ferdeszemmel figyelnek
nyúzzuk a napot
bár sütne éjjel is
besüpped a tudás
együgyű
élethalálharca
nyeregbe pattan a hajnal
üget egy délibáb-cél felé
egy perc alatt
közömbösen üvegesen
szertefoszlik
kecsegtetése
jóságlabdákkal
dobál az Isten
mint hatalmas acélgolyók
kékzöld
benyomásokat hagynak
velős igazságcsontokat törnek
nyomtalanul
tűnik el az a
tollkupaknyi kámforos
lelkibéke
a sztrádán stoppol a
szánalom nagy kékesszürke
ballonkabátja alól kilóg
rojtosravált kötött
teherpulóvere
kínujjával feltartaná
a járókelők festett
fémérzékeit de ez a
robotosult társadalom
már megtanult beprogramozva
fittyet és göröngyöt
hányni a koporsókra
betéve tudja a részvét definícióját
a kézszorítás alkalomhozillő
mértékét, egy műmosoly pontos
szögét, egzakt gödörráncait.
és hogy néhányan
memóriánkban nonszenszeket
tárolunk, ferde-értetlen
szemmel vizsgálja eső-sámán-
táncunkat egy
zártvégű gondolaterkélyről.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2011-01-24 16:37:29
Utolsó módosítás ideje: 2011-01-24 16:37:29
