Nolde-kép

Elegem van már, hogy mindenben igazam legyen,

nincs az az isten, aki szóvá tenné, tévedésnek

minősítené hatalmas igazam – pedig én tudom:

mindenben igazam van – de az egészben – semmi.

*

És a meghalni érdemes nagy eszmék,

velük mi van? Mi értelmet ad,

nem csupán kort, de tekintetet –

hova süssem szemem, ha látásra kevés:

teletömöm napok árnyékával,

s elveszem tekintetem mögül, felold

mi lényegtelen, ez lenne életem –

és a megélni érdemes nagy eszmék,

hol van a jelenbe fecskendezett jövő,

mi megvéd vírusaimtól és kedvet ad;

merre vagyok fölülem, az a másik,

aki felé kell nőnöm, hogy megmentsem

itt a süllyedéstől, amiben nincs mit látni.

*

Mennyire nem akarom, mindegy végül is,

Nagyobb része úgyis az akarás, amit meg

Hiába cáfolnék, leleplez az odaadás.





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2011-02-09 11:23:42
Utolsó módosítás ideje: 2011-02-09 11:23:42