Színtánc
Hová tűntetek régi színeim
meddig kell még elmerülnöm
a szürkeség purgatóriumában
Ha magamra teríthetném
a pineák zöldjét - ezüstjét
rododendronok aranyló bíborát
mint Athéné fenséges vállára
az aranyszállal hímzett peploszt
Panathénaia éltesd a színt
a világ hőfokát – táncoljátok körbe
ti karcsú szüzek fényarcú leányok
dobbanjon a láb rengjen a csípő
dob ritmusára keringjen a tánc
libbenjen a tarka lepel szórjátok hát
széjjel fiatalságotok szirmait
borítsák be a kopár sziklaszirteket
kőszáli kecskék lábnyomait
tüskés-bozótos patakmedreket
röppenjetek hát magasba
világszép holdarcú leányok
érintsétek a szivárvány ívét
játszva-táncolva göngyölődjetek
színjátszó fátylába csusszanjatok
le e mennyei csúszdán
erre a színevesztett Földre
adjátok vissza a színeket
világszép éjszemű leányok
lábaitok előtt hajoljanak meg
a mirtuszok isteni papnők
mannakőrisek borítsanak árnyat
fejetekre - táncoljátok vissza
a színeket Athéné leányai
a világ szürke falára
betűkkel pótolt repedéseire
pergamenbőröm megsárgult
rétegeire áradjon újra
hétarcú isteni fény
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2010-09-09 22:04:09
Utolsó módosítás ideje: 2010-09-09 22:20:10
