Dühömben az ásót

erős karom
a tenyerem a nyélen
föld pereg
izzadó ősz hajszál
mint a bölcseké
halomba gyűjti
sötét hamvait
keresem
hátha még benne van
ami nem volt
hátha lesz egy erős kéz
majd elver, ha részeg
> szálka ment a bőr alá
ami bedob a nagyok közé
> cipőm reped a fém alatt
pár pillanatra talán
> az ásó is ott marad
majd átölel ha büszke
és megüt ha fáradt
iszik majd ha szomjas
letörli a számat
> koppan a fém már
> lehajolok hozzá
> kopott a föld
> kopott a csont is

hol voltál húsz évig
hol volt a lépted
hol volt a kabát
a kalap
a nadrág
a férgek
> Az odvas fának
hol volt amit adtál
amit nővérem és bátyám
amit anyám is
kapott
> A kérge szétrepedt
hol volt amit adtál
amiért téged
mindenki
elhagyott
> Széttörtem
hiába
keresem
nekem
édes
apám
nincsen
> Dühömben az ásót





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.