hatástalan infúzió (jav3)

valamelyik nap  azután hogy megkaptuk a vérkép eredményét
rohanni kellett időpontra az állatorvoshoz
(aki egyébként irtó rendes fazon volt)
megint elbújt tudta  infúzióra megyünk
a két kedvenc hely ahol láthatatlanná válhatott
a cserépkályha és a hideg fal között az egyik
a másik a kinyitható ágy támlája mögött
utóbbi  teljesen megközelíthetetlen
oda vackolta be magát és nem akart kijönni onnan
kértem könyörögtem a kedvenc kajájával is próbálkoztam aztán már dühöngtem
Füli gyere elő mennünk kell az istenért ne csináld
próbáltam kirángatni az ágy alól  odakapott és morgott veszettül
soha nem hallottam még ilyen mélyről jövő fenyegető morgást
kétségbeestem nem is tudom
aljas ötlet volt vagy kínomban csináltam
(hogy megnyugtassam őt magam)
eszembe jutott hányszor ült be mögém és Viki hátához
mikor szolfézst vagy Chopint gyakoroltunk a nappaliban
hogyan szunyókált a próbák alatt a zongorista bőrkabátján
a gitárosok nyitott gitártokjába szórt kottákon
vagy ha lehoztuk a zenét onnan
farkát felcsapva pürrögve hozzánk dörgölőzött
most az ablakhoz sétáltam lenyeltem a bőgést
háttal az ágynak a János-hegyet bámulva énekelni kezdtem az Angelt
"spend all your time waiting for last second chance
for a break that would make it okay"...

mire befejeztem a dalt és megfordultam  
már az ágy előtt üldögélt a szőnyegen
engedte hogy megfogjam és egyetlen hang nélkül begyömöszöljem a dobozba
mikor az utazókosár kis rácsát becsuktam
a nevén szólítottam őt de nem nézett rám  
maga elé bámult arra a helyre ahol az infúzió hatástalan







Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2011-04-16 10:40:31
Utolsó módosítás ideje: 2011-04-16 18:53:17