Fehérre mázolva

Mámoros fejjel ébred az ünnepi ebédhez
Forraltborral dukálva felszolgált szegfüszeg.
Borízű párájából nagyot szippant, életet lehel
Magába a húshagyó kedd cakkos koronája,
Egy asztal alá söpört, koravén almahéj.

Itt éri a csendes éj, a két barát nem mulat,
Kristálycukrot, vegetát szitál papírzacskó,
Szundító macskáról elbóklászik néhány bolha,
Harsány réteget hordanak a kráteres linóleumra
Mielőtt belefulladnak a savószín csuporba.

Melankólikus morzajeleket fog s éterbe szór,
Rácsosdeszka múltba álmodja magát vissza
A hajlott hátú, szúrágta fenyőlambéria.
Szorosan mellette szilárdan terpeszbe áll,
Ammóniát szuszog, a frissenmázolt kissámli





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2010-09-07 07:59:06
Utolsó módosítás ideje: 2010-09-07 07:59:06