csak a hátát látom

szemében még tétovázik az éjszaka
meg sem szólal tanácstalan akár egy temető
a kocsma füstje még egy darabon követi
zsebében hosszasan kotorászik
majd bicikli nélkül indul tovább
egészen addig amíg oda nem ér
a kulcs már nem illik a zárba
a csikk tövig ég repedt ajkai közt
parázslik akár a szeme az elhagyatottságtól
még vár egy kicsit nem sokat
nem veszi észre hogy az ablakban állok
a függöny jól eltakar
s mire az ajtóhoz érek
már átbillen a láthatáron
utána futnék de anyám bent vár
s mi keresnivalóm van a lakatlan éjszakában?
az utcasarkon apám csak egy elfordult angyal
akit mindig szemből süt a Nap
és én állandóan csak a hátát látom





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2010-08-25 16:45:00
Utolsó módosítás ideje: 2010-08-25 16:45:00