
hogy ne értsétek egymás szavát s a torony el ne készülhessen...
Elszéledt a nép, a falakból por lett, a fájdalom mesévé változott.
Isten nap, mint nap letekint a földre, s megremeg szempilláján a szánalom.
Megbántam, mit az emberek ellen cselekedtem ...
S a kezek markolják a téglákat, falakat húznak.
Kőportól fehér tenyérrel, de egy mindig a másik fölött,
egyesek midig a másik fölött, és ha értik is egymás szavát,
a habarcs nem tart, nem köt. Sem vér, sem könny,
sem imádság nem tart egyben, ha a lelkek zavarodnak össze.

Bábelben akadt el az Isten türelmének szekere, de a tornyok ...
a tornyok árnyékát bennünk húzzák kőporos tenyerek.
Inkább húzzunk hidakat. Macskaköveket rakjunk a másik megtévedt lépései elé.
Nem megy másként, jónak kell lennünk. Jobb munkásoknak.





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.



Kedvenc versek

Egyelőre a lista üres. Bővíteni a listát az egyes versek olvasásakor lehet.
Mások kedvenc versei

2025-06-02 18:30 Jók
2024-05-30 08:23 l
2024-01-06 21:31 Sokadik
2023-07-15 16:45 Kosztolányi M. szerint
2023-07-10 12:57 Genovéva ajánlása
2022-10-13 10:07 lilis
2022-05-13 09:03 lili
2021-11-05 08:42 lista
2020-11-27 16:47 Kedvenc verseim
2020-09-25 22:55 furim
ÚJDONSÁGOK a dokkon

2025-09-14 09:21   új fórumbejegyzés: PéterBéla
2025-09-14 02:54   Napló: Hetedíziglen
2025-09-13 23:50   NAGYÍTÓ /Filip Tamás:kérem a következőt/
2025-09-13 23:00   Napló: Bátai Tibor
2025-09-13 22:19   Napló: PIMP
2025-09-13 20:20       ÚJ bírálandokk-VERS: Filip Tamás Utazni kell
2025-09-13 20:06   Napló: Janus naplója
2025-09-13 18:57   Napló: az univerzum szélén
2025-09-13 15:44   Új fórumbejegyzés: Tóth Gabriella
2025-09-13 15:26   Napló: nélküled