varázstörés

hogy ritkábban írok tollal verset a füzeteid szélére és nem vágyok
már elismerő nyugtatódra a tekinteted óvatos vigyázó féltő feddésére
mert nem a szavakban rejtőznek már a lényeges
mindenünktől független felekezetük szerint átkozottul meddő
dolgok hanem csak a kevés bizonyos apróság ami kitölti a tereidet
vonaltól vonalig hogy egy percig se eshess ki a játékos most-ból
aminek póznái úgy inganak amikor nekikbillen egy kótyagos felhő ezen a
madárszabad könnyű megint-tavaszi égen és csak kúszik a fény
be a résen nem kíméletes reggel már kemény vagy csak nevetsz
nem eszünk húst és miattad lüktethetnek ugyan a szemgolyók a
lélegzetvételt mániásan nyakon csípni azt kell figyelni mindig lehántani le-
ráncigálni a terhes ruháidat sorban hogy ne merd elrejteni magad előttem
végtére is csak a homlok a boka és a csípő képes érzelmek kifejezésére ebben a térben
bagzó macskák bor-nyűg temérdek terméketlenség csak szagok csattogó testek
nyílnék bár nyílnál bár volna ott az a félve nyugalom valahol a rideg a kővár közepén
sár illata bogarak múlandó a bélyegeket már nem kell kaparni van
ami elrendeltetett
a szüleid alacsonyak engem megtagad a bástya a hited mozgékony csak meg ne rontson meg ne rontsanak figyelj figyelj egyszer kimondom hallod
egyszer meg leszünk szidva amiért ilyen könnyelműen engedünk
a nem-figyelésnek amiért ilyen gyorsan űzzük állítjuk félre a
megérzéseinket amiért nem hintjük be porral a tekintetünket
amiért lustábbnak rajzolva tűrjük meg a reggelt és addig hajtjuk
a biztonság utáni végletekig száradó vágyat amíg morran egyet
a főnök és azt mondja talán egy beszökő fénynyalábban meg-
csillanó óvatlan sugárba kapaszkodva hogy
hé
elfelejtesz
(folyton)
engedni változót





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2011-02-14 13:21:56
Utolsó módosítás ideje: 2011-02-14 13:21:56